Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-01-01 / 1. szám

tünk erőt és bizodalmát a jövő fela­dataihoz és munkájához. Ebből tanul­hatjuk meg, hogy igenis van mód és lehetőség az életre, csak akarnunk kell. Hogy nem szabad csüggednünk, n?m szabad suttogó propagandára hall­gatnunk, hanem kemény elszántsággal, konok következetességgel, összeszori- tott foggal és ököllel, sokszor talán roskadozva is a terhek alatt, mennünk kell előre a kijelölt utón, az igazi de­mokrácia utján, mert ha a fejlődésnek és a javulásnak ezt a másfél éves üte­mét tartani tudjuk, akkor tiz év alatt Magyarországot a boldog magyarok hazájává tudjuk teDni. Hozzátartozik a számvetéshez an­nak a tudósítása is, hogy kiket illet ezért köszönet. S bizonyára mindenki természetesnek fogja találni, ha itt el sősorban és mindenekelőtt a paraszt­ság, az ipari munkásság és a dolgozó értelmiség előtt vesszük le a kalapot. Felemelő még csak rágondolni is, mennyi élniakarás, mennyi energia volt és van ezekben a tömegekben, hogy az infláció zuhogó áradatában és a forintapály nehéz napjaiban fog­ták az eke szarvát, forgatták a kala­pácsot, ültek fűtetlen szobák íróaszta­lai meilett és nem tántorodtak el az epitő munka gyönyörűséges igáitól an­nak a néhány tizezer léhütő gazem­bernek a példáján sem, akik munka- nélkül, könyökükkel és szájukkal száz­szor és ezerszer annyit tudra^^fcres- ni, mint a dolgozók munkájuHJfc'én. Vegyék tudomásul ezek a dolgozók és legyenek is büszkék arra, hogy nemcsak saját lelkiismeretük, hanem minden értelmes és derék ember, sőt a történelem előtt is övék az érdem az ország megmaradásáért, megtartása ért és felemeléséért s hogy a magyar jövőt mindenki csak az ő józanságuk­tól és az ö becsületes munkájától várja és reméli. Es érezzék meg azt is. hogy történhetik akármi, de ez az ország, az uj Magyarország az ő or­száguk lesz, a dolgozók hazája s igy maguknak építik a jövendőt, magukért szenvedik a jelen keserveit Ne feledkezzünk meg a köszönettel azokkal szemben sem, akik a munkát lehetővé tették. Gondolok itt a győz­tes nagyhatalmakra, azok között is leg» elsősorban az orosz szovjetek birodal­mára. Mert azt tudnia kell minden világosan látó embernek, hogy a bé­keszerződés aláírásáig csak az ő jóin­dulatuk tette lehetővé a magyarság gazdasági és politikai életét. De tudnia kell a magyarság töme­geinek azt is, hogy az eredményekért a nemzet politikai vezetőit is elisme­rés illeti. Lelkünk mélyén ereznünk kell mindannyiunknak azt, hogy mit köszönhetünk Tildy Zoltánnak, aki ösztönös államférfiul képességeivel ed­dig mindig megtalálta a kibontakozás útját és még államfői minőségében is vállaira veszi a kormányzás legnehe­zebb és legkényesebb kérdéseinek el­intézését. Tudnia, éreznie és vallania kel! mindannyiunknak, hogy népünk legszélesebb tömegeinek, a magyarság lelkének és vágyainak igazi és bű kép­viselője ma mégis csak Nagy Ferenc miniszterelnök. És nagyon jól kell tudnunk, hogy pártunk, a Kisgazda­2 ZEMPLÉNI KIS ÚJSÁG. párt, az elmúlt két esztendő folyamán történelmi hivatást teljesített. Olyan történelmi hivatást, amelyet helyette senki más el nem tudott volna végez­ni, Legyünk ezekre büszkék és ne engedjük magunkat megfélemlíteni, sem eltántorítani eszményeinktől és veze­tőinktől. Mások mondhatják, csak mi ne higyjük, hogy a Kisgazdapárt szét­húzásra és széthullásra hajlamos tehe­tetlen tömeg s hogy vezetőinknek nin­csenek határozott és biztos tervei a jövőt iile)ően. Nekünk tudnunk kell, hogy a Kisgazdapárt és annak vezetői pótolhatatlanul szükségesek a szebb és igazabb Magyarország felépítésének munkájához. Persze hibák vannak és lesznek a magyar élet majdnem minden vona­lán. Elég erősek vagyunk arra, hogy ezt bevaljuk s elég erősnek tudjuk a fiatal, uj magyar demokráciát is arra, hogy ezt meghallgassa. Mert azt ma már mindea hátrafelé kacsingató, va­lóban reakciós lelkű magyar tudomá­sul veheti, hogy ebben az országban demokráciát visszafejleszteni, megszün­tetni s a régi feudális gondolkozást és rendet visszahozni nem lehet. Nem csak azért, mert ezt a környező álla­mok, a szomszédos Szovjet birodalom, sőt az USA. Anglia, Franciaország és a többi nyugati állam sem tűrné és nem is tűrhetné, hanem legfőképpen azért, mert ez a régi világ ma már a magyarság túlnyomó többségének sem kellene. Ha a körülmények sajátos hatása következtében lehetnek és ma még vannak is félrevezetett tömegek és ezek a reális valóság és a tények megcáfolhatatlan érvei következtében igen hamar ki fognak ábrándulni ámi- tóikból. Éppen ezért nem szabad, de nem is jó a hibákat elhallgatni, vagy eltus­solni. A hibákat őszintén be kell is­merni és a legjobb igyekezettel töre­kedni kell azok kiküszöbölésére. A hibák miatt nincs oka a Kisgazdapárt­nak a szégyenkezésre. Tudjuk, hogy a soraink közé reakciós elemek is be­furakodtak. De nincs több reakciósunk aránylag; mint amennyi régi nyilas van a baloldali b'okk pártjaiban. Tud­juk, hogy a párt kereteiben a külön­böző árnyalatok csoportokat, frakciókat is alkotnak. De ezek a frakciók nem különböznek annyira sem egymástól, mint a Szoc. demokrata, vagy a pa­rasztpárt keretei között is tagadhatat­lanul meglévő csoportok. Ne akarjunk azonban a más háza előtt seperni. Sőt inkább a többi pár­tot is arra kérjük fel, hogy raindany- nyian előbb a saját házunk táját igye- kezzük rendbetenni. Hiszen ezt nem­csak mondjuk, hanem erős meggyőző­déssel hisszük is, hogy mai elesettsé- günkbői csak az egész magyarság, az összes demokratikus pártok összefogása, tehát a koalíciós kormányzás emelhet fel bennünket. Viseljük hát el egy­mást türelemmel, amint az a közös munka végzéséhez feltétlenül szüksé­ges és amint az a becsületes munka­társhoz egyedül méltó. Igyekezzünk a magunk hibáit javítani, a másokét pe­dig megbocsátani. Dolgozzunk ! Becsületesen s kemény elszántsággal. A magyar nép nagy több­sége ezt csinálja és ezt akarja. A ránk köszönő újév programmja a munka és becsület legyen. A felelőtlen ígérge­téseket, a demokráciához-- nem illő igazságtalan megkülönböztetéseket, az alaptalan vádaskodást és rágalmazást, a következményekkel nem számoló uszítást hála Istennek megunta már a A Karácsony misztikus han­gulatát sugározta felénk a Fe­rences Missziószövetség, dec. 22.-én vasárnap a zárda torna­termében rendezett karácsonyi ünnepélye. Az ünnepély melyen az egy­ház vezető személyiségei is nagy számban vettek részt, Tamaskő Éva szavalatával kezdődött. Utána Cse'ényi István pápai kamarás, kassai kanonok mondóit mélyreható beszédet, majd Ádám Győző szavalata után kezdetét vette az előadás fénypontja a „Csodálatos Csillag“ cimü misztériumjáték. A darabot Gyulai László VIIl.-os gimnáziumi tanuló állította össze meglepő hozzá­értéssel. Sikeréhez hozzájárult a szereplők komolysága és rá­termettsége. Városunk ritkán látott mű­kedvelőktől ilyen szép kiállítású, nivős és jól megrendezett elő­adást. Az első felvonás, Gáspár király oszlopos palotájában játszódott le. A három király, a királyné és a jósok, csillogó ruhíi, de elsősorban nagyszerű játékuk nyújtott meseszerü, színekben pompázó képet a nézők elé. f A második felvonás a Betlehemi pusztában játszódott le a pásztorokkal, a zarándokló királyokkal, majd a szállási kereső Szent családdal. A fel­vonás végén a Carolineum énekkarának hangja mellet a pásztoroknak megjelenő angyal sereg tárt elénk szinpompás jelenetet. A harmadik felvonás szintén a Betlehemi pusztában játszó­magyarság és ki akarja irtani az élet­ből. Remélhetőleg ebben a koalíció pártjai is össze fognak találkozni. E« meg fogunk tudni egyezni abban, hogy az 1947. évet közös akarattal a mun­ka és a becsület esztendejévé tegyük dott le, éjjel. A kis Jézust látni vágyó asszonyoknak megjelenő angyal szózata végén sző- nátájának akkordjai mellet}, a mindjobban elsötétülő szinen a zokogó aszonyoknak, megjelent Messiás örök tragikuma a kereszt, mely lélekbemarkoió és kön nyékig megható képet hagyott a nézők szivében, — Ez a jelenet volt az előadás egyik fénypontja. A negyedik felvonás mely méltó fináléja volt a darabnak a Betlehemi islálóná! játszódott le, ahol a tündöklő ruhában öltözött királyok és a pásztorok mulatták be hódolatukat a kicsi Jézusnak. Ez a felvonás állornszerü, felejthetetlen képet alkotott a nézők lelkében. Az előadás sikerét elsősorban előmozdította Parányi Ernőnek nagyszerű és szinpompás dísz­letei. A Szent Imre énekkar gyö­nyörű kisérő és aláfestő ének­számaival aratott újból nagy sikert. Dicséretett érdemel; Molnár Ilona zongoraszámaival és Mun­kácsi Lajos hegedüszámával. Az előadást, melyre a zsúfolá­sig megtelt terembe az érdek­lődő közönség már nem fért be, Közkívánatra karácsony első napján szerdán újból nagy sikerrel megismételték. Ezen as előadáson a Szent Imre ének­kart. amely nem jelent meg a Carolineum énekkara helyettesi- telte M. Rolandis nővér vezény­lésével. Fokozott érdeklődéssel tekin­tünk a Ferences MBsziószővet- ség további működése elé. —gyupa­-VAJDA NYOMDA­SÁTORALJAÚJHELY, SZÉCHENYI-TÉR 3. ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÜLNEK: NÉVJEGYEK. ESKETÉSI ÉS BÁLI MEGHÍVÓK, KERESKEDELMI, GAZ­DASÁGI, PÉNZINTÉZETI NYOMTAT­VÁNYOK ES MINDEN E SZAKMÁBA VÁGÓ MUNKÁK OLCSÓ ÁRBAN. felhívjuk a wrpetmi szIwpékoiór FláFEl^tÉT, HOa WpffÉIEKET S VRJPI- KÖWyVMyOfpÄiR (JggiMMÍÜÍ CÍMEZZÉK Nagy sikerrel mutatták be a „Csodálatos Csillagidőt \

Next

/
Oldalképek
Tartalom