Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885
18 A társ alkud ás, kivált ha paedagogiai szándék vezérli, részvétet s avval rokon érzelmeket képes felébreszteni. S a szerint, a mint vagy egyes emberekkel, vagy azok összeségével, vagy végre magasabb szellemi lényekkel, nevezetesen az istenséggel állunk valódi vagy képzelt érintkezésben: felkeltheti majd az egyes emberek-, majd a társadalom iránt való érdeklődést, majd pedig harmadszor a vallásos érdeklődést. (Sympathetisches, soziales und religiöses Interesse.) Nézetünk szerint a legutóbb jelzett felosztás, ha az érzelmek magyarázatát benne figyelmen kívül hagyjuk, nem minden haszon nélkül adoptálható más alapon álló paedagogusok által is. Egyrészt az emberiség, két alosztásával: az egyénnel és társadalommal, másrészt az istenség oly szembetűnő fogalmak, melyek köré már a gyermekifjú csoportosíthatja s szokta is csoportosítani mindazt, a mi az erkölesiség és vallás irányúban lelkét foglalkoztatja. Úgy, hogy helytelen eljárás volna, ha ezt az önként kínálkozó segítséget az ethikai tanulságok rendezésénél visszautasítanék. Mi a további teendő minden egyes csoport körében: az bizonyára nagy megfontolást igényel; s helyén van itt aztán a rendszeres erkölcstan útmutatásait lehetőség szerint felhasználni. Kiváló fontosságúnak látszik: feltüntetni ama viszonyt, mely az emberi lélekben, akár az egyéni, akár a társadalmi életet nézzük, az eudacmonistikus és morális elemek közt folyton folyvást újjá alakul. Mert jó lehet az előbbi magában veve épen sem kárhoztatandó, de az utóbbival szemben alárendelt becsű; s ha egymással meg nem egyeztethetők, erkölcsi Ítéletünk minősége minden egyes esetben a köztök támadt küzdelem nagyságától és eldőlcsétől fog függeni. Helyes maximák alkotása tehát főként e viszony világos megismeréséhez van kötve. — Másrészt nem kevésbbé lényeges az istenségről való eszmekörünkre nézve annak méltatása: hogy miként tisztul meg mindakét elem egy magasabb egységben, s miként leli meg az emberi lélek ilykép megnyugvását a vallásos érzelmekben. Látható ebből, hogy egy a mienkhez hasonló kisérletre nézve minő érdekkel bírhat az eudaemonrstikus és moralis elemek jelenlétét a részletekben is felkeresni; úgy a mint az egyéni és társadalmi életben jelentkeznek, egymással az uralomért vívnak, majd végül a vallásos hitben nyugvó pontot
