Zempléni Népújság, 1946 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1946-12-08 / 50. szám
ZEMPLÉNI / NÉPÚJSÁG n *; ti «» u iutibun;;;l;a P|3 Népbiróság előtt Lehoczky Lajos — Mi a hiba a szerencsi postán? II. ÉVFOLYAM 50. SZÁM. Ára: 40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1946 DECEMBER 8 Válasz May Istvánnak Irta: Dr. Andics Erzsébet A mikor a Magyar Kom munista Párt Zemplén- megyei Bizottságának inog hívására elvállaltam, hogy Sátoraljaújhelyen .Az utolsó 25 év magyar története* ci men előadást tartsak, vitára és ellenvetésekre el voltam készülve. Ez nem is lehetett máskép, hiszen a közvéleménybe 25 éven keresztül belenevelt téves fogalmak gyökeres átértékelése volt előadásomnak a célja, őszintén mondva, meglepetés volt számomra, hogy a november 24 én tartott rendkívül népes értelmiségi gyűlésen egyetlen egy felszólalás sem hang zott el, amely az előadásban elmondottakat cáfolni, vagy akárc-ak vitatni akarta volna. Dr. Dubay István valóban, mint maga is mondja .csendes hallgatóként* ült az előadáson, hogy azután utólag lapjában többhasábos vezércikkben támadja azt. De ez a dolognak csak a formai része, fontosabb dr. Dubay István kritikájának tartalma. Térj delmes cikké ben Dubay kísérletet sem tesz arra, hogy az előadás egyetlen-egy tételét is konkrétan megcáfolja, ahelyett terjedelmesen ir arról, ami az előadásnak nem volt témája és amiről épen ezért nem is volt szó: az 1918— 19-es forradalmakról és a kommunisták szerepéről ezekben a forradalmakban Nem tudom, mióta hiba az, ha az előadó a megadott tárgyról beszél, amely amu^y- is rendkívül nagy és nem egy másik, legalább olyan nagy kérdésről, csak azért, mert arra egyesek különösen kiváncsiak lettek volna. A 25 éves korszak" alatt, mint ismeretes nem értjük a forradalmakat, hanem az ellen forradalmi Horthy rendszer nek negyedévszázados ural mát. Dubay István cikkében mindenesetre más módszert követ: a sátoraljaújhelyi kommunista szervezet rendező sében megtartott előadásoknak a tárgyilagosság mezében megirt ismertetése csupán ürügy számára arra, hogy a kommunistákat rágalmazza, őket becsmérelje, mégpedig teljesen a letűnt 25 éves korszak szellemében. M ert ugyan honnan, ha nem a 25 éves korszak fegyvertárából valók az olyan érvek, hogy a kommunisták 1919-ben „magukhoz ragadták az uraimat*' — amikor tudvalevő, hogy a Brinkey-kormány 1919 már cius 21 én önként lemondott és Károlyi Mihály köztársa sági elnök átadta a hatalmat „Magyarország népei proletariátusának“ vagy az, hogy a magyar területek fegyveres védelme a tanácskormánynak .átmeneti tette* volt csupán és a .külföldi hatalmak egyetlen parancsára“ visszavonu lást rendelt ti, amikor valójában a tanácshatalom 1919- ben az antant imperiálizmus követeléseivel szembeni ftgy veres ellenállás jegyében ala kult meg és az egyetlen ma gyár kormány volt, amely a nemzeti védelemről nemcsak beszélt, hanem azt meg is szervezte. És igy tovább (s igy tovább . .. A cikkíró ugyan célsze rübbnek látja a Károlyi for radalom védelmezőjeként tel lépni, de ez csak arra jó, hogy a kommu istákat tegye felelőssé a 25 éves (reakciós korszak bekövi tkezésééit. Ma már meg nem cáfolható tör téneti igazság — irja, — hogy ha Kun Béláék türelemmel és jóakaratu támogatással lettek volna a Károlyi kor rnány iránt, egyáltalában nem teremtődött volna meg a reakció. Dubay István úgy látszik nem tudja, hogy sem Olaszországban, sem Német országban nem volt még négy és fél hónapig tartó proletár diktatúra sem és mégis ezek az országok lettek a fasizmus klasszikus hazájává. Pedig ezt dr. Dubay Istvánnak tudnia kellene, épen úgy mint azt, hogy aki a tényekkel szöges ellentétben a kommunisták nyakába igyekszik varrni az ódiumot a 25 éves reakciós korszak bekövetkezéséért és a második világháborúba való beavatkozásunkért, az tulajdonképen Horthyék válláról akarja le venni a felelősséget, őket akarja tisztára mosrí a m tüzet közvéleménye előtt. Dubay nem is tagadja, hogy a 25 éves korszak más értékelését látta volna szívesen, mint amilyent én előadásomban adtam. Ezt készségesen elhisszük. A Károlyi kormány védelmére irt sorok páva tollak csupán: dr. Dubay István nem az 1918 aB Ká rolyi forradalomnak és a demokráciának, hanem a 25 éves reakciós korszaknak védőügyvédje. A mi az 1918-19 es ta nulságok szándékos elhallgatásának a vádját il leti, ez az állítás mind az adott esetben, mind állalá Csempészbandát fogott le a gazdasági rendőrség őt szekér citrom kocsiká zott végig szerdán Sátoraljaújhelyen. A szekéren ülő rendőrök jelképezték, hogy nem egyszerű kereskedelmi szállítmányról van szó, hanem az utóbbi idők egyik legnagyobb csempészfogásáról. A gazdasági rendőrségnek hosszas nyomozás után sikerült egy csempíszbandát ártalmatlanná tenni. A csempésztársaság Csehszlovákiából átcsempészeti 32 mázsa citromot, 5 máza szódabikarbónát és 13 kiló [nyerskávét. A banda feje Landa Sámuel ssehszlovákiai lakos volt. Dohos József szekerével szállították át az árut a határon és Botkó Lajos pincéjében tárolták. Az áruátvételében egy volt | Nagy sikerrel indult meg a MNDSí karácsonyi gyűjtő akciója. A Dolgozók Szövet kezeie 1000 forint értékben ajánlott fel 100 család részére egyenként 10 forint értékű csomagot. A gyűjtés a többi kereskedők és vállalkozók között is megkezdődött, de magánosoktól is elcsendőr, Barna Márton működött közre, aki most notórius csempész. A társaság többi tagjai, Kojnok Ferenc és Stark Ferenc szintén a rendőrség kezére kerültek. Reméljük, hogy az ügyészség gazdasági életünknek vánrnedőiveI szemben a legkíméletlenebb büntetés kiszabását fogja követelni. Bár a társaságot behozatali csempészésen csípték rajta, de tevékenységük a közösség érdekeit súlyosan sérti, mert az ellenérék fejében nagymennyiségű árut, vagy valutát vittek volna ki. A stabilizáció érdeke megkívánja, hogy a bűnösök a legsulyo 8abb ^büntetésben részesül jenek. I • Árdrágítás miatt eljárást fogadnak bármilyen adományt. Enyhíteni a legelesettebb szegény családok baján, mosolyt varázsolni karácsonyra a szegény gyermekek arcára — ez a MNDSz karácsonyi akciójának a célkitűzésé. Adakozz te is a MNDSz karácsonyi akció jára. indított az államyédelmi osztály több kereskedő ellen. Müller Májer Ábrahám Lés Müller Mihály sátoraljaújhelyi kereskedők {árdrágítás miatt, Novák János, Novák Gyula, Molnár János engedély nélküli terményszállitá- sért kerültek elárás alá. Orosz Jánosáé vajdácskái lakos az árpát 38 fillér helyett 1 forintért árusította, Krajnyák Anna felsőberecki lakos a birsalma küójért 80 fillér helyett 1 20 forintot kért. Az eljárás ellenük is megindult. Megszűnik a sóhiány December hónapban nagyobb mennyiségű só érkezik a megyébe. A novemberi és decemberi fejadag fejében együttesen 1 kg sót fogunk kapni. A sóhiány rövfdesen megszűnik, mivel a Szovjetunióval és Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések alapján mintegy 1800 vagon só beérkezésére van kilátás. Az alispáni hivataltól nyert értesülésünk szerint a vily- vitányi gazdák is megkapják a gyermektartás után megígért sómennyiséget. Ugyanígy megkapják a többi községek gyermektartó gazdái is. 1000 forint: a Dolgozók Szövetkezetének ajándékával indult meg a MIDSz karácsonyi akciója ban nem felel meg a valóságnak. A MKP figyelme elsősorban az aktuális tennivalókra, a demokrácia vívmányainak a megőrzésére és fejlesztésére, a jó forint megvédésére, az árak letörésére, stb. összpontosul. Ezeknek a kérdéseknek a megoldását Pártunk valóban sürgősebbnek tartja, mint az 1919 es proletárdiktatúráról szóló vitákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ml 1919 et akár elhallgatni, akár megtagadni szándékoznánk. A magyar munkásosztály és annak pártjai örökre büszkék lehetnek arra, hogy 1919 ben azon katasztrófa közepette, amelybe az uralkodó osztályok döntötték az országo*, az emberfeletti nehézségek teljes tudatában áldozatkészen vállalkoztak arra, hogy az imperiálista rablók fegy veres visszaverésével és egy uj, magasabb társadalmi rend megteremtésével kiutat te remtsenek a nemzet számira és megvessék jövendő szabadabb életének alapjait. A magyar munkásság és pártjai 1919 ben olyan nagy törté nelmi kezdeményező erőt, ön- feláldozást és igaz hazajisá- got mutattak, amire a reak clós osztályok és pártok so hasem voltak képesek. Az 1918—19-es események ilyen értékelését Dubay István megtalálhatja a MKP egész sor hivatalos megnyilatkozásain. Ami pedig személyemet illeti megtalálhatja összes írásaimban, valamint egész sor előadásomban, többek között a Buda pest Székesfőváros és budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem által együttesen szervezett szabadegyetemi előadássorozatomban, amelyek folyamán az 1918— 19 es forradalmak történetét teljes 8 órán keresztül ismertettem. A Dubay István cikkében előforduló nagy számú tárgyi tévedésre nem akarok kitérni, mert „dióhéjban* való cáfolata is túlontúl sok időt venne igénybe. Egyébként biztosíthatom dr. Dubay Istvánt, hogy ha a kommunista párt Zemplénmegyei Bizottsága arra kérne fel, hogy adandó alkalommal az 1918—19 es forradalmakról tartsak előadást, abban neki nem sok öröme telne. Már csak azért sem, mert ezen események tudományos és konkrét ismertetése után sem ő, sem mások nem terjeszthetnék olyan akadálytalanul a 8zemenszedett valótlanságok tömegét, nem írhatnának össze tücsköt bogarat a forradalmakról és a kommunistákról: először azért, mert aligha venné őket bárki komolyan, másodszor azért, mert még talán maguk is röstelkednének. Habár, ki tudja ... Dr. Dubay István ezzel a cikkével arról tesz bizonyságot, hogy azok közé tartozik, akiknek jöhetnek még olyan megcáfolhatatlan tényekkel, még olyan tudományosan leszűrt tapasztalatokkal, csak tovább fogják folytatni azt, ami politikai tevékenységük fő rugója: a kommunisták gyalázását és a közvéleménynek tervszerű felingerlését ellenük,
