Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-10-07 / 49. szám

1. évfolyam. 49. szám Ara 6 pengő Sátoraljaújhely, 1945. október 7. ZEMPLÉNI NÉPCJS&G ssmmmammm i i i A MAGYAR KOMMUNISTA PART ZEMPLÉNVÁRMEGYEI LAPJA — MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER a Magyar Kommunista Párt résztvéíele nélkül történt meg * * % - . 9 A megujhodott rendőrség Lapunk más helyén közöl­jük az újonnan kinevezett rendőrtisztviselők és alkalma­zottak névsorát. Üdvözöljük a belügyminisz­térium intézkedését, amellyel biztosítani kívánja a demok­ratikus Magyarország felépíté­sét és elősegíteni a demok­rácia egészséges fejlődését és megerősödését. Meri mindnyá­jan tudjuk, hogy a harc a demokrácia ellenségeivel még nem szűnt meg, sőt a háború befejezésével a reakciós erők mozgósították összes nyilt és titkos erőtartelékaikat. Tudjuk, hogy nagy feladat előtt áll még a magyar uj, demokra­tikus rendőrség s éppen azért bizonyosra vesszük, hogy a Belügyminiszter Ur a legjobb erőket nevezte ki, a legmeg­felelőbb helyekre. Pártunk kívánsága mindig is az volt, hogy a rendőrségre csak a legjobbakat a demo­krácia harcosai közük A rend­őrség felelőssége igen súlyos. Vállaira nemcsak a közbizton­ság, a rend és a nyugalom biztosítása, hanem harc a demokráciáért és a demo­krácia védelme is hárul. Köte­lességei közzé tartoaik a köz­reműködés az ujáépitésnél, a gazdasági rend helyreállítás­nál is. Ezen feladat maradék nélküli teljesítés a rendőrségre egész embereket kiván. Olyan embé- reket, * akik meg nem alkuvók? meg «nem környékezhetők, meg nem vesztegethetők. Tisz­tességes, becsületes demokra­tákat. A közért dolgozókat, akik nem tévesztik szem elől a nép érdekeit. Nem cáezáro- mániások. Nem kiskirályok. Akik a népadta hatalmukkal nem élnek vissza. Üdvözöljük az újonnan ki­nevezetteket, azzal az előlege-, zett bizalommal, hogy a de­US49 obiéber 6. A magyar szabadságharc leverése úján 1849 október 6-án végezték ki a tizenhárom tábornokot és gróf Batthyányi Lajost, az első független nemzeti kormány miniszterelnökét. Október 6-a szabadságszerető magyarság gyászünnepe. 1848—1849-ben elbukott a magyarság nagy ügye a Szabadság. De a bukás nem jelentette azt, hogy nagy álmunkról lemondtunk. A magyar nép előtt mint lángoló nagy példa állott mindenkor 1848. Azóta is vívta állandó harcát a magyar nép. Sze­münk előtt lebegett Kossuth, Petőfi, Táncsics e nagy szabadságharcosok. Demokrácia és emberi haladás voltak nagy eszményeik. A magyarság 1848-ban is az osztrák császárság ellen küzdött és a cSászárság mindent el akart tiporni, ami a demokrácia és népügyét szolgálta volna. A szabadságharc elbukott belső ziláltságunk miatt. Nem lehetett nemzeti egységet teremteni az úri osztály és a köznemesség magatartása miatt. Az úri osztály a reakciót szolgálta. Azt a reakciót, mely minden korba az emberiség haladása ellen küzd. A magyar nép szabadságának ügye 1919 ben ismét napi rendre került. A Magyar Kommunista Párt állott akkor a harc élére és akkor amidőn a magukat »Nemzetieknek-5nevező reakciós grófok, földes­urak, elienforradalmárok Szegeden, Aradon,,Bécsben és Párizsban, az antant katonai beavatkozásáért kilincseltek és a román haderőt hívták az országba, ugyanakkor a mi pártunk minden erejével az ország védelmét szervezte és a Stroníeid Aurél vezette magyar hadsereg dicsőséges haditettekkel szorította ki az ellenséget a haza területéről. A román hadsereg nyomában bevonuló »győzelmes* ellenforradalom slörnyü kegyetlenségge fogott hozzá a magyar parasztság, munkásság és értelmiség legöntudatosabb elemeinek kiirtásához. A Horthy reakció megfosztotta a magyar népet legelemibb szabadságjogaiktól, hogy aztán nyomorba és pusztulásba döntse. Ez alatt a 26 év alatt nem volt könnyű dolga a szabadság és demokrácia harcosainak. Az állandó élefteszedeiemmel nem törődve harcolt a Magyar Kommunista Párt a magyar nép Jogaiért és nagyobb darab kenyeréért. A mi pártunk végpnui igaz hazafiakhoz illően az emberi haladásért, a demokrácia kivívásáért, a magyar nép jövőjéért és boldogulásáért áldozták életüket. Ezért Sallai Imre, Fürst Sándor, Hoffman Ottó, Hámán Katalin, Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán, Ságvári Endre méltók arra, hogy az egész nemzet soha el nem múló hálával és tisztelettel övezze őket. • Ezért midőn vértanúink emlékét szivünkbe zárjuk, sose feledjük, hogy a magyar munkásság és parasztság ereje nélkül, a nemzet egysége nélkül nifícs demokrácia, következetes harcos demokrácia nélkül pedig nincs nemzeti felemelkedés. • U j vértanuk Irta: Várnai Zseni. Nem temetés, de megdicsőülés ez! Megnyílik ma a magyar Panteon s a Dózsa Györgyök lángoló sorába uj vértanukat szentel most a Honi A nép óriás öle szülte ókét: a mélység, amely annyi kincset ád s a szörnyű kor máglyára küldte őket, mint*minden korszak, lég jobbik fiát. • • Köznapi hősök voltak itt e létben, nem fennenszóló büszke, nagy nevek, Sallai, (Fürst, Schönherz, Ságvári, Rózsa ...' ma már tündöklő, magas fényjelek I Tetteiket a nép szivébe véste és addig élnek, amíg él a nép, telkük tüzét, mint örökégó lángot továbbadja majd minden nemzedék. • • Viszik a fáklyát uj, meg uj staféták, fáradt karokból friss kéz veszi át, viszik, viszik az idők végtelenjén a vértanuk nagy testámentumdt, mely föld, kenyér, szabadság már a népnek; s megtestesült Eszme és Ige . . . itt lüktet most az élő milliókban a halhatatlan úttörők szive. mokratikus magyarság fent vázolt kívánalmainak minden­ben meg fognak felelni. Ha ebben nem fogunk csalódni, akkor biztosak lehetnek, hogy pártunk nehéz munkájukban mindenkor, segítségükre lesz. Azoknak pedig, akik a ki­nevezésből, bármi okból ki­maradtak, köszönetét mon­dunk eddigi munkásságukért. Úgy látjuk, hogy jó munkát végeztek, s kívánjuk? hogy uj működési helyükön is szív­vel, lélekkel és sikerrel dol­gozzanak a magyar népj kö­zösségért, az uj demokratikus, boldogabb Magyarországért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom