Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-05-25 / 21. szám
ZEMPLÉNI HEPUJiHí III. ÉVFOLYAM 21. SZÄM. Ára: 40 fillér Pünkösdi szám 6 oldal r ■' S^rr, A Június 1-re a rendes fejadagon felfii fejenként 1 kiló olcsó cukrot kapnak a dolgozó családfenntartók. 50°/o-kal emelik a jegyre adott étolaj fejadagot. A tej fogyasztói árát csökkentik, a termelői árát pedig felemelik. SÁTORALJAÚJHELY, 1947 MÁJUS i5. Nagy Ferenc Javasolta a fakultatív vallásoktatást ü 3 éves terv ne e bonhárohat, hanem a népet tegye gazdaggá ás boldoggá Fizessenek a gazdagok! Államosítani a nagybankokat! A kisember magántulajdonát védjük! Letörni az árakat! Magasabb kollektiv béreket! Csökkenteni az agrárollót! 15 holdig ne legyen beszolgáltatás! A kommunisták a templomépítők! Hazajönnek a hadifoglyok! A haza nem eladó! Farkas Mihály belpolitikai beszámolója Sátoraljaújhelyen és Ricsén Május 9 én, egy esztendővel azután, hogy Rákosi elvtárs Angyalföldön meghirdette a stabilizációt, a jó forintnak augusztus 1 éré való bevezetését, Rákosi Mátyás újabb angyalföldi beszédében felállította a 3 éves terv megindítása előtt a dolgozók fő követeléseit: az életszínvonal emelését, a háborús és Inflációs nyereségek 75°/o os meg- adóztatását, vagyondézsmát, a Nemzeti Bank és a három legnagyobb bank államosítását. E követelések országgzerie óriáni visszhangra talállak. Még a Független Kisgazda- párt sem helyezkedett szembe nyíltan követeléseinkkel, csupán a három nagybank államosítására jegyezte meg Balogh István, a Kisgazdapárt főtitkára, hogy abba nem egyeznek bele. Eiekután nemcsak Sátoraljaújhely dolgozói és a Bodrogköz parasztsága, de egész Zemplén vármegye lakossága feszült érdeklődéssel várta Farkas Mihály elvtárs nemzetgyűlési képviselőnek, a Magyar Kommunista Párt helyettes főtitkárának Sátoraljaújhelyre és Ricsére meghirdetett vasárnapi nagygyűlését. Farkas Mihály elvtárs fogadására különösen a bodrogköziek tettek nagyarányú előkészületeket. A gyűlést délu'án 3 órára hirdették és már hetekkel előbb készültek műsorral, táncszámokkal, szavalatokkal és énekkel, hogy soha el nem felejthető élménnyé, népünnepéllyé tegyék Farkas eivtárs beszámolóját. Sátoraljaújhelyen délelőtt 11 órakor kezdődött a gyűlés a nemzeti színű és vörös lobogókkal feldíszített közben a Víg'dó előtt. Farkas elvtársat érkezésekor a tömeg hatalmas éljenzése fogadta. A Vigadó erkélyén, a mikrofon mögött elhelyezett székeken a főispán, az alispán, a polgármester és a koalíciós pártok vezetői hallgatták a szónokot. Az egyesitelt dohánygyári nem 40—50 esztendő alatt, és Máv zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Csathó József elvtárs, a városi párt szervezet titkára megnyitotta a népgyűlést és köszöntötte a megjelenteket. Egynek kell lenni ma mindenkinek — mondotta többek között — aki Bzereti hazáját, akinek szivén fekszik a sokat szenvedett magyar nép sorsa, a 3 éves tervért vívott harcban. Utána Farkas elvtárs a több ezres tömeg előtt elkezdte beszédét. Nagy történelmi jelentőségű események előtt állunk — mondotta. Ebben az évben akarjuk elkezdeni lerombolt hazánk tervszerű újjáépítését, a 3 éves tervet. Magyarország végérvényesen a gazdasági felemelkedés útját a lépett. Két évvel ezelőtt sokan azt mondták, hogy legjobb esetben 4—5 évtized kell ahhoz, hogy eltakarítsuk a romokat és felépíthessük az országot. Ha az ő kezűkbe került volna az oiszág újjáépítése, ez újabb katasztrófát jelentett volna. Olyan emberekre van szükség, akik felismerik a nehézségeket, de egyúttal van erejűk és tudásuk ahhoz, hogy legyűrjék a nehézségeket és megmutassák a magyar népnek az utat, amelyen hanem 3 vagy 6 év alatt elérhetjük a magyar jólétet. Mi, magyar kommunisták olyan embereket nevelünk, akik előre viszik a nép ügyét. Kezdetben, mikor a vasút újjáépítése volt a legfontosabb, pártunk egyik legjobb vezetőjét, Gerö Ernőt (nagy éljen, taps) állítottuk erre a helyre. A magyar vasutasok hősiessegével és önfeláldozó munkájának segítségével rendbehozta a vasutat és felépítette legfontosabb hidain- kat. Ezzel megteremtettük iparunk és kereskedelmünk fejlődésének lehetőségeit. A felszabadulás után gyáraink romokban hevertek. Ma texliitermelésűnk majdnem elérte a békebelit, vas- és acéltermelésünk az 1938 as termelés 80% a körűi mozog. A forint: magyar csoda Az infláció, amely tavaly olyan rettenetesen fojtogatta népűnket, a bankárok és nagytőkések támadása volt a demokrácia és a magyar nép ellen. Miután politikailag nem tudták megverni, felhasználták gazdasági eszközeiket és inflációt zúdítottak a né jre. A nagytőkések számára ez valóságos aranyeső volt, ők kerestek az infláción. Mi, magyar kommunisták felismertük, hogy az infláció megállítása a magyar nép legfontosabb kérdése. Rákosi Mátyás 1946. május 11-én az angyalföldi munkások előtt kijelentette, hogy megállítjuk az inflációt és augusztus 1 - éré megteremtjük a jó pénzt. A beszéd nyomán gúnyos mosoly jelent meg az infláció vámszedőinek ajkán. Azt mondták, hogy ahhoz, hogy megállítsuk az inflációt, alaposan tanulmányozni kell a nemzetközi helyzetet és a nyugati nagyhatalmaktól kölcsönt kell kérni. A mi véleményünk ezekre a szakvéleményekre az volt, hogy az urak csak cikkezzenek, mi pedig szorgalma san, éjt nappallá téve előkészítettük a jó pénz megteremtésének előfeltételeit Az események bennünket igazoltak, augusztus 1-ére. ahogy Rákosi mondta, megjelent a jó magyar pénz, a forint. Vannak, akik gúnyosan beszélnek a jó pénz megteremtéséről. A külföld magyar csodának nevezi. Messze országokból keresik fel gazdasági szakemberek hazánkat és tanulmányozzák a csodát, hogy hogyan sikerűit rendezni pénzügyeinket. A titok a magyar munkás, paraszt, értelmiségi, kiskereskedő és kisiparos szorgalmában és élniakarásában rejlik, de rejlik a magyar munkásság harci egységében és a munkás-paraszt szövetségben is. Ha ez az egység továbbra is megbonthatatlan lesz, akkor újabb csodákat fogunk művelni és hazánkból boldog országot fogunk teremteni (hatalmas taps). A 3 éves tervvel a magyar nemzet jólétét valósítjuk meg Miután megvan a jó pénzűnk, tovább mehetünk. Ezért kezdeményezte a Magyar Kommunista Párt a 3 éves tervet. Tervünket összeegyeztettük a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt 3 éves tervével és most folynak fa tárgyalások a Kisgazdapárttal a 3 éves terv egyeztetése tárgyában. A magyar nemzet jólétét akarjuk megvalósítani a 3 éves tervvel. Ezer éven keresztül a nép csak dolgozott, de munkája gyümölcsét nem élvezte és ennek a helyzetnek akarunk mi véget vetni. A népnek és nem a tőkéseknek és a bankároknak akarjuk építeni az országot. Az első 3 éves terv feladata, hogy kétszeresére emeljük a magyar nép életszínvonalát. Boldog életet élő polgárokat a városokban és virágzó mező- gazdaságot, jómódú parasztságot a falvakban, ezt akarja a 3 éves terv. A terv megvalósításához pénz kell. Ki lehetne vetni súlyos adókat a dolgozókra, de ez nem jelentene egyebet, mint hogy növelnénk a dolgozók nyomorát. Mi ezt az utat nem akarjuk járni, mert a 3 évés tervvel emelni akarjuk a dolgozók életszínvonalát. Azért sem járhatjuk ezt az ulat, mert nem a dolgozók lelkén szárad a háború pusztítása. Ha a magyar népet megkérdezték volna, nagy többsége nem akarta volna a háborút A háború rombolásaiért elsősorban a gazdagok felelősek. Aki a kárt okozta, fizesse is meg Miért nem pénzelték az urak a háború alatt azokat, akik a föld alatt bátran harcoltak a háború ellen — emelte fd hangját Farkas elvtárs. Nem pénzelték őket, mert nekik ez nem volt jő üzlet, ők a háborún sokat kerestek. Sokat kerestek az infláción is. A pénz a nagybankok urainál, a gazdagoknál van, amit elvettek az államtólra néptől. Mondjuk meg nyíltan : aki a kárt okozta, fizesse Is azt megl (Közbekiáltások: fizessenek a gazdagok I) Úgy van, fizessenek a gazdagok I Ezért mi javasoljuk, hogy az Inflációs és háborús nyereségek 75°h-át vegye azonnal igénybe az állam. Ezen felül vessen ki az állam vagyondézsmát az 50.000 forinton felüli vagyonokra. A mezőgazdaságban azonban csak az olyan 15 holdon felüli birtokokra, amelyeknek a kataszteri jövedelem szerint ’kiszámított értéke az 50.000 forintot meghaladja.
