Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-07-05 / 13. szám
13. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal vei fölállítottunk, legjobban az amerikai fehér leg horn elégíti ki . . . Ennél a fajtánál kevesebb a kiadásunk és több a bevételünk, mint bármely más általunk rég kipróbált tyukféleségnél“, így szól a magyar tenyésztő és az amerikai tenyésztő véleménye. A baromfibetegségekről és az ellenük való védekezésekről hivatott szakember ir, ami ismét örvendetes ujitás. Az egész mü a modern haszonbaromfitartás követelményeit tárgyalja nagyon szakszerűen, érthető stílusban és gyakorlati alapon, mindenben a jövedelmezőségre fektetve a fősulyt. Szépen kiszélesítve ismerteti meg dr. K. Harry Lewis amerikai egyetemi tanár sarkalatos pontjait a baromfitenyésztés jövedelmezőségéről : az állatok jó leszármasása, a jó keltetőgép, megbízható müanya, helyes összeállítású takarmányozás és megfelelő baromfiházak. Kár, hogy a könyvben vagy teljesen nélkülözzük, vagy csak igen röviden találkozunk a baromfiak és a baromfitermékek csomagolásával és szállításával, ami különösen fontos a tenyészállatnál (tenyésztojás, naposcsibe) alig találkozunk leírással a hizlalásról és a pecsenye-pulyka tartásról, ami hazánkban nagyon jelentékeny termelési ágat képvisel, valamint alig esik sző a viziszárnyas tenyésztésről, ami modern formában és uj fajtákkal újabban hatalmas versenytársa lett a tyuktar- tásnak külföldön. A második kiadásban azonban még pótolhatók, miáltal minden baromfitenyésztő megtalálja egy könyvben a szükséges tudnivalókat. Nagy nyereséget jelent e könyv a magyar baromfiszakirodalomnak és amelyik tenyésztő gondosan áttanulmányozza, az a tenyészetében ércpénzzé bírja varázsolni a soraiból kicsengő igazságokat és értékes tapasztalatokat. Kubacska Béla. A ZEMPLÉNI GAZDA HIKDKTÉSI DIJAI. Általában: egy □ cm. 4 fillér. Egy egész oldal 400 □ cm. P. 16 Egy fél 200 □ cm. P. 8 Egy negyed 100 □ cm. P. 4 Egy nyolcad „ 50 □ cm. P. 2 Egy tizenhatod „ 25 □ cm. P. 1.20 Keskeny, szalaghirdetés legfölebb 3 X 23 = 69 □ cm. á P. 3.00 Állandó, legalább hatszor egymásután feladott hirdetéseknél 30°/o engedmény. Panaszrovat. A szőlő jövedelemadója. Sopánkodik a gazda, min telelje ki a tehenét. Nincs szénája, csak szalma. Egy szakember (talán optikus) tanácsára beszerez egy zöld szemüveget, mire a bocija vigan ropogtatja a zöld takarmányt. Kormánybiztosság, Gazdasági Egyesület és egy tucat szakember azon töri az eszét, hogy miként lehet talpraállítani a Tokajhegyalját, miként lehet a Tokajhegyalján rentábilissá tenni a szőlőművelést. Kár törniök az eszüket. Felfedezte ezt a m. kir. Adóhivatal. Lássuk csak! Szabályszerűen és kellő időben beadtam az adóvallomási ivet. Bejelentettem egy tehenet és 1372 kát. hold szőlőt, mely utóbbiról tavaly 54 hektó mustot szűrtem. Kimutattam az igazsághoz híven, hogy a veszteségem, helyesebben a ráfizetés 4851 pengőt tett ki. Ezt a m. kir Adóhivatal nem vette figyelembe, hanem a 13,000/1930. számú rendelet 3 — 6. §§-aira hivatkozással megállapította, hogy szőlőm 1444 pengő tiszta jövedelmet hozott. Ez alapon az 1930. évre 16 pengő jövedelmi adót vetett ki terhemre. Kérdem tisztelettel, kell-e egy olyan szőlősgazdán segíteni, aki holdanként 4 hektós musthozam s a mai árak mellett holdanként 100 pengő tiszta jövedelmet tud felmutatni ? Heureka! Ép úgy, amint a zöld szemüveg zöld szénává varázsolta át a sárga szalmát, ugyanígy gazdaggá varázsolja a sivár Hegyalját a jelzett rendelet, illetve a pénzügyi számtani művészet. Tudom, hogy amint elengedték a földadóm kétharmadát, a végin elfogják engedni a tévesen kirótt jövedelmi adót is. Midőn tehát az I. fokú pénzügyi hatóság mégis mindent az adózó fél hátrányára dönt el, csupán az lehet a célja, hogy anyagot szállítson a felsőbb hatóságoknak, nekem pedig — kellemes szórakozást. .. (Aí. M.) Vegyesek. Változás a Zempléni Gazda szerkesztőségében. Illésházy Endre egyesületi igazgató lemondása folytán lapunk felelős szerkesztője és kiadója a mai naptól Engelberth Rezső ügyvezető titkár. Illésházy Endre úr a szőlészeti rovat veze* tését vette át s igy továbbra is lapunk munkatársa marad.
