Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1881
s tebb és iegkatalmasabb tényező az egyházi élet, s különös, hogy mégis épen ebben uralkodott a legszembetűnőbb har- moniátlanság. A történelmileg kifejlődött egyetemes keresztyén egyház testét darabokra tépték. A különböző felekezetek — min- deuik magát tartván az igazi krisztusi tanok őre, illetőleg birtokosául — a létért való küzdelem élethalál harczát vívták, szűkkeblű pártoskodás, éles gyűlölködés napirenden voltak. Az universalis keresztyénség, az egy akol és egy pásztor magasztos gondolata megvalósulásának e merész feltartóztatása, Leibnitz mindenben harmónia után törekvő lelkének annyira fájt, hogy erősen feltette magában, miszerint az ellenséges confessiókat, nevezetesen a római katholicismust a protestantismussal kibékítvén, egyetemes keresztyén egyházat fog létesíteni. Magasztos eszme, — de e korban agyrém, mely csak egy — a történelmi előzmények valódi lényegét teljesen felfogni s méltatni nem tudó főben születhetett meg. E tekintetben Leibnitz elvétette a dolgot, mert ha ö alaposan ismeri az egyház történelmét, s főleg a protestantismus szükségképeni előállásának legmélyebb alapját, külső-belső indító okait, úgy másként gondolkozik, okvetlen belátja, hogy a római katholicismus mig római marad, a vallásban is a szabad és független haladás, fejlődés elvét képviselő protestantismussal egy kalap alá nem hozható. S én annál inkább csodálom, hogy ő ez irányban harmóniát akart, mert mint keresztyén és protestáns ember egyébként helyes alapon áll. Gyakran beismeri ugyanis, hogy szerinte az egyetemes egyház az igazi katholikus egyház, s hogy ö keresztyén katho- likus, de nem római katholikus. Kár hogy feledte, hogy a római egyház — római, s bizony az ő kedvéért össze nem dönti Péter apostol állítólagos székét. Eszméje, czélja mindenesetre szép volt, s annak valaha valósulnia is kell, de az ő korában még időelőtti, s mint ilyen kivihetetlen volt. Kajta is teljesült, hogy a nagy férfiaknak tévedései is rendesen nagyok, — de ki fog ezért pálczát törni felette? A harmónia, illetőleg az universalis philosophiának ép úgy, mint az universalis egyháznak kivitele nem sikerült, mert
