Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-08-05 / 32. szám
1945. augusztus 5. ZßMPLENI NÉPÚJSÁG 2. oldal KÉZREKERÜLT a világ legaljasabb bírója. Elfogták Töreky Qízát, a magyar .királyi“ törvénykezés legfőbb biráját, a Kúria volt elnökét. A Horthy és gyilkos cimborái által alapított Kettőskereszt- vérszövétség cimQ munkás és parasztellenes bűnszövetkezet tagját, akihez fogható népellenes gonosz jogászt Verbőczy óta nem hordott hátán a magyar föld. Ez a kopasz, soványra aszalódott, száraz aggastyán félbeszakította szabadságát és rohanva tért vissza Budapestre, amikor megtudta, hogy Sallai és Fürst elvtársakat Horthy rendőrsége elfogta. Sietett, nehogy más vállalja a tárgyalást és a magyar kommunisták két vezetőjét más gyilkoltassa le. Tőreky hát vezette a tárgyalást. Öröme telt benne. Kopogott a ceruzájával, ha azt gondolta, hogy a vádlottak kérelmükre alkalmas mondatot akarnak befejezni. Leplezetlenül aljas volt ez a vén bíró, száraz és hideg számítással, kimérten és élesen beszélt. Ragadozó tekintettel nézte a vádlottakat. Csak arra lesett, hogy a paragrafusok közé szoríthassa őket. ö tudta a legjobban, hogy üres formaság az egész tárgyalás, amelynek semmi egyéb célja nem volt, mint az, hogy törvényes látszattal politikai gyilkosságot hajtsanak végre. Nyilvánosan, az egész világ szemeláttára követte el Töreky életének ezt a legnagyobb gaztettét. Az egész világsajtó képviselőinek szemeláttára, füle hallatára, világraszóló tiltakozó gyűlések és tüntetések közepette mondta ki a Horthy-igazságol: Kötéláltali halált És a gyilkosság után visszavonult péczeli vijlájába, ahol házisapkát huzva kopasz fejére, kertészkedett, neveigette kedvenc virágait. Uj közmondásra mutatott példát, amely szerint a világ legaljasabb embere is szeretheti a virágot. Amikor Törekyt Horthy kinevezte a Kúria elnökévé, a legfelsőbb magyar bíróság dísztermében Töreky szájáról hangzott el a legkíméletlenebb és legőszintébb kijelentés a magyar igazságszolgáltatás történelmében: A magyar birói karnak az a kötelessége — mondotta —, hogy egy osztály igazságát érvényesítse egy alacsonyabb, feltörekvő osztály igényeivel szemben.“ Szemérmetlenül nyílt beszéd volt ez. Kthivó hang a dolgozók felé. Éles provokáció... Ttroli paraszttá vedlett a nyomorult. Úgy fogták el illegalitásban. Oacsos, sovány lábszárait meztelen mutatta a kis bőrnadrág. Zergetolias kalap alá rejtette gonosz, kopasz fejét. Hamarosan birái előtt fog állni. A nép bírái előtt. A nép amelyet annyira gyűlölt, ott fog ülni a karzaton és kopogtatni fog száz és száz ceruzával, ha menteni akarja bűnös irháját. A kötél, amit olyan szenvtelen, hideg hangon tudott kínálni minden szabadságszerető magyar felé, most az ő feje körül suhog. A hurok, amit mindig másnak szánt, most a legesleginkább az övé. (Szabad Nép, 1945 augusztus 1.) PÍRTIÜBOLÖT nyitott Sátoraljaújhelyben a Magyar Kommunista Párt Zemplénvármegyei Bizottsága, hol 19 aktív munkás, nők és férfiak, földművesek, iparosok, értelmiségiek szívják magukba 2 héten keresztül a Párt elméletét és munkagyakorlatát. Annak a harcos, élenjáró, netn- zetépitő munkának a követelménye ez az iskola, amit a Kommunista Párt munkásai által végzett és végezni hivatott. Az élenjáró harcot élenjáró elmélet irányilja, s gyakorlati ismeretek biztosítják a munka sikerét. Ezt adja munká1- sainak az iskola. A legnagyobb munkásidőben jöttek össze az iskola munkásai, s anyagi áldozatokat nem kiméivé biztosítja a Megyei Bizottság az iskola sikeres munkáját. Együtt laknak a pártiskolások, hozzászoknak a kollektiv élethez. A központi kiküldött állal vezetett előadásokon, megbeszéléseken, vitadélutánokon csiszolódik ki előttük az eszme, minek munkásaivá szegődtek. Az iskolán komoly muika folyik, a zempléni munkásság aktiv élcsapata készül a nemzeti u jáépités rendkívüli feladataira. Az illetékes hatóságok figyelmébe Ha Ülsz íróasztalod melleit, s előtted fékszik a sok név, gondolsz e néha arra, hogy a név, melyet éppen kiírsz a holnapi munkára, s e névn;k a hordozója 6—8 gyermekes család eltartója, ki fáradságos, nap-nap utáni munkával keresi meg szűkös kenyerét, e feldúlt, s újjáépülő országban ? Qondolsz-e arra illetékes hatóság, hogy az ilyen munkásnak válláról talán inkább levenni kellene terhet, s nem még nehéz életében munkára hívogatni, hogy ezáltal életét megnehezítsd? Qondolsz-e arra, hogy vannak a városban sokan, kik még ma sem értették meg a demokratikus pártok komoly figyelmeztetését, s ma is önző, aljas, egyéni érdekeiket hajszolják a végtelenségig, mit sem törődve a verejtékező néppel ? Gondolsz-e arra, hogy kártyaklubbok és biltiárd termek dzsungeljében, talán munkára „éhesebb“ emberek várnak, kiket behívjál közmunkára? Qondolsz-e arra, hogy mily nagy a forgalom Ujhely utcáin a legnagyobb dologidőben, s nem gondoltál e rá, talán az itt lődörgőket kellene inkább e munkákra beosztani? Qondolsz-e arra, hogy van a városban egy igen nagy réteg feketéző és spekuláns, kik nagyon könnyen keresnek sok sok pénzt, s kiktől igazán nem áldozat egy-egy napi munka az ország újjáépítéséért, ha már állandóan nem lehet őket munkára kényszeríteni. Mindezeket csak azért kérdezzük, s mondjuk el neked, ha e pár sor elolvasása ufán ismét kezedbe veszed aktáidat, válogass egy kissé, s hagyd ki a szegény munkásembereket. Keresd fel a kártyaklubbokat, a billiárdtermeket, s járd egy kicsit az utcákat is, s ha nyitott szemmel fogsz járni, igen hamar megtalálod a munkakerülőket. A feketézőket pedig te is ismered, név szerint, s ne kívánd tőlünk, hogy ideírjuk neveiket. UÍmIaaaah a IIAnimaÁhIiam 9 Magyar Kommunista Emlékművet állít a varos A városi képviselőtestület augusztus l.-i ülésén azt a határozatot hozta, hogy úgy a baloldali vértanuknak, mint az 1914—18 as évek világháborúban elesett magyar hőseinek emlékművet állít fel, hogy ezzel lerójja kegyeletét azok előtt, kik a munkásmozgalomért, a reakciós uralkodó osztály üldözése folytán mártírhalált haltak. Kb. szeptember, októberben fogják exhumálni a 72 vértanúhalált halt politikai fogolynak hoittetemét, kik a nagytemplom mögötti insugerns emlékoszlop gyepes területén lennének eltemetve. Az emlékoszlop egyik oldalán szerb, csehszlovák, rutén és magyar nyelven a 72 mártírhalált halt politikai fogoly, másik oldalán az 1919 évben vértanuAz újjáépítési munkák első nagy eredményeként avatták fel vasárnap Alsó- berecki község dolgozó népe, valamint a város, a vármegye és a pártok képviselőinek jelenlétében az alsóberecki i kompot. E kompavatás a falu és város népének igazi kézfogója volt, s mindaz a boldogság, mi Alsóberecki népének arcán e naj^n ragyogott, azt mutatta, hogy a falu és város megtalálta 'egymást. A város nevében dr. Bisztray László polgármester üdvözölte Alsóberecki né pét és méltatta a komp jelentőségét, mely komppal Bodrogköz gazdasági élete részleges bekapcsolást nyert a Bodrog folyó ezen oldalán lévő zempléni részekbe. Párt kezdeményezésére a baloldali géptanuknak halált halt baloldali mártírok, a harmadik oldalon az 1914—18. évi világháborúban elesett magyar hősök, a negyedik oldalán az insurgens nemesi felkelők emléke lenne megörökítve. Ezenkívül az emlékoszlopban lesz egy márványlappal elzárható üveg, ahol egy bőrkötésű és tartós pergamentpapirból készült, négyrészre osztott emlékkönyv lesz, melyben a hősök és vértanúhalált haltak nevei lesznek megörökítve. A képviselőtestület egyben kimondotta azt is, hogy akkor, mikor a város olyan helyzetben lesz anyagilag, hogy költségesebb emlékművet állíthat e mártíroknak, meg fogja valósítani egy szebb és a mártírok hősiességéhez méltó emlékmű létesítését. Sándor h. alispán, vármegyei főjegyző közvetlen hangon szólt a néphez, s hangoztatta, hogy a komp nemcsak gazdasági jelentőség, hanem szimbólum a falu és város népe között. A kompot a törvényhatóság nevében a közforgalomnak átadta, s annak a reményének adott kifejezést, hogy csak közösségi munkával érhető el az ország újjáépítése. A pártok részéről szintén méltatták a komp jelentőségét, s valamennyien együttes továbbépítő munkára hívták fel a falu és város dolgozó népét. A kompavató ünnepség a legnagyobb jókedvvel és békeidőkre emlékeztető mulatsággal folytatódott. Enni és innivaló volt bóven, s a fiatalság reggelig tartó tánrral dnnenette meo e szón fi bárányok A népbirósági tárgyalásokon nen csak népellenességekröl hallhat a' ember, de gyakran a népiélek is meg nyilatkozik a maga természetes igtu valóságában. Ilyen megnyMatkozásna voltunk a szemlélői egy népbirósági tál gyaláson amikor a műit évi fogházi fo golylázadás és a fogházból való kitöré és az azutáni harc került tárgyalás al< Két tanú vallomása ragadta meg leg jobban a figyelmünket és pedig Vájd György és Mohácsi József tanuk vallc mása, kik maguk is letartóztatásba vannak. Vajda György előadta, hogy egy fc goly bejött hozzá a lakásába, ki töb helyen meg volt sebesülve és felvág! ereit, mert meg akart halni. Majd kér ez a fogoly Vajdát, hogy adjon nei valami mérget, vagy más ölő szerszí mot, mert meg akar halni. Vajda vigas: taita, hogy beviszi a kórházba, de a f< goly erre nem vállalkozott, mert félt németektől. Majd Vajda azt mondt hogy táviratozni fog családjának, de fogoly félt, hogy a németek ezt is me tudják. A sebesült fogoly minden oldí ról vérzett, mitől Vajda hét gyerme félt és sirt. Vajda behívta az arra m nő Mohácsi Józsefet, hogy miképp kellene itt rendet csinálni., hogy a s besült fogolynak is jó legyen, jelente kellene egy magyar rendőrnek. Monat ezt meg is tette Vajda kérésére, ho szabaduljon családja. Ez alatt az i< alatt azonban Vajda felesége melegvú készített és kimosta a fogoly sebt Elővett tiszta fehér ruhát és bekötő; azt az ott lévő Járási és többiek seg segével. Vajda maga igyekezett a fog* ruháit rendbe tenni, kínálták a fogl] vízzel, amiből sokat ivott, majd ételi de abból csak keveset vagy semmit sí evett és vigasztaltak a foglyot, ami| lakásban volt. Ezalatt Mohácsi a pos nál lévő rendőrt értesítette. Sajnos a menő rendőrökhöz csatlakoztak nér és magyar katonák is. Beszállítás ki ben a foglyot állítólag azért, mert szí ni akart megölték. Az ami Vajda házában történt nép lektani szempontból a legnagyobb gyelemre érdemes, ök nem csak be gadták a foglyot, mint jövevényt, ösztönösen felismerték benne, hogy az ember akárki legyen is, ellenség c nem lehet, mert annyira meg van sei sülve, hogy vele szemben á legnagyc irgalmat kell gyakorolni. Ezért vol segítségére és ezért akarták kórhá; szállítani. Megha^Fságpal hallgat Vajda Qyörgy és Motivs; vallómé! mert a legszebben juU&iíák kifejezi a magyar nép erkölcsi felfogását. A rányok lelke lakik ezekben az em rekben. Színházi beszámol A Homokay színház e héten kér meg bucsuelőadásait a »Tacskó“ cl vígjátékkal. A címszerepet Surányi Ma alakította, ki igen sok tapsott ka 'szép és művészi játékáért. Könyves 1 Erzsi csiszolt játéka és az egész tái lat megérdemelten szép sikert ara Augusztus 6-án ünnepli a társ Pataky titkár művész pályályának éves jubileumát. Egyben ez az előz lesz a Hnmnkaw tárául at hiirsu e ló«' Ünnepélyes teleli között felanatták az alsíberecki-i kompot
