Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)
1945-10-14 / 51. szám
• 2. oldal • 1945. október 14. ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG Ma fél 4 órakor Értelmiségi nagygyűlés a Vármegyeházán A nő és a család gondjai A történelem folyamán először | juk átvészelni ezt a nehéz telet? fog élni szavazati jogával november 4.-én a Nő, Most először lehet majd közvetlen beleszólása, hogyan fog alakulni az asszony, a leány és a család sors§ a jövőben. Az asz- szony örökös gondja: hogy mi lesz holnap? Mi kéről a család asztalára, lesz-e kenyér, legalább a gyermekeknek és az örökös gond és bosszúság, hogy meddig szöknek még az árak az égbe és meddig lesz még megfizethetetlen minden ? Lesz-e télire tüzelő ? Lesz-e burgonya és egyáltalán hogy fogKitől és honnan várhatja a nő, helyzetének megkönnyebbülését? A családban a férfi gondja, hogy megkeresse a mindennapi kenyérre valót. Ez a feladat nagyon sok esetben és igen régen sok családban már az asszonyokra is hárul. Gyárakban, üzemekben s a legkülönbözőbb helyeken dolgoznak nők, hogy pótolják a férj, a családapa, a mai óriási árak mellett sovány keresetét. Az asszony tehát kettős szerepet vállal ma a családban : egyrészt előteremti a megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket, másrészt be kell töltenie maradéktalanul a hitvestárs és az anya szerepét. Most választások előtt, amikor minden párt különböző kortes fogásokkal igyekszik megszerezni a szavazatok többségét, mi kommunisták azt mondjuk: Mi nem Ígérünk semmit. ígéretből még soha senki jól nem lakott. Mindenki vessen számot az elmúlt 10 hónap eseményeivel. Nézze meg mindenki • mit végzett a Magyar Kommunista Párt ? Nem a Magyar Kommunista Párt volt-e az, mely a felszabadulás első pillanatától kezdve azon fáradozott, hogy könnyebbé tegye az életet mindnyájunk számára? A parasztság földet kapott. Az a sok százezer parasztasszöny a zsellérek, asszonyai nem borulnak térdre többé „a méltóságos, nagyságos“ és egyéb urak előtt. Saját földjén dolgozhat, saját házában lakhat, vagyis: a maga gazdája. Tudjuk, hogy mit mond a suttogó propaganda: „Mit ér a föld ha be kell szolgáltatni a termény egy részét ?“ De vájjon miből élne a város ha a parasztság nem segítené gabonával és egyéb terményekkel? A suttogó propaganda azt már nem mondja, hogy az életet csak kölcsönös segítség alapján lehet berendezni. Azt sem mondja, hogy a parasztság legtöbbet köszönheti a város dolgozóinak azért a sok önfeláldozó és éhezés közepette végzett munkáért, amit az ipart munkásság a vasút, a gyárak, a hidak s az épületek helyrehozásánál végzett. Az újjáépítésnek mi kommunisták voltunk és vagyunk a motorjai. Pártunk az egyetlen párt, mely valóban az egész nemzet egyeteméért dolgozik. A mi munkánk nyomán lett és lesz a jövőben is könnyebbé az élet és ha most mégis azt mondják, különösen az asszonyok, hogy miért van sorbán- állá^ és miért olyan drága és nehéz élet, mi kommunisták azt mondjuk: mindenek előtt a mai nehézségek okozói azok, kik 25 éven keresztül „elvezették“ az országot 1944 október 15-ig és a felszabadulásig. Asszonyok emlékezzetek! Kik hurcolták el, még gyermek fiaitokat a vágóhídra ? Kik fenyegették egész családotokat kiirtással, ha nem vonul be férjetek? De gondolkozzatok azon is, kik teszik nehézzé életeteket ma? Vannak az országnak kártevő patkányai, kik rágcsálják testünket. A feketézők, a spekulánsok, a valutások, a régi földesurak és mindazok, kik a „régi urakat“ várják vissza, gátolják, hogy az élet könnyebbé lehessen. Mi kommunisták azt mondjuk: adjátok szavazataitokkal kezünkbe a hatalmat és mi megmutatjuk, nem lesz többé az asszonynak és a családnak ilyen nehéz élete. Mi a sok párt közül csak egy vagyunk, de ha a hatalom a kezünkben van, olyan életet teremthetünk ebben a sokat szenvedett országban, mely életben boldog és megelégedett lesz apa, anya, minden család és a magyar nép minden dolgozója. Az ifjúság urnák elé áll Olyan tiszta választás még soha nem volt ebben az országban, mint amilyen most lesz. Bár bizonyos oldalról a választási törvény megalkotása előtt próbálták lejáratni a demokratikus választás tisztaságába vetett hitét azzal, hogy azt suttogták a dolgozók fülébe, itt csak azok fognak szavazati jogot kapni akik a munkáspártra szavaznak. És éppen azok akiket ezzel a rágalommal illettek harcoltak legjobban azért, hogy az általános titkos választójog minden magyar állampolgárt nemre való tekintet nélkül illessen, aki huszadik életévét betöltötte vagy ebben az évben betölti. Vájjon miért előlegezték az ifjúságnak ezt a bizalmat? Hiszen tudott dolog az, hogy a fasizmus termőtalajt éppen az Ifjúság körében talált. És mégis. Ez természetes. A demokrácia elve mindenkinek, aki becsületes magyar, megadja a vélemény nyilvánítás szabadságát, miért ne támogatnánk mi ezt a törekvést, mikor éppen mi vagyunk legerősebb harcosai ennek a demokráciának ? Akinek fájt az, hogy ilyen széleskörű alapokra fektettük le a választási törvényi, azzal érveltek, hogy antidemokratikus gondolko- zásu tömegeknek adtunk lehetőséget arra, hogy a szavazatukkal gyöngíthessék a demokráciát. Mi mégis úgy érezzük, igazságosan és helyesen cselekedtünk, amikor az ifjúság szavazati jogáért síkra szálltunk. Vagy úgy gondolják egyesek, nem érdemel szavazati jogot az az ifjúság akiket mint leventéket elhurcoltak ? Akik húsz éves fejjel végig élték a háború minden borzalmát és nélkülözését? Nem fognak tudni élni szavazati jogukkal azok, akiket golyófogónak használtak fel hóhéraik? És vannak akik úgy gondolják, hogy az az ifjúság amely zsebében összeszoritott ököllel és te hetetlen dühhel nézi hogyan rántják ezt az országot napról-napra mélyebbre, hogyan uzsorázzák itt ki a dolgozókat azok a spekulánsok akik pénzéhségüket a romok felépítésében izzadó munkásokon keresztül akarják kiélni, nem fogja tudni hova adja le szavazatát ? Az az ifjúság, amely vasárna- ponkint fütetlen teremben is ragyogó szemmel, kipirult arccal lészt vesz a Madisz ifjúsági napjain és határozottan követeli a becsületesebb a korrupció mentes, a javak igazságosabb elosztásán felépülő jobb magyar életet, nem méltó arra, hogy szavazati jog illesse meg ? Mi úgy találjuk, hogy az ifjúságnak itt bemutatott komoly rétege érett arra, hogy november első felében azok elé az urnák elé álljon, amelyeknek tartalmától hosz szú időkre, Talán örökre eldől ennek az országnak a sorsa. Hirdessen a Képújságban Hétfőn október 15-én lesz az első évfordulója a magyar történelem leggyászosabb napjának Szálasi uralomra jutásának Szálasi uralomra jutása sok százezer fiatal magyar életbe került. Budapest és az egész ország ennek az őrült cezárómániás Hitlert kiszolgáló a fasiszta mételyt végsőkig fokozó a magyarság sorsától távolálló őrültnek uralma alá került. Uralma ha időben rövid is volt, de sajnos túl hosszú ahhoz, hogy lerombolhasson mindent ami érték volt számunkra. A magyar történelem legszomorubb s legsötétebb napjai voltak ezek, s ez az uralom a mohácsi vész óta a magyarság számára a legnagyobb pusztulást jelentette. A „Hüségháza“ voll borzalmas uralmuknak székhelye. Innen indították el és zuditottták a magyarságra a mindnyájunkat elpusztító az életet megbénító, szabadságot megfosztó s minden emberi haladást meggátoló rendelkezéseiket. Hazánk azóta felszabadult és e gazemberek bujkáltak és dőzsöltek a hitleri Németországban, amíg felnem ismerték őket. A szövetségesek kiadták Magyarországnak e banda nagyrészét. Azért adták ki, hogy a magyar nép Ítélkezzen felettük. Vissza kerültek a „Hűség- házában működésűk színhelyére“. A magyar nép ítélkezni fog. Tudjuk nem lesz kimélet ezek számára, s többé nem ülhetnek a magyar nép nyakára, s nem lehetnek többé a nép nyuzói.. 1939-ben Sátoraljaújhely 18431 lakosa közül 4524 fő szavazhatott, 1945 november 4-én 15411 lakos közül 8602 fog szavazni A fenti számadatokból látható, hogy milyen széleskörű jogakat biztosit a demokrácia a nép számára. A régi választói törvényfugy volt megszerkesztve és végrehajtva, hogy az feltétlenül az uralmon tévők többségét hozza meg. Csak annak adtak szavazati jogot, kiről feltételezhető volt, volt, hogy szavazatát a „kormánypártra" fogja adni. Az 1939 es választások alkalmával 10 szavazókörzet volt, mig most 15 van. A szavazók ily nagyarányú növekedése a nők és az ifjúság táborából adódik.
