Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1882

9

tovább is a selmeci ev. egyház kormányozta 1808 — 1859-ig, és c) mikor a kerületnek közvetetten kormánya alá került 1860 jelen korig. II. Szólunk a kerül, oskolai kormányzó tanácsról. III. Az oskola mellék-intézeteiről , t. i. a zeneintézetről, tanítóképzőről, ennek szervezetéről, torna és rajz oskoláról. IV. Tanszerekről, különösen köz- és ifjúsági (magyar, német és tót) könyvtárakról, természetrajzi- és tani szertárakról; segélyzö intézetekről, milyenek a tanulókra nézve az élelmező (alumneum) és ösztöndíjak; tanárokra nézve a tanári gyámoló. VI. Pártfogókról s a lyceum jóltevőiről (kik tettek, mikor és milyen alapítványokat?). VII. A 1 y c. egyletekről, milyenek: magyar társaság (most Petőfi-kör), német, tót irodalmi körök (voltak-e és mikor?), egyházi szónoklati v. hóinilotikai egylet, zene-, dal-egylet, segélyzö v. Gusztáv Adolf-féle s bibliai egylet. VIII. A tanítványoknak koronkiuti népességéről (hány tanulót számított s honnan vette leginkább a kontingenst? kik vittek az életben kiválóbb szerepet?). S végre IX. Az oskolának jelen vagyoni állapotáról, az osk. épületekről, az oskola bevételéről és kiadásairól. Mind ezt a végből is, hogy kivilágoljék, ily autonom intézet miként iparkodott a kir. kormánynak minden beavatkozása nélkül, sőt, koronként nyomása ellenére, csekély segédeszközei mellett is az oktatás és nevelés, de hazafiuság tekintetében is a kor kívánta követelményeknek megfelelni.

Eleinte csakugyan fentebbi feloszlás szerint akartunk eljárni; de a mint a tárgyaláshoz fogtunk s különösen az egyházi ügyeket kezdtük fejtegetni, az adatok annyira halmozódtak, hogy előre látható volt, az egyház az oskolát háttérbe fogja szorítani s így a cím „a lyceum története“ legalább az értekezés első részében meg nem feleleud a tartalomnak. A seluiecvárosi oklevéltáriján t. i. igen sok adatot találtunk, melyek különösen a 7 bányavárosi, XVI-ik századbeli ev. egyház állapotára fényt vetnek,