Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1881

I

Harmonia, egység minden téren, s mindenek cl«tt a tudományok, jelesen a bölcsészet, a theologia, majd ezek által az egyházi élet terén. Universalis philosophia és theologia jelszavával indul meg bölcsészeti tevékenysége. S a bölcsészeiben épen ügy, mint a theologiában valóban szükség is volt a békítő közbelépésre. Mert a természeti élet tisztán mechanikus magyarázata a vallásnak és az erköl- csiségnek legsarkalatosabb alapelveit támadta meg.

Spinosa ugyanis az egyetemes okság fogalmából kiindulva, azon eredményre jutott, hogy a classicus ókor és a scholasticismus egyes bajnokai, de meg általában a kereszténység által hirdetett czélszerüség (teleologismus) tana merő illusio, s kimondotta, hogy a mindenség gép és semmi más. A teleologismus és mechanismus, a teleológiai és cos- mologiai felfogás összeegyeztetését kellett ennélfogva első sorban megkisérteni. Nagy feladat, de Leibnitz geniális szelleme megoldotta. Kijelenté, s sajátszerü bölcsészeti főelve alapján igazolta is, hogy a természet összéletében minden mecbanice megy ugyan végbe, de teleologikus alapon, azaz eszmét, czélt tűzni, ez a teleologismus dolga, a czél megvalósításánál azonban mechanikus okok működnek.

Ez eredeti gondolattal létre jött a harmónia, mert kitűnt belőle, hogy tehát a mit morális világnak neveznek, az tulajdonkép egy a mechanicus világgal, s ha azonos, sem elkülönítésnek, sem ellentétnek nincs helye, sőt inkább az egyiket a másikból kell megmagyarázni, illetőleg a morált természetes alapra fektetni, naturalisálni. E tan ledönté ugyan a positiv — kinyilatkoztatott — vallást; de alapját képezi a német felvilágosodás azon törekvésének, mely a vallással megegyező, vagy legalább annak ellent nem mondó észhit felállítására, s általános érvényre emelésére irányult.

Leibnitz tehát midőn universális philosophiát akart teremteni, ezzel együtt az universalis religio eszméjét is szeme előtt tartá, s mert ez utóbbi kivitelének lehetősége iránt kétsége nem volt, gyakorlati megvalósításához is hozzá fogott, t. i. universal egyházat akart, — oly feladat, melynek megoldására még egy Leibnitz ereje is csekély.

A gyakorlati életkörök között minden esetre a legszen-