Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
37 ival találunk egyező helyeket. Például ezekben a sorokban : «Jöjj el Szentlélek Isten S áraszd te reánk teljesen Mennyből fényességedet. Jöjj el árvák gyámola, Jöjj vak szivünk orvosa, Oszd ki kegyes kincsedet! Óh kegyes vigasztalónk, Testi, lelki táplálónk. Érezzük bővségedet (Cant. cath. 178.)» Vagy: «Jöjj el Szentlélek Úr Isten, Lelkűnknek vigassága, Szivünknek bátorsága, Adjad minden híveidnek Te szent ajándékidat, Jövel vigasztaló Szentlélek Isten (199. 1.)» Rózsakoszorú: «Jöjj el Szentlélek Isten, Jöjj el, malasztnak adója, Bús szivek vigasztalója És vigasztalj meg itten... Jöjj el árvák édes Atyja, Szivek élesztő harmatja, Minden öröm kútfeje, Keseredtek vigassága, Éélelmesek bátorsága, erőtlenek ereje1 (Rk. dics. 3. rózs.)» Kétségtelenül mutatják ezek a helyek, hogy Gyöngyösi a kath. énekekre gondolva irta a rózsák után szőtt fohászokat. Vannak a Cantus Catholiciben Mária énekek is. Ezekben is vannak találkozások a Rózsakoszorúnak Máriára vonatkozó részeivel. Például: «Téged illet menyben a tisztelet Angyali szép fényes karok felett, Fiad után végy második helyet, Mert nincs hozzád ki hasonló lehet (Imádság Mária segítségéért, 257.)» Vagy: «Te szép hajnalcsillag, Ki mindenkor villog Nap támadása előtt S ki ártatlanságban Fénlél a világban Az Isten szeme előtt (261).» Rózsakoszorú: «És az (Mária) minthogy felségével van minden állat felett, Úgy mindjárt az Isten után Ezt illeti igen méltán a legfelsőbb tisztelet.. . Szebb ez a napnak fényénél, Nagyobb e világ szélénél, az egeknél feljebb ér (Rk. ör. 1. rózs.) Már amaz szép hajnalcsillag Felkölt s a hegyek közt viliág Arra levő útjában (Rk. ör. 2. rózs.)» Általában a kath. énekekben való Máriadicséretek, fohászok mind hasonlók a Rózsakoszorúnak ilyenféle részeihez. Összefoglalva röviden a mondottakat, megállapíthatjuk, hogy azok a mások, kiknek veteményéből Gyöngyösi a Rózsakoszorút — saját bevallása szerint — irta, először is a Szentírás, általánosan hatottak rá Balassi, Rimái, Beniczki istenes versei, szorosabban pedig a kor vallásos elmélkedő könyveiből merített, milyen pl. Ágoston Péter Mirhaszedő Szarándokja, de különösen Tarnóczi István Titkos értelmű rózsája, mely az olvasó prózai parafrázisa, tehát Gyöngyösi az olvasó költői parafrázisát utána csinálhatta. Ezekhez sorakoznak azután: 1 Mint látjuk, ezekben még a ritmus is nagyrészt egyező.
