Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1882
8 oklevél tárakban a tárgyára vonatkozó adatok után kutatott, szivas volt az egyházra és oskolára vonatkozó okleveleket velünk közölni; viszonzásul mi arra figyelmeztettük, mit, mint szakába vágót, a városi oklevéltárban találtunk feljegyzésre méltónak. íme jelen értekezés keletkezésének s az abban felhasznált fő kútforrá- soknak rövid Hühnere. A kegyes olvasó tán nem veszi rósz névén, hahogy azon viszonynál fogva, melyben az evang. oskolák az egyházzal állanak, itt nem fogunk kizárólag csak az oskolai ügyekre szorítkozni, hanem némelyeket, kivált a 16 és 17. századból, mint kevésbbé ismereteseket, az egyház állapotáról is felhozunk, különösen annak keletkezéséről, első szervezetéről, viszonyáról az oskolához, — akár azon kort veszszük, midőn az oskola városi intézet volt, akár azt, midőn az ev. egyház elnyomatása s üldöztetése idejében, mint ev. egyházi intézet, állott fel s a nyomott és üldözött anyával, miut hü lánya, üldöztetve s nyomatva, ö is nyomorgott, mígnem a nyomás megszűntével ö is szabadabban lólekezhetett. De tán nem vétünk, ha értekezésünkben, legalább a vonal alatt, olyanokat is megemlítünk, mi sem egyházhoz, sem oskolához szorosan nem tartozik, de, mint kórjellemzőt, kutatásunk közben följegyezésre, és fölhasználva ez alkalmat, amúgy krónika szerűen, az illető évek sorában, mívelődós történeti szempontból is közlésre méltónak találtunk. A tárgyakat következő szempontok alatt szándékozunk felsorolni: I. Először szólandunk az oskola bel szer vezetőről, a különféle t.au tervekről, melyeket az idők folyamában tanításban követett s férfiakról, kik az intézetben működtek és működnek. Hol két főkorszakot különböztethetünk meg: egyiket, mikor az oskola városi intézet volt, 1528- 1672, az I. Lipót alatti nagy vallásüldözésig, midőn az oskola bezáratott; másikat, mikor miut ev. egyházi intézet állott fél és pedig a) mikor kizárólag a selmeci ev. egyház tartotta tel 1688 -18ü9-ig, b) mikor kerületinek nyilváníttatott s a bányai kerület kezdte segélyezni, de