Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-10-07 / 49. szám

2. oldal Z E MPLENI NÉPÚJSÁG 194!f október 7. A munkáspártok közös listája mellett foglalt állásba sátoralja* •újhelyi szervezett muukásság. Vasárnap délelőtt a Szabad Szak- szervezetek sátoraljaújhelyi cso­portja össztaggyülésfetartott. Végh János elnök beszámolójában saj­nálkozását fejezte kifogy a tagok kis létszámmal jelentek meg, pedig igen fontos kérdéseket kell meg­tárgyalni. Kollár Sándor, a Magyar Kom­munista Párt megyei bifbltság tagja, a munkásöntudatról beszélt azzal a szándékkal, hogy a jelen­lévők vigyék ki a hallottakat az összmunkásság közé. Tudja meg minden dolgozó, most meg van a lehetősége annak, hogy sorsun­kat magunk intézzük. Ehhez azon­ban elsősorban az szükséges, hogy eljárjunk azokra a gyűlésekre, hol a munkásság, azontúl az egész magyar nép felemelkedésének programmjával foglalkoznak. A munkásegységről szólva, meg­említette, hogy a szakszervezet a munkásegység igazi kifejezője. Itt egymás mellett ül minden dolgozó, legyen az bármilyen pártállásu. A szakszervezetben tanulják meg a szaktársak egymást becsülni, egy­más harcát értékelni és támpgatru. Igaz ugyan, hogy munkáspárt szerte a világon, sőt ebben az országban is több van, munkás- osztály azonban csak egy és ennek érdekei bármilyen országban, bár­milyen pártban azonosak. Éppen ezért osztályunk érdekeit nem zsugorítjuk le pártérdekké, mert a mi érdekeink az egész ország, az egész magyar nép s az egész világ fejlődésének érdekeivel azo­nosak. A Magyar Kommunista «Párt ezt felismerve az egész or­szágnak adott és ad programmot és ezért foglalt a „Dolgozók lis­tája* mellett állást. Kollár elvtárs indítványozta a hallgatóságnak, a szakszervezet helyi csoportja is «foglaljon állást a közös lista pielletft A szaktársak élénk helyesléssel fogadták az indítványt. Az össziaggyülé? hatá­rozatot hozott, hogy a két mun­káspárt vezetőségének táviratilag tudomására hozza, hogy a Sza­bad Szakszervezetek sátoraljaúj­helyi csoportja az országos válasz­tásokon is a két munkáspárt egy­sége, a „Dolgozók listája“ mellett foglal állást. 9 vasutas szakszervezetedről. A vasutas szervezkedés nem újkeletű. Márt 1896 ban is moz­galom indult meg, hogy a munka- képtelen vasutas munkárok nyug- bére rendezve legyen. 1904-ben a vasutas*munkásságnak rosszabb volt a helyzete, mint a magán­vállalati alkalmazottaknak. Az ez évben megjelenő Magyar Vasutas cimü lap szilárdan a vasutas mun­kásság védelmére kelt. A hatás nem maradt el, a vasutasság több esetben meg is kapta jogos köve­teléseit.. A szervezkedés gefincét a vasutas ipari munkásság képezte. 1917 ben már 20000 szervezett vasutas volt, és a kinevezettek nagyrészei csatlakozott a mozga­lomhoz. 1918-ban 36.000 taggal rendelkezve a vasutas szövetség az ország legnagyobb munkás szervezete lett. A proletár diktatúra leverése után az ellenforradalom a szervezett vasutassággal is érez­tett# hafását 1921 ben* az akkori belügyminiszter betiltotta a Magyar Vasutas cimü lapot. A magyar vasúti munkások szervezettsége ezzel jóformán be is fejeződött, illetve hatóságilag befejezték. 15 év kellett ahhoz, hogy ismét szervezkedhessünk. Ma hatalmas sze/vezetüpk van. Vannak azon- • ban szervezetünknek súlyos bajai. Kevés a szakszervezeti vezető em­ber, kik a nehézségekkel megtud­nának birkózni, és nekünk kell ki­nevelni önmagunk közül a veze­tőket. Szeressük a szakszervezetet, érdeklődjünk a szervezeti élet felől, mert ma segítséget csak is innen várhatunk. Mondjunk jóindulatú kritikát, de magát a szakszerve­zetet ne az ellátási csoporton belül bíráljuk. Tudjuk, hogy vannak hibák, de hiba csak ott lehet ahol munka is folyik. Ha az eredmé­nyeket nézzük, akkor a hibák el­törpülnek. A régi reakciós rendszer meg­fosztotta a magyar vasutasságot a szervezkedés lehetőségétől és min­dig csak a parancs és felsőbbség akarata volt mérvadó. Az önnálió gondolkodást kiölték belőlünk és gondoskodtak arról* hogy a ma­gyar vasutas munkás érdekeit ne tudja megvédeni. A hivatali ajtókra kiírták, hogy kérelmeket csak rövi­den adják elő, vagy munkásokat csak pályamesteri engedéllyel fo­gadunk. Ez az elnyomás mutatja hatását, amikor fenn ált a szervez­kedés lehetősége, s mégis tehetet­lenek vagyunk. A mai törvények szerint nem is lehet csak szerve­zeti tagokat alkalmazni és mégis sok tagtársunk nem tagja a szak- szervezetnek. A most következő palamínti választásokon illetve az uj parla­frlhíllác I ^r,e8iti a Hangya Ki' íuüüuüú- rendeltség" a szőlő- tulajdonosokat, hogy amint a múlt­ban, úgy jelenleg is mustvásárlás terén rendelkezésre áll. Szüretelés­hez kölcsönhordót ad a tulajdonos által részünkre eladandó must le­szállítására. mentben a szakszervezet képviselői is ott lesznek. Meg fogják védeni érdekeinket. Most nem lesz hatalmi terror, hanem titkos választáson döntjük el, hogy haladni akarunk e vagy a multat választjuk? érde­keinket szemelőtt kell tartani, az öntudatos vasutas munkásságnak tisztába kell lenni azzal, hogy jobb életet csakis *a munkáspártok győzelmétől várhatunk. Egy vasutas. A vöröskereszt hírei Vöröskereszt Kutató Iroda Or­szágos Központja által Vöröskereszt Kutató Iroda Saujhelyi Kirendelt­sége vármegyeháza irodája részére leküldött legújabb hadifogoly név­jegyzéken feltüntetett saujhelyi ha­difoglyok a következők: Takács László fhdgy. Saujhely sorokpolányí hf. táborban van, Bodnár Gyula Saujhely Mengen Emetachból Ravensburgban, Lo­vász Istvánná civil Saujhely Rüc- keringben (Deggendorfi körzet) fog. táborBan van, Ráth András Saujhely Landskuti gyüjtőtábor- ban, Gyarmati Sándor 1911. szül. Landskuti gyüjtőtáborban, Koscsó Lajos v. János 1923. Saujhely Landskuti gyüjtőtáborban, Fekete Bertalan 1903. Saujhely Landskuti gyüjtőtáborban, Jeney-né Gizella 1888 Saujhely Prag Kreis Passau Amerikai megszállás alatt lévő fogolytáborban, Sziivási Miklós karp. tit. Saujhely Pozsonyból Focsányba lett irányítva, Schultz Zoltán fhdgy. Horthy Miklós^. 8. Stockerauból Rakosmezön kér. vonuló hf. névjegyzékén, Horváth Havril András Saujhely Román fogságban, Czipf József Saujhely Román fogságban, Kovács György hdgy. Deák-u. 22. sz. Corbenból focsányi fog. táb., Vámos Imre Saujhely Román fogságban, Bodák József Saujhely Román fogságból, Raskóczi Ferenc honv. 1907. Sa­ujhely Csertői fogságban, Gáspár Sándor honv. 1914. Saujhely Csertői fogságbán, Vass Mihály tiz. 1907. Saujhely Csertői fog­ságban, Bodák József Kossuth L. u. 17. Brassó Földvári fog. táb., Szabó István 1920. Saujhely. Az eredeti névjegyzék a várme­gyeháza v. kér. Kutató Irodájában földszint jobbra megtekinthet^, délután 3—6-ig. Nyomtatványok, külföldi válaszos levél blankálták beszérezhetők mellyel hadifoglyok és civilek részére a világ minden részére a pontos cim megadásával 25 szóig lehet üzenni vöröskereszt utján. Hadifogoly kerestetések és tanácsadások ugyanott. Egyben hálás köszönetemet feje­zem Tti Kecskés Károlyné 150 P-ős, Szemán Mihály családja 100 P-ős, Héjj Rózsi 20 P. adományaikért, mely összeget hadifogoly kutatások költségei fedezésére adományoztak. A vöröskereszt fiőkegylet hely­beli elnöke pedig hálás köszönetét fejezi ki a pénzügyigazgatóság tiszt­viselőkarának 293 P-ős jegymeg­váltási adományáért továbbá a •városi tisztviselői kar 612.30 P-ős, I a postahivatal tisztviselőkarának J és alkalmazottainak 622.50 P-ős adományaikért, amelyeket a fiók­egylet a MÁV állomáson felállított Vöröskeresztes étkeztető ésTjelépő állomás konyhája részére használ fel, ezáltal is gondoskodva az át­vonuló hadifoglyok ellátásáról és étkeztetéséről. Végül köszönetét mond az Elnök­ség Molnár János Urnák, az étkez­tetési állomás részére küldött gyü­mölcs küldeményéért. A Fiókegylet elnöksége ehelyütt is kötelességének tartja, hogy az étkeztetési állomás sikeres munká­jának biztosítása érdekében az önkéntes munkatársaknak kifejtett önzetlen és odaadó munkásságáért köszönetét és háláját fejezi ki. Tekintettel az étkeztetési állomás fenntartásának tekintélyes kiadá­saira a fiókegylet pénzbeli adomá­nyokat köszönettel fogad. Különö sen vonatkozik az adományozás a fontossága a természetbeni beszol­gáltatásokra, amelyek a vezető Vöröskeresztes Testvér kezeihez az állomáson adandók be, a pénzbeli adományok pedig a vöröskereszt elnökének adandók át. * Vöröskereszt Vezetőség. A sátoraljaújhelyi járás főjegyzője. Szám: 1223/1945. Tárgy: Cigánd községben meg­üresedett szülésznői állás betöltése. • Pályázati hirdetmény Cigánd községben nyugdíjazás folytán megüresedett II. szülész­női állásra pályázatot hirdetek. A pályázati kérvények Cigánd község elöljáróságánál nyujandók be folyó évi október hó 20-tg. A szülésznő járandósága nép­jóléti miniszter ur 44256/1945. M. E. sz. rendeletben megállapított díjazás és járandóság. Sátoraljaújhely, 1945 okt. 1. * Varga Bertalan járási főjegyző. Varázsló mesterek Sátoraljaújhelyen Szerdán és csütörtökön vendég­szerepeit városunkban a 2 Rollini büvészpár. A sátoraljaújhelyi pub­likum mindkét alkalommal teljesen megtöltötte a Vigadó nagytermét. A nagystílű reklám után sokat vártunk és az előadás jóval felül­múlta várakozásunkat. Egyik bámu­latból a másikba estünk a meg­foghatatlan dolgok láttára. Eg^-egy pillanatra valóban elhittük, hogy frakkos ördögökkel állunk szem­ben. A helybeli közönség megelé­gedésének bizonyítéka az a sok, szűnni nem akaró taps, amely az előadást végigkísérte. Bátran állít­hatjuk, hogy még soha, vagy leg­alább is nagyon régen szórakoz­tunk ilyen jól. Értesülésünk szerint a művészek hálaképen a saujhelyi publikum támogatásáért szombaton és vasárnap három jutalomjátékot aftanak uj műsorral. Megnézzük! Ott leszünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom