Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1890
14 koráról világosabb fogalmat nyertek. Az olvasásnak itt is csak akkor lesz eredménye, ha az olvasmány tartalmát s a nevezetesebb történeti mozzanatokat följegyzitek, Az irodalmi és történelmi munkákat felváltva olvashatjátok, úgy hogy a három csoportra naponkint 2 óra jusson, egy óra pedig természettudományi művekre. „A természettudományi munkák olvasása — igy ír Pasz- lavszky József, jeles természettudósunk — sokakat hoz közelebb a természet megismeréséhez és sokakban költ vágyat, hogy a természet szépségeiben, jelenségeiben avval az igazi örömmel gyönyörködhessenek, melylyel gyönyörködik bennök a természetbúvár, a ki a természet rejtett bájait, életének törvényszerűségét s jelenségei harmóniájának tényezőit ismeri s tudatosan kutatja. Mentői mélyebbre hatol ez az ismeret és kutatás, annál nagyobb a lelki öröm, s annál nagyobb a haszon, mely művelődésünkre háramlik. A természetet megismerni, a követ, mely a hegyeket alkotja, nevén szólítani, az erdők fáit, bokrait, a mezők virágait s a rajtok, közöttük nyüzsgő állatokat ismerősként üdvözölni, tulajdonságaikat ismerni s köztök levő viszonyosságot megérteni nem könnyű feladat. De nem is lehetetlen. Sok olvasás, tanulás, a gyűjtemények tanulmányozása s különösen a maga gyűjtötte tárgyakkal való foglalkozás azok a segédeszközök, melyek a természet megismerésére vezetnek. — A ki csak egy nyáron foglalkozott is növények, állatok vagy ásványok gyűjtésével és megismerésével, már tapasztalja, mennyire tisztultak fogalmai, mennyire gyarapodtak ismeretei. A következő év tavaszán más-más szemmel nézi a természetet és jelenségeit s ellenállhatatlan vágyat érez a további kutatásra. Csak a kezdet nehéz; a haladás magától megy, mert a lelkesedést, a buzgalmat magából a tárgyból meríti az ember. Ez vezethet el mindenkit arra a magaslatra, melyen a hazának, a tudománynak is hasznára lehet. A tér nagy és változatos; sok munkás talál rajta tenni valót; egyik ebben, másik amabbban az irányban értékesítse erejét. A megfigyelések adatait a rajz és a följegyzés őrzi meg. Darwin, a legkiválóbb megfigyelők egyike, első sorban azt tanácsolja a kutatóknak, hogy az emlékezetben ne bízzunk, az