Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-09-05 / 37. szám
1948 szeptember B 2 z « Szoborleleplezés, zászlóavatás, sportversenyek a Honvédnapokon Az egész országban mindenütt, a dolgozók uj népi hadseregünket ünnepük szép- íember 11—12*én a Honvéd- napokon. Ebből az alkalomból Zemplén megyében is nagy ünnepségeket tartanak. Sátoraljaújhelyről 11 én staféta indul Bud’pístre, amelyet útvonalán, Sárospatakon ás Szerencsen a honvédség és a rendőrség diszszakaszai, az ifjúsági szervezetek, a hatóságok fogadnak ünnepélyesen. 12 én, vasárnap déii előli felavatják a megye székhelyén a partizán-emlékművet a kormány kiküldötteinek, a csehszlovák és magyar partizánok küldöttségének jelenlétében. Ugyanakkor tartja a Szabadságharcos Szövetség sátoraljaújhelyi csoportja zászlóavató ünnepségét is. A honvédnapokat népi sportversenyek, vidám mulatságok teszik emlékezetessé, a néppel összeforrott demokratikus honvédség és a dolgozók számára. Az MDP javaslatára a megyei népi bizottság megjutalmazza a beszolgáltatást példaadóan teljesíteti gazdákat A zemplénmegyei népi bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy a me'gye dolgozó parasztsága nagy- részben, — sokszor az előírást túlhaladva teljesítette beszolgáitatási kötelezettségét. A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának javaslatára ezért a nipi bi zottsdg megjutalmazza azo kát a dolgozó gazdákat akik az előírást sokszorosan túl teljesítve tettek eleget a népi demokratikus állam által hozott beszolgáltatást rendelteknek. A népi bizottság a községekben ünnepségek keretében osztja majd ki a beszolgáltatásban kitűnt dől gozó parasztoknak az elismerő díszoklevelet és ezenkívül az MDP Megyei Bizottsága által adományozott szuperfoszfátot és értékes mezőgazdasági szerszámokat. Értékes érclelőhelyet találtak Máskán Zemp’én megyében a pénzügyminisztérium megbízásából geológusok dolgoznak, akik a tokaji hegyvonu'ai kőzeteiben rejlő ásványi kincsek után kutatnak. Ennek során, e hiten Komlóska mellett, — ahol valamikor értékes ércbányák voltak — gazdagnak Ígérkező lelő-, helyre bukkantak. Az eddig talált kőzetekből arra íehe* következtetni, hogy ezen a környéken arany, ezüst, de tőként értékes vasércet tar talmazó közetek vannak. Ezért tovább folytatják a ta lajvizsgáiatokat annak megállapítására, van e elegendő mennyiségű érc a régi beomlott bányákban. Többszáz gazda jelentkezett eddig a Zempléni Mezőgazdasági Kiállításra Sárospatakon szeptember 26—október 3 között rendezendő Mezőgazdasági Kiálli tásra és Vásárra eddig már többszáz zempléni gazda jelentkezett terményeivel és állataival. Érd3bényéröl23 an jelentkeztek, de a többi zempléni községek dolgozó parasztsága is készül a nagyjelentőségű kiállításon való részvételre. A vásár rendező bizottsága már megkezdte a helyszínen: a Rákóczi-vár területén a tervek elkészítését, A vcrsenykiállitáson résztvevő gazdák között okleveleket és értékes dijakat osztanak ki, amelyeket majd figyelembe veszne? a termelési verseny befejezésekor a jutalmak kiosztásánál. Halálosvégü verekedés á cigándl legelőn Tragikus végű nézeteltérés okozója volt az elmúlt héten a cigándi juhnyáj. Az egyik reggel Sütő János 23 éves pásztor gondatlanságából az állatok id. Szűcs János 41 éves gazda földjére tévedtek. Emiatt a pásztor és a gazda között szóváltás támadt, majd Sütő kiragadta Szűcs kézé ben lévő vasvttát és a gaz dát a segítségére siető fiával együtt megverte. Id Szűcs Jánost a gyomrát ért su!yo3 ütések miatt a sátoraljaújhelyi kórházba kellett szálli tani, ahol megállapították, hogy bélfekéiye van. Meg- operáiíák, de már nem tudtak segíteni rajta: meghalt. A törvényszéki orvosszakértő megállapította, hogy a halált a hasfalat ért ütések idézték elő. A vasvillával verekedő pásztori letartóztatták. Közvetlen posíaforgalom Sátoraljaújhely és Szlovákia között A két demokratikus állam között mindinkább szóró sabbá váló baráti kapcsolatok eredményeként, az elmúlt hónapban a magyar és csehszlovák posta közös megegyezése értelmében, — Sátoraljaújhely és a szlovák határállomás közöti közvetlen levélforgalmat létesítettek. ptAnl fÜÄpiBjisÄa: Az államosítás óta százszázalékkal emelkedett a toka] vidéki bányák termelése Amíg ezek a bányák a a tőkések birtokában voltak, nem igen lehetett beszélni a termelés emeléséről. Az üzemek súlyos veszteséggel dolgoztak, sokszor a munkásoknak heteken keresztül kellstt várniok fizetésükért. Az államosítás után gyökeresen megváltozott a helyzet. Megkezdődött a munkaverseny. A munkásból lett vállalat- vezető Papp Alajos elvtárs igy mondja el eddigi eredményeiket : — A munkaverseny alatt uj szellem született a bányákban, megszilárdult a munkafegyelem. Ez meg is látszik a termelésen. Mig Tállyán az államosítás előtt 25 vagon követ termeltek, ma már 60-nál tartunk. Tárcái a régi 7—8 vagon helyett 35 vagonnal termel. Az erdö- bényei bánya még tavasszal 17 vagonnál tartott, most 45—50 vagon zúzott követ termel. Tokaj eredménye a régi 5—10 helyett 20 vagon. Mindegyik bánya 100°/o os emelkedést ért el. Ezek az eredmények — folytatja Papp elvtárs — elsősorban azt | bizonyítják: a dolgozók látják, már nem a tőkéseknek, hanem maguknak termelnek. A termelés növelésével életszínvonaluk is növekedett, mert fizetésüket teljesítménybérben kapják. Igen, a zempléni bányák munkásai is nagy változáson mentek át az államosítás óta. Megváltozott a viszonyuk az üzemhez, a termeléshez. Tapasztalatból tudják már, hogy a munkaverseny, a termelés fokozása nemcsak „államérdek", de a saját érdekük is. Hiszen az állam az övék, a dolgozóké. Az épitkezéseknél adjanak munkát a sátoraljaújhelyi kisiparosoknak! „Mit érünk vele, hogy megindu'tak városunkban az építkezések, ha nem bennünket, helybeli kisiparosokat foglalkoztatnak.8 Ezt hallottuk több sátoraljaújhelyi kisiparostól, akik panaszukkal érdekvédelmi szervezetükhöz az KIOSZ hoz fordultak. A panasz szinte minden eset ben Tánczos Mihály építő mester ette i irányul, aki az utóbbi idiben hata'mis ösz- szegü állami mu ikás elveg zésére kapott megbízást. (Tán azért, mert lelkes agitátora volt a pfeiffer fasisztáknak ?) ö építette a megyében az áiiami iskolákat, s most Sátoraljaújhelyen egy romos bérház építését vezeti. Tánczos az épitkezéseknél nem sátoralj sujhelyi kisiparotokat alkalmaz. Ezt az álláspontját a legutóbb az Állam építészeti Hivatalban rö viden igy fogalmazta: „Én azzal dolgoztatok, akivel akarok, onnan hozok munkást ahonnan akarok“. Hát nem. Ha Tánczos ur még nem tudná: elsősorban az épitkezéseknél sátoraljaújhelyi szervezett munkásoknak és kisiparosoknak kell munkát adni, mert a helybeli építkezések egyik célja, városunkban a munkanélküli ség enyhítése. Azt hisszük, az építkezéseket ellenőrző illetékes hatóságoknak is ez a véleményük. „Az iskolaépítők megszilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét Végétért a nyári szünidő. Az Iskolák Ismét kitárták kapuikat. De ez évben már szélesre, hatalmasra, hogy minden magyar dolgozó gyermeke beférhessen rajta. Szer dán és csütörtökön voltak a beiratások, pénteken pedig mindenütt megtartották az évadnyitó ünnepségeket. Hétfőn, szeptember 6 án kezdődik a tanítás. Sok helyüti a régi, siralmas külsejű épület helyett frissen meszelt, festett ablaku, felszerel! tantermekkel ellátott uj iskolák várják a gyermekeket. Az államosítás után a kormány és a városi dolgozók nagy lendülettel építették újjá iskoláinkat. Az elkészült csinosra tatarozott épületeket az iskolaépítők vasárnap adták át a faivak népének. Monokon a Szerencsi Csokoládégyár falujárói építették az iskolákat. Vasárnap más félezer főnyi közönség jelen létében adták át a falu dolgozóinak. Ünnepséget is tartottak, amelynek Bondor Jő zsef elvtárs az MDP megyei titkára volt a szónoka. Beszédében hangsúlyozta: az iskolák építés? naéginkább közelebb hozta egymáshoz, összeforrasztotta a város és a falu népéi, mégszilirdabbá tette a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségét. Mádon a cukorgyári dől gozók falujárói építették fel az elhanyagolt három iskolát. Vasárnap kivonultak zenekarukkal, hogy átadják a mádi dolgozóknak. Az ünnepségen Kossuth Józef elvtárs mutatott rá az iskolaépítők munkájának jelentőségére, majd Laborczl József vezetőjegyző elvtárs köszönte meg az iskolákat a község dolgozóinak nevében. Tarcalon a sátoraljaújhelyi vasutasok épitették fel az iskolát és vidám, műsoros előadás ke rétében adták át a község dolgozóinak. A sátoraljaújhelyi Dohánygyár falujárő brigádja heteken keresztül dolgozott az erősen megrongált felsőbe- recki általános iskoia építésén. Kijavították az iskola és a melléképület falait, tetőzetét, pótolták az üvegezést, kifestették a tantermeket, uj padokat készítettek. A falu apraja nagyja ott volt, amikor a dohánygyáriak vasárnap Tóth István elvtárs megyei bizottsági tag és Kálmán József elvtárs tanfelügyelő jelenlétében felavatták az újjászületett iskolát. Csalt október közepén kezdődik a szüret 130 ezer hl termést várnak Tokaj-Hegyalján Tokaj-Hegyalja világhíres szőlőinek is jót tett az ezávi időjárás. A szőlők szépen fejlődtek, kétszerannyi a fürt a tőkéken mint az elmúlt esztendőben. A szüret azon ban a jelek szerint id ín késik, a moätani hűvös, ború? és esős hetek alatt a szőlő érése megállt, visszamaradt. Az uj bor jő minősége érdekében ezért tanácsos a szürettel október közepéig várni amikorra a szőlő beérik és cukorfoka emeledik. így — ha valami nagyobb természeti csapás be nem következik — a múlt évi 60 ezer hl rel szemben ez évben 120—130 ezer hektó mustot préselhetünk ki októberben. Tiizollóverseny Szerencsen Az elmúlt vasárnap Sze rencsen 19 község tűzoltói versenyeztek egymással. A versenyen első helyezést ért el a Szerer cíí Cukorgyár, Szerencs és Tiszaluc csapata. Második helyezést Tállya és Mád, a harmadikat Monok. A verseny utáni szakértekezleten a szerencsi járás tűzoltói előtt Hargitai József elvtárs, a Megyei Bizottság tagja, Mucsl Imre vármegyei főjegyző és dr. J\rany Sándor tüzoltóőrnagy tartottak előadásokat. Hirdessen a K
