Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1895
11 Ezek után térjünk a selmeczbányai kir. kath. gymnasium három főkorszakra felosztott történek előadására. I. A tanintézet a domonkos-rendüek alatt. Hogy Selmecz- bányán már az Árpád-királyok idejében a mai gymna- siumoknak megfelelő s az akkori követelményeket kieligítő középiskola létezett, az semmi kétséget sem szenved. E mellett szól 1-ször Selmeczbányának ősi időktől való fennállássá,* hol már a rómaiak idejében 745. javában a bányászatot űzték; e mellett szól 2-szor, hogy Selmeczbányán a X. században két plébánia volt;** erről tanúskodik 3-szor, hogy Selmeczbányán a tatárjárás, Rozgonyi öldöklés, török hódítás és a vallás- újítási mozgalmak előtt több templom és kolostor létezett;*** ezt bizonyítja különösen 4-szer Balics Lajos, nagy tudományi! történetíró, ki ezeket mondja: Péter a magyar- és horvátországi domonkosok tartománypríorja, 1275-ben arra kérte IV. László királyt, hogy a bányai (selmeczbányai) polgárok által emelt Szent-Miklós-kápolnát, melyet a polgárok már a domonkosoknak adtak, a mennyiben itt az ő kegvurasága is érintve van, hasonlólag adományozza nekik.f Terjedelmesebben szól erről Bél Mátyás, ki midőn a Szent-Miklós-kápolnát a praedi* Selmeczbár.ya keletkezett K. sz. u. 745. Körmöczbánnya 770. Beszterczebánya 1345. E szerént Sclmeczbánya a legrégibb bányaváros. Körmöczbányánál 25, Beszterczebányánál pedig 600 évvel régibb. (B. M. IV. §. 3. pag. 567.) ** Series Parochiarum et Parochorum Archidioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. Ex authenticis fontibus collegit et notis illustravit Ludovicus Nérr.ethy de Eadem. Parochus ad S. Ignatium Strigonii in Civitate Aquatica, Bibliothecarius Bibliothecae Metropolitanae Strigon« etc. *** a) Weiser Frigyes S. J. »A Katholikus Iskolaügy Magyarországban. Literae Authenticae exhibentes origines Scholarum Hungáriáé.« czimü munkájában, Fase. II. pag. 256 szont-benedek-rendii clarissimus Czinár müvére hivatkozva említi, hogy a templáriusoknak Magyarországban 13 házok, vagyis: manseriájok volt, e közül hetedik helyre teszi a selmecz- bányait, B. Marie Virg. de Schemnicio in cottu Hontensi. »Cl. Czinár 0 S B. (Monasteriologia II. pag. 163—171.) 13 domos seu mansoria (Templariorum) enumerat ... 7. B. Mariae Virg. de Schem- nico in cottu Hontensi.« b) Lásd a Lipót király adományozó oklevelét (III. mellék.) f »A római kath. Egyház története Magyarországban.« Dr. Balics Lajos, Budapest, 1890. II. k. 2. r. XXII 351. 1.
