Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1881
6 élet/Mi rendszere? a „végtelen és soku gondolatának, mint bölcsészeti alapelvnek geniális megalapítása. Ő a világ mi- veltség minden mozgalmában tevékeny és óriási részt vesz. Mindenütt otthon van. Nem is csoda: kenyérpályája a jog, hős a phílosophiában, alapos az ezerszínü élet összes viszonyai között. Spinosa a jegesek közt élvez, ő a forró égöjV tarka virányain andalog, s ott érzi jól magát. Örök mozgó, ki országról országra jár, fejedelmekkel s fejedelemnőkkel philo- sophál, díszes társaságok előtt felolvasásokat tart, egyetemeket, tudós társaságokat s háborúkat tervez. Nagyszerű és megirigyelt fenség, ki eszmékkel termékenyit meg mindent, de kire a világi élet zajában már az emberi gyarlóságok és gyengeségek pora is rátapadt. Az elmés Fischer Kuno úgy mondja ezt, hogy: „Spínosában a nagyot a kicsiny nélkül, Leibnitzban a nagyot a kicsiny által fogjuk fel.u íme már eddig is mekkora ellentét, s még bátran tovább folytatható. Spinosa a magános élet nyugalmába vonul vissza, hogy hatalmas rendszerét, melyben a tiszta dogmatismus tetőpontra hágott, befejezze. Ő egyoldalú bölcsész, ki a Des Cartes által kijelelt alapra helyezkedve „more geometrico“ fárasztó szerkezetben száraz logikával, de szigorú következetességgel fejti ki elveit, s nem törődik azzal, hogy kora összes gondolkodóival ellentétbe jut. Leibnitz a nyilvános élet mozgalmaiba veti magát, s nincs ideje rendszerének teljes kidolgozásra. Ö universal genie, ki irtózik Spinosa egyoldalúságától, s inkább egészen uj fordulatot ád a dogmát,ismusnak, csakhogy az egymás ellen küzdő eszmék között harmóniát keltsen. Erős meggyőződése, hogy az igazság egyetemes, s hogy leküzdhetetlen elléntét a tudás terén nem létezik. Az egymással vitázó philo- sophusokat, theologusokat és politikusokat korlátolt szellemeknek tartja, kik, mert különleges, tehát helytelen álláspontra helyezkednek. Azért ő a bölcsészet czéljául s legközelebbi feladatául az eszmék ez élet-halál harcza közepette a felvilágosítás által eszközlendő egyetemes képzést — universali- tást — tűzte ki. A szellemi világ harmóniája! ez működésének sarkpontja, azon idea, melynek létesítéséért élete fogytáig lankadatlan kitartással s államférfiúi taktikával küzdött.
