Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1888
A vilát keletkezése, fejlődése és véne. Csillagászati és geológiai szempontból. A kor szellemét a magasba törekedni vágyó emberilélek küzdelmei alkotják. Az ember saját lénye, az őt környékező szabad természet és a nagy mindenség, alkotásában és fenségében oly magasztos eszméket rejt önmagában, melyek felderítése az ember legszebb feladatát képezik. Kétségen kívül nagy feladatot nyújt a tudományosan gondolkodó embernek „létezésünk eszméje“ is s annak tudományos alapon való megoldása. Minthogy a nagy mindenség s a szabad természet tüneményeivel együtt annyi évezredek óta tárva vannak előttünk; ismételt tapasztalatok alapján alkalmunk volt belepillantani oly természeti titkokba is, a melyek előttünk eddig rejtve voltak. A legujabbkori feltalálások és felfedezések oly eszközöket nyújtottak az emberiség kezébe, a melyek segélyével már eddig is hihetetlennek látszó adatoknak jutottunk a birtokába; s minél előbbre haladunk a korral, annál inkább fognak gyarapodni ismereteink is. Az ember bármi parányinak tűnik is fel a nagy mindenséggel szemben, azért a természettudományok korszakot alkotó vívmányainak segítségével merész, sőt mondhatni csodálatra méltó dolgokat mivel s oly eredményeket hoz napfényre, a melyek bámulatba ejtik a halandót. Ma „létezésünk eszméjéről“, a rendelkezésünkre álló ismeretek és tapasztalatok alapján szabadabban szólhatunk mint valaha. Sokáig kénytelenek voltunk megelégedni azzal az eredménynyel, melyet a véletlen szolgáltatott; de mióta ismereteink minden irányban rohamosan gyarapodtak, bő alkalmunk nyílt bármely tudomány terén oly álláspontokat is elfoglalnunk, a melyek biztos elveken alapulnak. • í'/’í Eddig létezésünk eszméje csupán csak a létért való küzdelemben nyilvánult. A „múlt“ reánk nézve egy eltemetett 1*
