Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1891
19 rablánczra verve magukkal hurczoltak. A király ezalatt Magyar- országba menekült. A lengyel nép nem szerette a királyt, csak a krakóiak, a kik akkori időben többnyire elnémetesedtek • maga a király is leginkább német ruhában járt és többnyire németül beszélt. Kilencz évi uralkodása után testvére Lokietek László akart a trónra lépni és pártjával Krakóba vonult. De a krakóiak nem akarták öt elismerni, hanem Probus Henrik boroszlói herczeget hívták meg a trónra. Lokietek látva, hogy embereit Ivrakó utczáin agyonverik, a ferencziek zárdájába menekülve szerzetes ruhát vett magára és a zárda falairól lebo- csátkozva elmenekült. Henrik nemsokára meghalt, maga után pozeni herczeget Przemyszlávot jelölte ki utódjául. Mig ezek történtek addig fekete Leszek özvegye, Gryfina ügyes és furfangos asszony, végrendeletet csináltatott, melynek értelmében Lengyelország, Ulászló cseh királyra szállna, a ki Gryfina nővérét bírta nőül. Ulászló Lengyelországba tetemes hadsereggel tört és három éven át harczolt jogíalan ügyéért. Mig ilyen zavarok uralkodtak a krakói herczegségben, addig Przemyszláv Nagy-Lcngyelországban mindig nagyobb hatalomra vergődött, mert Mestvin, pomerániai hcrczeg átadta neki a tengermelléket Danzig városával. Látván ezt a krakóiak, egyet gondoltak és átadták neki Krakó-herczegséget is. A főurak és főpapok Gnesen-be gyűltek össze és ott kihirdették Przemyszlávot lengyel királynak, ennél még tovább mentek, mert Svínka gneseni érsek megkente az új királyt és megkoronázta 1295. évben. Bátor Boleszláv után ez volt az első koronázott lengyel király. Przemyszláv-nak Ludgarda volt a neje, szerbiai herczeg leánya, a kit Przemyszláv orgyilkosokkal börtönben megöletett. Kiről a nép ajakán különféle mondák keringtek. A nép nyilvánosan dalokat énekelt róla,'melyeknek tartalma különféleképen hangzott. „Ah, ha tudnátok, hogy jajveszékel szegényke, hogy esedezik férjének, hogy vegye el tőle az aranyat és összes kincseket, hagyja őt csak egy ruhában édes atyjához és anyjához visszatérni, csak az életét hagyja meg neki!“ Ezen bűntény nem sokára az egek bosszúját éreztette a királylyal, mert a mint Ludgarda halála után a svéd király leányát, Rykszát nőül vette, utolsó farsangra Rogozsno nevű városába ment, mely város erdőség közepében, a brandenburgi herczegség tőszomszédsá2* Lokietek László 1289. Probus Henrik (1289-1290.) Gryfina. Przemyszláv Nagy-Lengyelország herezoge. Ludgarda.
