Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887
ÍS olyanul tüntethető fel, mint a mire a szülő még gyermekével szemben is kötelezve érzi magát, ne hogy később a gyermek önnön fegyverével verve meg szülőit rászokjék a kötelesség mulasztásra. Vagy ki tudná megmondani hogy a tulajdon szentségét, az enyém és tied között való külömbséget meddig lehet a gyermek előtt veszély nélkül ismeretlenül hagyni? A munka kedv felébresztése is eme napok feladatai közé tartozik, mert ha ilyenkor megszokta a gyermek a szórakoztatás és játék oly nemeit, melyek megszerzése csak másnak kerül fáradságába; ha megszokta a táplálkozás, öltözködés, vétkezés és játék mellett a mások folytonos gyámkodását és segítségét : szivébe lopódzik a henyeség ördöge s bizony nehéz lesz azt onnét kihajtani. Pedig nem lehet tagadni, hogy a gyermekben van bizonyos veleszületett hajlam a munkára sőt merném állítani, hogy a henyeség nem szedethetik vele, azt csak bele neveljük. Mert a gyermekben tagadhatatlanul először az állatokéhoz hasonló tulajdonságok jelentkeznek, csak lassanként fejlődik az ember, s az állatok ösztöne az életfenntartás és bizonyos fokú kényelem czéljából cselekvésre ösztönöz. Ez a cselekvési vágy mutatkozik a gyermekben is, és ha mi ezt ügyesen és tudatosan használjuk fel, úgy észrevétlenül áll elő a munka kedv. Például a gyermeknek örömet szerez, ha odáig jutott, mikor egyes ruha darabját maga képes felöltem, már csak azért is mert uj előtte. Később az újság ingere elmúlik s mihelyt nem megy a dolog egész simán szeretné, ha ott is más segítené, hol maga is tud magán segitni. Ilyenkor vagy a mulatságban vagy az evésben akadályoztathatjuk s meg lesz munka kerülésének természetes büntetése. Hány gyermeket láttam, ki valami számára készítendő mulatság előkészületeiben szeretne részt venni, de a gyámkodó környezet csak a bámulást engedi meg, holott a kis munka árán szerzett mulatság kettős örömmel töltené el, mert korán ébred fel az öntudat és önérzet. Az ilyen és ezerféle más kis alkalmat elmulasztani vétek. Megöli a munkásságnak veleszületett csiráját s helyébe ülteti a henyeség dudváját. Aztán eljő azaz idő, a mikor a komoly munka kezdődik s a gyermeknek ismeretséget kell kötni ama kis fekete jószágokkal, miknek neve betű. Nem egyszer lesz ez a papírra vetett figura könnyeknek és kifakadásoknak okozója, de ezen túl kell esni. Ami az elkezdés idejét illeti azt
