Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-08-05 / 32. szám
3. oldal 1945. augusztus 4. 2000 főnyi tömeg élvezte végig a Magyar Kommunista Párt turistabázi kirándulását Vasárnap reggel a dohánygyári és vasutas fúvószenekar együttesének pattogó muzsikája ébrezztette a várost. A Kommunista Párt székháza körül nagy sürgés-forgás, jókedvű munkáscsaládok séizülődnek az újhelyi szerváét első nagyszabású kirándulására. Már 8 óra felé hosszú sorok vonulnak a kies fekvésű Turistaház felé, a város apraja — nagyja, s egy — kettőre 2000 főnyi, jóhangulatu tömeg verődik össze, a élvezi a békebeü, kellemes hangulatot. Mintha lent maradt volna a városban a hétköznapok sok gondja, mintha itt fent a természet ősölén kiserkent volna az életkedv a legszomorubb életsorsokból is. A hűs fák alatt, vagy napsütötte tisztáson csoportok alakulnak, nóta, hangos beszélgetés, kacagás, élénk viták. Kezdődik az első szabad juiiális. Egymásután érkeznek az orosz parancsnokság tagjai, megyénk és városunk vezetői, >tt vannak a testvérpártok. Talán senki aem maradt itthon a városban, a nagy térség, a környező dombok, az árnyas erdő telve* kirándulókkal. Oldalt hatalmas üstök alatt ropog a tűz, borjú és malacpörkoit ínycsiklandó illata tr'jeng, gyümölcs:hírnök csábítgatnak, e hatalmas kosarakban megjelenik r gyermekek kedvence, a régen látóit, Hkebeli sóskifli. A felnőttek a egfi: cmbb tolcsvai bor aromáját kóstolgatja!. nagy szakértelemmel. Közben a íalniükaí s fúvós és cigányzenekar csábos muzsikája pezsditi a táncra, ki tudna innék eiientállani. (Jgy elröppen a del- ilőtt mintha csak most kezdődött volna i nap. A jóízű ebéd után, mit a Párt lelkes tsszonyai annyi fáradsággal, s oly hozzáértéssel készítettek, ünnepély kezdődött IV kirándulás főrendezője, Csőm István köszöntötte a kirándulókat, majd Héjj Bandi konferálta mesteri ügyességgel a livós programot. Komoly és szívderítő számok, próza, dal, muzsika után izgal- nas mérkőzések, zsákbafutás, lepényivés, boxmecsek. Megválasztották a egszebb nőt, s mellé a legcsunyább íérfit. Értékes tárgyak egész kirakata aábitott a tombola felé. Mégis ki tudná ilitélní a fiatalokat, — s ilyenkor ki ne irezné magát fiatalnak, — hogy dacára » pompás műsornak, alig tudták kivárni, íogy ismét megzendűljőn a muzsika, mi a késő esti órákig jókedvben, kellemes hangulatban tartotta együtt a kirándulókat. A váios közönsége hálás a helybeli Kommunista Párt szervezetnek ezért a elejthetetlen napért, s kéri, hogy kérésién alkalmat mielőbb ennek megismétlésére. A. szovjet nő A szovjet Alkotmány értelmében a szovjet nő a férfiakkal teljesen egyenlő ogokat élvez az ország állami, gazdasági és kulturális életének minden ágá oan. Különös figyelemmel és gondos- todással veszik körűi a Szovjetunióban íz anyát. Az állam a sokgyermekes snyáknak jelentékeny összegeket jattal. \ sokgyermekes anyák mindenütt előny- !>en részesülnek, sőt nemrégen a szov• XII-----WlIK- Am ÍM.t.l „lesz még égj« ünnep a világon” Ha valaha aktuális volt a költő hires sora, úgy er ma » magyar paraszttársadalom igéjévé válhat. Első ünnepi kenyerét eszi a magyar nép, melyet maga dolgozott, saját magának. Az ezeréves nagy per óta a nagybirtokrendszer igája alól felszabadult parasztság felszabadultan, örömmel és szivének minden melegével ad hálát elsősorban a Magyar Kommunista Pártnak, mely élen járt a parasztság ezeréves jussáért vívott harc végleges eldöntéséért. A harc nehéz volt és sok áldozatot kívánt. De a harc nem most kezdődött 1945-ben, hanem akkor, mikor az első ágyulövés eldördült, s mikor a szabad népek, élen a Szovjet Unióval harcra indultak a fasiszta banditizmus ellen, a náci rablók ellen, kik védték nemcsak a német, vagy olasz nagytőke és nagy- birtokos osztály érdekeit, hanem védték a nemzetközi kapitalizmust és a nemzetközi rabszolgatartó feudalizmust is. A magyar nagybirtokosok is a fasiz mus győzelmétől várták jogaik és kiváltságaik fennmaradását, támogatták is a nácizmust minden erejűkkel, a támogatásuk, mint ma már tudjuk, e szerencsétlen országot a legnagyobb nyomorba döntötték. Eltűnt a nagybirtokrendszer, de vele együtt eltűnt annak minden tulajdonosa, kezdve a földesurtól, a főintézőtől, az ispánokig, e rabszolgatartók haicsáraiig. Ok képviselték a parasztság előtt „a mindenható* föidesurat, kik a véres múltú csendőrség segítségével voltak e hatalom fenntartói. A magyar parasztság végérvényesen és megdönt- heteiienfll birtokába vette a földet, — melyről patkányok módjára menekültek a tulajdonosok, — s ma olyan öntudatos rétegévé vált a magyar munkástársadalomnak és az egész nemzetnek, mely biztosítéka a magyar nemzet élni akarásának és felemelkedésének is min den téren. „Kaptál földet, adj kenyeret!.. «-----1 hirdeti a Magyar Kommunista Párt plakátja, s azt mondjuk, ha élen jártunk abban, hogy a parasztság kapjon földet, s legyen a maga gazdája és ha mi, a városi proletáriátus minden erőnket latba vetettük a földreform végrehajtása érdekében, ma azt kiáltjuk a parasztság leié: „kaptál földet, adj kenyeret 1“ Mi itt a városban dolgozunk azért, hogy a rom- badölt ország újjáépüljön és elvárjuk a parasztságtól, hogy nagy eróteszitésein- ket méltányolni lógja és eleget fog tenni kötelességeinek. Mi nem akarjuk »elvenni* a parasztságtól a kenyeret, de mi is élni akarunk, s életűnk alapja a kenyér. Kérünk tehát benneteket, ha a beszolgáltatás ma még kissé nehezetekre is esik, tegyétek ezt meg maradéktalanul, mert mi a városi proletáriátus ezután is harcolni fogunk a parasztságért, s ezután is el akarjuk ~ w látni szerszámmal és mezőgazdasági gépekkel a parasztságot. De hogyan tegyük ezt meg, ha nincs kenyerünk, hogyan dolgozzunk napi 10—12 órát, ha a párasztság nem szívesen hajtja végre a beszolgáltatást. Kérünk benneteket, úgy fogjátok ezt fel, hogy legyen ünnep számotokra az, hog/ adhattok és nyugodtak tettettek, hogy olyan thes szájak várjak és fogják kapni terményeiteket, kik a munkásság és az egész nemzet újjáépítésen dolgoznak és itt valósulhat meg a parasztság, az ipari munkásság és a haladó értelmiség nagy kézfogasa, s itt mondhatjuk azt majd, hogy »lesz még egyszer ünnep a világon,* ha mindenkitek jut a kenyérből és mindnyájan, kik dolgozunk, tudunk egy követ, egy téglát adni az uj Magyarország felépítése, hez. Rónai Sándor hözellátasügyi miniszter elfoglalta hivatalát QZ OROSZ HULTIIRO Az orosz nép évszázadok óta fejleszti széles kultúráját. Az emberi alkotás minden területén az orosz kultúra nagyjai a legjobbak sorában állnak. Nem véletlenül mondta Lenin Oorkijnak: „Európa hozzánk képest szegény nagy tehetségekben.* A hadászatban és a katonai tudományokban az orosz nép olyan hadvezéreket adott mint Alexander Nyevszki, Dimitri Donszkoj, Kuzma Miniu, Dimitri Pozsarszki, I. Péter, Rumjaneev, Szuvo- r»v, Kutuzov. A tudományos kutató munka, a természeti törvények megismerése terén az orosz nép fiai közűi olyan tudósok kerültek ki, mint Lomonoszov, aki először állította fel és mutatta ki az anyag megmaradásának törvényét és megvetette a modern hőtan elméleti alapját; Mendelejev, aki felfedezte az elemek sorrendszerét; Pavlov, aki a feltételes reflexek felismerésével uj utat nyitott az élettani és elsősorban az idegrendszeri kutatások számár.!; Popov, a rádió feltalálója és Lobacsevszki, Micsurin, Timirjázev, Szecsenov ... És ép ilyen nagy alkotók biztosítják az orosz nép helyét a világirodalom legnagyobbjai közt. A régi orosz irodalom és az orosz népköltészet is gazdag remekművekben. De ez csak az orosz irodalom gyermekkora, az orosz irodalmi nyelv fejlődésének bölcsője volt. Az igaz nagy alkotások Puskin és Lermontov, Nyekraszov és Tolsztoj, Gorkij és Majakovszki nevéhez fűződnek. Nagy orosz gondolkodók Belinszki, Hercen, Csernisevszki, Dohroljubov. S mindezt az az Oroszország adta a világnak, ahol minden.előretekintö, minden haladó gondolkodást üldöztek, ahol a cárizmus kegyetlenül fojtotta el az élet minden jelét. Hány nagy tehetséget nyomott ei a cári önkény 1 Hányán pusztultak ell De az orosz nép szelleme ujjakat teremtett, akik az emberi kultúra és civilizáció zászlóvivői lettek. Az emberi kultúra gazdagsága és sokoldalúsága az oroszok nélkül ma el sem képzelhető. RÖnai Sándor miniszter hivatalának elfoglalása alkalmából a következőket mondott: Az ország szeme ránktekint és akik a közeilátásügyi miniszter munkáját figyelik, azok nem egyforma szempontból érdeklődnek, hogy mi fog itt történni, hanem úgy nagy Általánosságban két részre osztható. Az ország népének egy része, amely az országépités nagyon súlyos, áldozatos munkáját végzi, várakozással tekint a közeilátásügyi minisztérium felé, nemcsak azért, hogy a miniszter személyében változás történt, hanem azért, hogy megkapja-e mindazt, ami az országépités munkájához neki az élete, egészsége, ereje fenntartásához szükséges. A másik réteg azt nézi, hogy rendelkezéseinket, intézkedéseinket, hogyan miképen lehet kijátszani és tultenni magát a törvényeken, rendeleteken. Ez a réteg a siberek, az árdrágítók, a feketézők, a reakciósok, tehát a demokrácia ellenségei. Miniszterségem első és főfeiadata, hogy az első réteget, mely az ország újjáépítési munkáját súlyos áldozatokkal *-«—I * * -* i— —Jf-t— 4 szervezve, hogy ezt a réteget a rendel kezésűnkre álló készletek igénybevételével úgy elégítsük ki, hogy munkaerejét fenntidja tartani és olyan áron jusson hozzá szükségleteihez, amit jövedelméből meg tud fizetni. Röviden és nyiltan kijelentem engem nem érdekel, hogy a másik réteg mit fog enni. Csak abból a szempontból érdekel, hogy hogyan, miképpen tudjuk lehetetlenné tenni átkok tevékenységét, hogyan tudjuk kikapcsolni a közéletből, és olyan helyre juttatni, ahol e2t a tevékenységet nem folytathatja. Mindent a néppel, mindent a népért ezt kívánja a magyar nemzet érdeke. Ha az ország újjáépítésén dolgozókat eltudjuk látni a szükséges élelmiszerrel és egyéb szükségleti cikkekkel, akkor biztosítottuk az újjáépítési munka gyors és eredményes befejezését. Ezáltal biztosítva van a demokrácia, és ha a demokráciát biztosítottuk, akkor biztosítva van a magyar nemzet felemelkedése, a magyar nép boldogsága. A minisztériumnak melynek feladata a közellitás kérdésének a nép érdekében való megfőin rínia mint Szovjet kultúra Nagyjelentőségű és döntő változások történtek a Szovtetunióban a kultúra terén. A Szovjejunióban úgyszólván teljesen felszámolták az Írástudatlanságot. Néhány kisebb nép és nemzetiség, amelynek saját írása sem volt, most nemcsak szabadon beszélheti anyanyelvét, hanem számos kulturális intézménye is van. A középiskolai tanulók száma a Szovjetunióban 1939-ben az 1914. évhez viszonyítva 24-szeresére emelkedett és meghaladja a 20 milliót. A Szovjetunió nagy vívmánya a felső iskolai képzettség nagyméretű kibontakozása. Oroszországban 1915-ben csak 91 főiskola volt 112 000 hallgatóval. 1939-ben 750 főiskolában, amelyek megoszlanak a Szoyjetunió összes köztársaságaiban, több mint 620.000 hallgató tanult, vagyis majdnem 2V»-szer annyi, mint Nagy- britannia, Franciaország, Olaszország és Németország főiskolai hallgatói együttvéve ugyanebben az évben. A Szovjetunió minden ezer lakosa közül 78 nak van középiskolai és hatnak főiskolai képzettsége. A Szovjetunióban felvirágzott az uj, népi tudomány, amely a tudományos kutató intézetek óriási hálózatára támaszkodik. A tudomány és
