Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-05-25 / 21. szám
2 Zempléni N6pnjsAg 1917 május 25. Az állam kezében legyen az ország pénzügyi politikája A 3 éves terv megvalósításának döntő előfeltétele, bogy az állam tartsa kézé ben az ország pénzügyi politikáját (taps). Nem lehet az országot felépíteni, ha annak pénzügyi része a bankárok tetszésétől függ. Ezeknek az uraknak nem a nép bajainak orvoslása a döntő, hanem az, hogy minél többet tudjanak keresni a paraszttól, a városi kisembertől az államtól. A bankok a 3 éves tervet Is jó üzletnek tekintik és milliókat akarnak rajta keresni. Nem szabad a pénzügy irányítását a nagybankok kezében hagyni akkor, amikor arról van szó, hogy a népnek építjük az országot. A 3 éves terv ne |a bankároknak legyen jó üzlet, hanem a népet tegye gazdaggá és boldoggá (viharos taps). A három nagy bank évi jövedelme 200 millió forint. Mi azt akarjuk, hoi?y [ez többé ne a bankárok, hanem az állam kezébe kerüljön és az állam használja fel az ország újjáépítésére, a dolgozó nép életszínvonalának emelésére. Ennek érdekében követeljük a Nemzeti Bank és a három leg nagyobb bank államosítását (éljen, nagy taps). Ez a követelés a dolgozók között örvendetes visszhangra talált. Nem igy a bankárok köreiben és a Kisgazdapárt főtitkáránál. A nagybankok államosításába nem megyünk bele — mondta Balogh István. Miért nem mennek bele? Talán gazért, mert a nagybankárok olyan nagy barátai a magyar parasztnak? A Fellnerek, Ullmannok, Weiss Manfrédek, Chorinok, Hag- genmacherek, Kornfeldek, akiknek olyan jó magyar nevük van, segítettek-e valaha a magyar paraszton? Ezek sohasem álltak barátságban a magyar parasztsággal. A városi és falusi kisemberek tízezreit telték tönkre, mikor a lovát, tehénkéjét, földjét, házát, vagy az üzletét elárverezték. A kisemberek magántulajdonát védjük A Kisgazdapárt azt mondja magáról, hogy polgári párt. Milyen polgári párt, ha a magyar polgárok tiz- és százezrei érdekeinek fölébe helyezi a bankok érdekeit ? Azt mondja Balogh István, hogy azért ellenzi a bankok államosítását, mert a Kisgazdapárt a magántulajdon elve alapján áll. Éz a meghatározás nem pontos. Annak alapján, amit Balogh főtitkár mondott, úgy lehetne megfogalmazni, hogy a Kisgazdapárt a nagybankok magántulajdonát védi a kis emberek magántulajdonával szemben. (Úgy van I Úgy van 1) Mi kommunisták a klsembe rek magántulajdonának megvédése alapján állunk. Nekünk szent és sérthetetlen a kisemberek magántulajdona és aki azt veszélyezteti, az veiünk, magyar kommunistákkal találja szembe magát (taps). Éppen a kisemberek ma gántulajdonának hathatós védelme érdekében követel jük a nagybankok államosítását I A nagybankok zsaAzt mondja Balogh főtitkár ur, hogy a bankokat azérl sem szabad államosítani, mert akkor nem kapnánk küiföldi kölcsönt. Mi azt mondjuk, hogy szívesen fogadunk el külföldi kölcsönt, de ezzel nem nagyon sietnek. Olyan kölcsönt nem vagyunk hajlandók elfogadni, amelynek fejében elvesztenénk nemzeti függetlenségünket. Hazánk politikai és gazdasági függetlenségének biztosítása a legszentebb törvíny és ebből még a legcsillogóbb aranyért, vagy dollárért sem vagyunk hajlandók engedni egy millimétert sem. Ezen a vidéken járt Szij- jártó Bálint, a Kisgazdapárt szervezőtitkára — mondotta Farkas elvtárs Ricsén. Itt a jegyzőkönyv: ez az ur kijelentette, hogy nekünk olyan kölcsön kell és olyat is fogunk kapni Amerikától, amely megszabja, hogy ki legyen a belügyminiszter, az iparügyi miniszter és a kormány többi tagjai. Esetleg még Nagy Ferencet meghagyják egy darabig. Hát mi ez, ha nem hazaárulás, az ország eladása? Mi azt mondjuk, hogy elég, uraim 1 Nem engedjük azt, hogy külföldi korA gazdasági helyzetről szólva kijelentette Farkas elvtárs, hogy az élelmiszereket ma már valamennyire meg tudjuk venni a fizetésből, de ruhára és cipőre nem telik. Ilt Zemplénben is sokan siégyelnek a tem plomba elmenni és a gyere keiket sem tudják elküldeni, mert nincs rendes ruhájuk és cipőjük. Ezen változtatni kell, hogy a parasztnak legyen ünneplő ruhája és csizmája és emeit fővel meA gyárosok és nagykereskedők indokolatlanul felemelték az árakat és drágasági hullám önti el az országot. A nagytőke és a rolják az államot és veszélyeztetik a kisemberek ma gántulajdonát. Ha azt akarjuk, hogy a kisember ne kerüljön csődbe, a paraszt ne adja el az uzsora következtében a földjét és a házát, akkor államosítani kell a nagybankokat (éljen I). Én nem hiszem, hogy a parasztok, vagy a városi kisemberek, akik a Kisgazdapártot támogatják, felhatalmazást adtak volna a Kisgazdapárt főtitkárának, hogy a parasztság érdekeivel szemben ilyen erélyesen megvédje a nagybankok érdekeit. mánykörök szabják meg a magyar kormány összetételét. A nép elég érett arra, hogy maga szabja meg azt, hogy milyen kormányt választ és milyen köröket biz meg a magyar nemzet vezetésével (ugyvan, éljen). Nem azért dolgoztak és harcoltak őseink, hogy most ezer év után kiírjuk az or szág kapujára, hogy az ország eladó. Njm uraim, vegye mindenki tudomásul, hogy az ország nem eladó 1 (Óriási laps.) Hazánk politikai és gazdasági függetlenségéért meghozunk minden áldozatot. Balogh főtitkár urnák az az állítása, hogy ha államosítjuk a bankokat, nem kapunk külföldi kölcsönt, nem felel meg a valóságnak. Angliában, Franciaországban államosították a bankokat, mégis nagy kölcsönt kaptak. Mi azt szeretnénk, ha ebben a kérdésben is meg tudnánk egyezni a Kisgazda- párttal. Meg vagyok győződve — mondotta Farkas Mihály —, hogy a Kisgazdapárt politikai bizottságában is vannak, akik a nagybankok államosítását helyeslik és ezek jelentkezni is fognak hamarosan a közvélemény előtt. hessen a templomba. A kollektiv szerződéseket úgy kell rendezni augusztus 1-én, hogy 20 —25°/o kai több le gyen a fizetés, de annyival többet is lehessen vásárolni érte. A dolgozó munkás, paraszt és tisztviselő tudjon ruhát, cipőt vásárolni és legyen lehetősége munka után a szórakozásra is. nagybankok olyan helyzetet akarnak létrehozni, hogy ne lehessen augusztus 1-én elindítani a 3 éves tervet. Országszerte meg kell indítani a küzdelmet és le kell törni az árakat. Van egy Anyag és Ar- hivatalunk, amelynek az lenne a feladata, hogy őrködjék az árak felett, azonban minden nel törődik, csak nem az árak helyzetével. Az Anyag- és Ar hivatal részéről augusztus 1 óla nem történt feljelentés senki ellen árdrágítás miatt. Az Anyag- és Arhivatal nem tölti be azt a szerepet, amiért létrehozták. Ha ezt a szerepét nem tölti be, akkor azokat, akik olt vannak, le kell váltani és olyan embereket kell oda küldeni, akik helyzetüket felhasználják arra, hogy megvédjék a kisembereket az árdrágítók ellen. Törődni kell a dolgozó parasztság helyzetének megjavításával is. A legfontosabb az agrárolló leszűkítése. A csizma, a cipő, az iparcikkek árai nagyon magasak és a mezőgazdasági cikkek árai nagyon alacsonyak. Fel kell emelni a búza árát, de csak olyan méríékben, hogy az inflációt ne okozzon és nem szabad megengedni, hogy az iparcikkek ára is velük emel kedjék. 15 holdon alul ne legyen beszolgáltatás A O^őiOi&állatábla Vúiiüt kozólag az a véleményünk, hogy abban az esetben, ha a termés eléri a 6 mázsás átlagot, meg kell szűntetni minden beszolgáltatást. Ha mégis szükség lenne beszolgáltatásra, úgy csak a 15 holdon felüli gazdákra kell kivetni. Nagyon érdekes, hogy amikor mi kommunisták javasoltuk a Gazdasági Főtanács ülésén, hogy beszolgáltatás csak 15 holdon felül legyen, a Kisgazdapórt azt javasolta, hogy már 5 holdon felül legyen beszolgáltatás így jött létre olyan megállapodás, hogy ne 15 és ne 5 hold legyen a határ, hanem 8 hold. Ml kitartunk amellett a véleményünk mellett, hogy akármilyen lesz is az időjárás, 15 holdon alul ne legyen be szolgáltatás. A Magyar Kommunista Part olyan beszol- gáltatási politikát követ, hogy meg akarja szabadítani a parasztság döntő többségét a beszolgáltatástól akkor is, ha erre egyáltalán sor kerül. A parasztok rendelkezzenek szabadon a terményeik felelt és adják el szabadon, a piacon kialakult árakon. Meg kell szüntetni a parasztság zaklatását, azt, hogy a paraszt házát átkutassák azért, hogy hol mit dugott el. El kell engedni azoknak a parasztoknak a büntetését, akik a rossz termés miatt nem tudtak beszolgáltatni. Nagy Ferenc vetette fel a fakultatív vallásoktatást-u»i A szabad vallásoktatás kérdéséről szólva kijelentette Farkas Mihály, hogy ezt nem mi vetettük fel. Nagy Ferenc miniszterelnök a tanács kozási irodájában, ahol én is részlvellem — mondotta — egy párlközi értekezlet során bejelentette, hogy a püspöki kar felkereste öt és közölték, hogy nem ellenzik a szabad vallásoktatás bevezetését, ha az állam to vább is kifizeti nekik az évi 68 milliót. Mi azt hittük, hogy minden rendben van, annál is inkább, meri a Kis gazdapárt vezetőségében két katolikus pap is van, Vargha Béla és Balogh István. Ki derűit azonban, hogy nincs minden rendben, a püspöki kar ellenzi a fakultatív vallásoktatást. A mi véleményünk az. hogy a szabad vallásoktatás kérdését nem az Egyház ellen, hanem az Egyházzal együtt kell megvalósítani. Nekünk százszor fon tosabb a parasztság Hazajönnek a hadifoglyok Befejezésül közölte Farkas elvtárs a hallgatósággal az örömhírt: Rákosi elvtárs levéllel fordult Sztálin gene ralisszimuszhoz és kérte, hogy még a békeszerződés ratifikálása előtt engedje haza a magyar hadifoglyokat. Sztálin átiratában közölte, hogy már május végén elindítják haza az első hadifogolyszállitmányt helyzetének megjavítása, az agrárolló leszűkítése, mint a fakultativ vallásoktatás bevezetése. Büszkék vagyunk a templomépitőkre Mi becsüljük az emberek vallásos érzéseit. A mi pártunk többsége hivő katolikusokból és reformálusokbó! áll és mi soha senkinek nem tiltottuk meg az imádkozást. Á mi pártunk büszke arra, hogy a mi sorainkból kerültek ki a templomépitők. A kommunista falujárók több mint 100 templomot javítottak meg. Hol van még egy párt, amelyik ezt elmondhatja magáról ? Mi nem templomokat rombolunk, hanem templomokat építünk és ez is mutatja, hogy mi nem a vallás ellen harcolunk, hanem abban is segítjük a népet, hogy a vallást tisztelje és szabadon járjon templomba (éljen, nagy taps. Éljen Sztálin, éljen Rákosi). űrömmel várjuk a haza a magyar hadifoglyokat, sok könnyet letörlünk ezzel a magyar anyák szeméről. Reméljük, hogy ezzel sok tízezer magyar család élete újra boldog lesz. De fogadják meg, magyar anyák és feleségek, hogy a jövőben nem fogják megengedni, hogy idegen érdeke^ Nem azért dolgoztak és harcoltak őseink, hogy kiírjuk az ország kapujára: az ország eladó Az új kollektiv szerződések magasabb vásárlóerőt biztosítsanak Az Anyag- és Árhivatal nem törődik az árakkal
