Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1871

III.

A fémek már a régibb időben elektra-positiv és negativ fémekre osztattak. Positiv fémek azok, melyek vegyületeikben az alább ismertetendő alj tulajdonságával bírnak. Negativ fémeknek pedig azok mondatnak, melyek vegyületcikben a sav hatásával biró testeket adnak.

Ha egy összetett testet alkatrészeire választunk szét, ez esetben egy műtétéit viszünk végbe, mely vegy- bontásnak vagy vegyclemzésnck (Analysis) mondatik. De viszont egymással összeköttetésbe is hozhatunk testeket, 8 ekkor vegyképzést (Synthesis) eszközöltünk.

A vegyi munkálatok közt főszerepet viszon a vegybontás.

Hogy vegyidet és elegy vagy keverék közt nagy különbség létezik, erről könnyen meggyőződhetünk, ha pl. higanyt és ként véve ezeket összekeverjük; nyerünk ugyan fekete port, melyben azonban legalább nagyitóval smind a higany mind a kén részecskéket tisztán megkülönböztethetjük biztos jeléül annak, hogy itt még vegyidé nem történt. De ha e keveréket hevítjük, akkor e két alkatrész vegyülni fog s czinobert alkot, melyet most sem a higany sem a kén oldószerével szét nem bonthatunk.

Ha különböző testet egymással összeköttetésbe hozunk, akkor ezek vagy vegyülnek egymással vagy nem. E szerint tehát magában a testben létezik a vegyvonzalom, mit bizonyos behatások által elősegíteni, növelni vagy csökkenteni lehet. A kén és higany pl. összekeverés által nem, — csak hevítés folytán vegyül.

Már Berzelius sokat elmélkedve az elemek vegyvonzalmán folytonos fürkészése után úgy találta, hogy azok egymásra különböző fokú vonzalmat gyakorolnak, s hogy a testek egyesülésénél villanyosság fejlődik. Ha pl. horganynyal réz hozatik összeköttetésbe, akkor villanyosság jő létre; és pedig a horgany lesz positiv,a réz negatív. — Réz és ezüst hozatván összeköttetésbe, akkor a réz positiv és az ezüst negatív villanyosságu lesz. — Ezüst és éreny közt az első positiv, a második negativ. — S ezen tulajdonság szerint az elemek egy egész villanyfeszültségi sorozatba hozattak, melyben az első a legpositivabb, az utolsó a legnegatívabb tulajdonsággal bir. S ezek : K, Na, Li, Ba, Sr, Ca, Mg, Al, Ur, Mn, Zn, Fe, Ni, Co, Cd, Pb, Sn, Bi, Cu, Ag, Hg, Pt, Au, H, Si, Sb, C, B, Wo, Mo, Cr, As, P, I, Br, Fl, N, S, O.

Minél távolabb esik e sorozatban az egyik elem a másiktól, annál nagyobb az egymás iránti vegyvonza- lom, annál nagyobb a villanyfoszcrő, miként ezt az Oxygen és Káliumnál tapasztaljuk.

A vegyvonzalom egyszerű és kettős lehet. Az egyszerű vonzalmat következőleg szemléltethetjük: vegyünk egy vegyülotct, mely Hydrogen positiv — és Oxygen negativ elemekből áll. Ha most ehez Kálium, egy inkább positiv elemet adunk, akkor a kalium vegyülni fog Oxygennel, és a Hydrogen kiszabadul. A kettős vcgyvonzalmat következő példa tüntesse elő : vegyünk ismét egy vegyülctet, mely Jód és Káliumból áll, melyben a Jod negativ és Kalium positiv, — és egy másikat, melyet Hg (higany) ás Chlór alkot, ebben megint a Hg positiv és ChlÓr negativ. Minthogy e két vegyületben azonban a legpositivabb a Kalium, és legnegativabb a Chlór, ennek folytán ezen elemek helyet cserélve egymásai vegyülnek és alkotnak Chlór és Káliumból, — továbbá Jód és higanyból álló vegyületet.

Vannak ezenkívül egyes tényezők, melyek a vegybontás elősegítésére különös befolyással bírnak. Ilyenek :

1. ) A szoros érintkezés.

2. ) A mozgásnak közlése. A czukorról pl. tudjuk, hogy ez a levegőn nem változik; de ha ezt vízben feloldjuk s ez oldatba élesztőt teszünk, akkor a létre jövő erjedés folytán mintegy mozgás idéztetik elő, mely a ezuk- rot felbontja borszoszro és szénsavra.

3. ) Az érintési hatás. Ha Clilórsavas Káliumot hevítünk, Oxygent nyerünk; de ha hozzá Barnakor v (MnO>) is adunk, akkor az érintési hatás következtében jóval kisebb hőfoknál fogja az említett test az Oxygé? elbocsátani, mint az előtt.

4. ) A világosság, a napsugarak hatása. Chlór és Hydrogen pl. sötét helyen összekevertetvén, a világosság hatásának kitéve azonnal heves durranás közt fog vegyülni.

5. ) A villanyosság. Ha a galvántelepnek platinlcmezben végződő két sarkát kissé megjavított vízbe vezetjük, akkor a viz alkotó elemeire, Hydrogenro és Üxygenre fog bontatni. — Vagy ba keményítős vízbe Jodkali- umot és sósavat (HC1) teszünk s a tolep két sarkát belevezetjük, ez esetben a Kalium vegyül a Chlórral, s a Jód kiszabadul; mit az által veszünk észre, hogy a keményítő kékre festetett.

De villanyosság által tüzetes vegyítést is idézhetünk elő, mint ezt pl. a durlégnek Eudiometerbon való vegyitési módjáról tudjuk.

6. ) A hő. Hogy a hőbehatás által a vegybontást fokozni vagy kisebbíteni lehet, erről igen szépen meggyőz bennünket a higany, melyet ha 350° C. fölhevítünk úgy, hogy az a körléggol folytonos érintkezésben legyen, akkor vörös port nyerünk, minthogy a higany a levegőnek Oxygcnjévcl vegyülve higanyélcget képez. De ha a hevítést tovább folytatjuk, ez esetben a vegyülés megszűnik, a higany gőzzé válik s a lehűlés után ismét cseppfolyó lesz.

7. ) A szabaddá válási állapot. (Status nascens.) Mi abban áll, hogy pl. két elem épen csak a vegyüle- teikből való szabaddá válási pillanatban képes egymással vegyülni. így pl. ha ként és Hydrogent gőz és gáz alak-