Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-04-25 / 17. szám

1948. április 25. 3 Zempléni lépnjság ISO ezer forint költséggel megkezdik a Sáloraljaűfhely körüli négy és fél kilóméíer hosszúságú gát építéséi Zemplén paraszti!juságának találkozója: fiz EPOSz megyei konferenciája Sátoraljaújhelyt eddig majdnem minden észtén* dőben a tavaszi áradások idején árvíz fenyegette. A város szélén, a Bibárcnél húzódó körgát nem volt elég erős és alkalmas arra, hogy egy nagyobb mérető áradást fel tudjon tartóztatni. Ezért a 3 éves terv kere­tein belől a várost és a kö rőlötte elterülő szántóföldeket védő körgátat mintegy négy és fél kilóméter hosszúság ban, — szilárd, biztos és erős gáttá építik ki. Ezekre az építkezésekre a Tervhivatal 150 ezer forin­tot irányzott elő és már hét főn 100 munkással megkez­dik a munkálatokat. A kö vetkező hónapban a munká­sok létszámát 150-re emelik. A körgát tehát ez évben megépül és védeni fogja vá­rosunkat az árvíztől. Építésé . nél munka nélkül lévő dol­gozók jutnak majd kenyér­hez. Bízunk abban, hogy a 3 éves terv keretében a kö zeljövőben meginduló más építkezések eredményeként — minden becsületes, dol­gozni akaró ember munká hoz juthat majd. Vasárnap, április 27 én a megye minden részéből, fal vakról, tanyákról összese- reglenek megyénk paröszt- ifjusá ának küldöttei, hogy megtartsák első egységes konferenciájukat. Zemplén* megyében már majdnem mindenütt megala­kultak az Egységes Paraszt- ifjúságok Országos Szövet­ségének szervezetei. A falvak ifjúsága ezekben a községek­ben együtt dolgozik, közös erővel terjeszti a magyar demokrácia harcos, építő szellemét. Rákóczi, Esze Tamás, Kossuth nyomdokain haladva a zempléni fiatalság nagy léptekkel halad a teljes egy­ség megvalósulása felé. Első megyei konferenciája alkal­mával lelkesen készül a ma­gyar ifjúságra váró nagy fel­adatok megoldására. A sátoraljaújhelyi Dohánygyár az élre került: Szilva Istvánná 135 százalékkal teljesíti ivk;i a normái de a többiek is állják a munkaversenyt A sátoraljaújhelyi Dohánygyár dolgozói az élre ke­rültek. Kiköszörülték azt a csorbát, amelyet a gyár jobb oláall vezetői három esztendős működésűk alatt ejtettek a dohánygyáriak becsületén. Rövid idő alatt rendezték sorai­kat, telzár kőztak az ország többi dolgo.ói mögé. Nem kell többé szégyenkezniök: büszkék lehetnek a termelési versenyben elért eddigi eredményeikre. Munkájukkal, teltek­kel bizonyítják hogy jelszavukat: „Többet, jobbat és olcsób­bat* — meg fogják valósltanj. A szerencsi Gibártoál is fordult a koch... Az uj vállalatvezető mimkásláirsalérl dolgozik. A munkaveraeny láza most már — ugyszólváír— a Dohány­gyár összes dolgozóit hatalmába kerítette. Mind azon versenyez­nek, ki termel többet, ki kerül a büszkeséget és dicsőséget je­lentő élmunkások csapatába. A legelsők között is elsőként kell megemlíte­nünk Szilva Istvánnét, aki a kézi szivarkacsomagolók közöl ma­gasan kiemelkedik. Múlt héten 108 5 százalék volt a tultelje- sitménye, most pedig már a 135 százaléknál tart. Mögéje sorakoznak fel a többiek: Vasó Miklósné 94, Herczig lstvánné pedig 93 'százalékos teljesítmé­nyükkel. A többiek is, Klubért Jánosné 79, Höstyén Gyuláné 77, Kovács Lászlóné 72, Simkó Józsefné 66, Gönczi lstvánné 63 százalék tulteljesitményükkel, — élen járnak a versenyzők között. De nemcsak ők dolgoznak jól. A szivart acsomagolóban 28 mun­kásnő közül nem akad egy sem, aki ne haladta volna túl 50 szá­zalékkal a normát. A gépeknél, ahoi a szivarkák készülnek, a műszerészek között is áll a verseny. Bodnár József elvtárs itt az első 65 százalékkal és utána Csobai Béla, Nagylaki Béla 62, Bréda Imre 59 és Kovács János 53 százalékkal következnek. fi tinóm pipadohány gyártásnál Nagy Anna és Jaszter Gyuláné nedvesitónök az elsők 60 száza­lékkal. Pallai Mihályné csutázónö 59 százalékkal haladta már túl a normát, mig a vágók, Siska, Hadari, Csajkovszki elváisak 44, 42 és 40 százalékos túl teljesí­tettek. 1SG százalék! A pipadohány csomagolásnál dolgozik Friedman Magda, aki­nek eddig még más,,gyárakból sem akadt ellenfele. Ö Szilváné Az alezredes úr gyilkol Ez a katonai alakulat, ami­kor 1944 ben a vieszavonu lás folytán Pácinba költözött, Bodnár László alezredes pa­rancsnoksága alatt, — mint­egy 30 foglyot hurcolt ma­gával. Bodnár László alezredes maga is résztvett a gyilkos­ságokban. Saját kezével lőtte le Pácín főutcáján Balázs Lajos honvédet, aki nem után a második a gyárban. A múlt héten 84 százalékkal telje­sítette túl a normát, most pedig már elérte a 100 százalékot. Csők igy tovább elvíársak! Nem az uraknak, hanem ma­gunknak dolgozunk már. Minél többet termelünk, annál jobban fogunk élnil Ez lesz az igaz jutalma minden magyar dolgozónak, — de ezen­kívül a népi demokrácia megbe­csüli, kitünteti a termelő munka hőseit. Büszkék lennénk, ha a sátoraljaújhelyi Dohánygyár dolgozói ott lennének május 1 én a kitüntetett élmunká­sok között. (Hetes!) tudta igazolni, nfiért tartóz­kodik a községben. Tarkólövések a kastélyparkban A Sennyei-kastély parkjá­ban minden hadbírói ité'et nélkül éjszakánként végezték ki ebben az időben a foglyo- kát. A főhóhér egy Örgován Oéza nevű cigány szakasz­vezető volt, aki önként vál­lalkozott a kivégzésekre. Amikor most letartóztatták, beismerte, hogy egy isme­retlen nevű társával A száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek államosításáig a Qibárti Elektromosmüvekné! sem igen lehetett észlelni az uj idők uj szavát. Itt sem volt, mint sok helyütt másutt, — demokratikus előrehaladás. Ha az üzemben a dolgozók kezdeményeztek valamit, — ar.nak megvalósítását a régi vezetek lehetetlenné tették. Az államosítás után itt is gyökeresen megváltozott a helyzet. Az uj vállalatvezető, Ficzere József elvtárs, a dol­gozók közül való. Raktári munkás volt eddig Mo3», hogy/átvette a veze­tést, mindjárt hozzálátott, foglyok holttesteit. Rajtuk kívül a kastély-kertben még két ismeretlen polgári ruhá­ban lévő bullára találtak, mintegy 50 cm mélységben elásva. Ezekről kiderült, hogy mind a ketten munkaszol­gálatosok voltak és az előbbi áldozatokhoz hasonlóan egy- egy tarkólövéssel. Rácz Ist­ván nevű honvéd gyilkolta meg őket. A kegyetlen fasiszta' gyil­kosok áldozatait koporsókba rakták és egyházi szertartás kíséretében Pácin község temetőjében helyezték el őket örök nyugovóra. hogy javitson munkástársai­nak helyzetén. Rövid idő alatt megszervezte az üzem dolgozóinak ebédeltetését. Bár ezt még jóval az ál­lamosítások előtt javasolta, az akkori vezető, — Oláh főkönyvelő és a többiek, — meghiúsították. Amióta a do'gozók vezetik az üzemet, a régi urak hatalma megtört Szerdán nyitották meg ünne­pélyes keretek között, a két munkáspárt szerencsi veze­tőinek, Tarr, Szűcs és Pel- sőczy civtársaknak jelenlé­tében az Elektromosmüvek dolgozóinak konyháját, ahol ezentúl egy forintért kapnak naponta egy tál ételt. A Qibárti Müvek dolgozói is érzik már, hogy övék az ország. Reméljük rövidesen ott lesznek ,ök is a munka­verseny frontján. —cay Kiömlött a forró fog — meghalt egy kétéves kisfiú Mitrovics Ernőné kácsárd- hegyi lakos mosás közben egy forró lúggal telt tálat helyezett a földre. Kétéves kisfa feldöntötte és a kiömlő maró folyadék olyan súlyos égési sebeket okozott rajta, hogy gondos kórházi ápolás ellenére — meghalt. A sátoraljaújhelyi törvény­szék az elővigyázatlan anyát 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Kilenc késszúrással terítette le Megkezdődnek a Sárospatak—györtarlói bekötő út építési munkálatai Szovjet és román hadifoglyokat, magyar katonákat és munkaszolgálatosokat gyilkoltak meg 1944-ben £* pácini Semiyel«fea$télyfean Kihantolták és eltemették a 24. magyar hadosztály kémelháritóínak áldozatait % A közelmúltban borzalmas kegyetlenséggel vég­rehajtott gyilkosságsorozetról rántotta le a leplet a miskolci államvédelmi osztály. A gyilkosságokat 1944 novemberében a 24. magyar hadosztály hadbírósá­gának kémelháritó osztálya követte el a pácini Sennyei-kastély parkjában. szerelmi vetélytársát a féltékeny férj Majoros Mihály szerencsi piaci árus kfllönváltan élt feleségével, aki egy idő óta Tilk József hentesmeeterrel élt vadházasságban. Az el­hagyott férj április 19-én este az utcán összetalálkozott feleségével, akit arra kért, hogy térjen vissza hozzá. A beszélgetésből szóváltás ke­rekedett, az ittas állapotban lévő Majoros kést rántott elő és az asszonynak rontott. Ekkor érkezett kerékpáron a botrány színhelyére Tilk József, aki kerékpárpumpával támadt a féltékenységében dühöngő férjre, Verekedni kezdtek. Ennek hevében Ma­joros kését kilencszer bele szúrta a hentesmester testébe. Tilk véresen terült el az utcán, a szurkáló pedig el­menekült. Tiik Józsefet öt hasszurás érte és életveszé­lyes állapotban szállították a miskolci kórházba. A meg­szökött Majoros Mihályt még aznap éjszaka elfogta a rend őrség. Átadták a sátoraljaúj­helyi ügyészségnek. egyik éjszaka tarkólövés­sel gyilkolt meg egy román hadnagyot és egy szovjet mérnököt. A román hadnagyról iehuzta a ruháját és másnap 150 pengőért eladta a faluban. Ismeretlen holttestek . . . A 3 éves terv keretén beiül Sárospatak—Tiszabercel kö­zött uj mat építenek. Az ut első szakaszának, — amely Oyőrlarlőt éa a körülötte lévő tanyákat kapcsolja majd be a forgalomba — építését már e héten megkezdték. A Qyőr- tarlóig vezető ut 3 kilométer hosszúságú lesz. Oszlásnak indult férfihulíát találtak Alsódobsza határában E héten kedden és szer­dán Házi Antal miskolci népDgyész, dr Bárány János, törvényszéki orvosszakértő és dr Pogány körorvos, va­lamint az államvédelmi osz­tály megbizottai jelenlétében hántolták ki a meggyilkolt-Alsódobsza község hatá­rában, a Hernád folyó part­ján húzódó bokrok között, e héten egy férfi hullára bukkantak. A rendőrség azonnal helyszíni vizsgálatot tartott és megállapította, hogy az ismeéetlen ferfiholttest körülbelül egy éve fekszik a folyó partján. Személyazo­nosságát nem tudták kide­ríteni, mert teljesen oszlás­nak indult és nem lehetett felismerni. A nyomozást to­vább folytatják. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom