Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-12-20 / 24. szám
24. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. A Khaki Campbell kacsák vízellátása tekintetében csak arra figyeljünk, hogy (földbe sülyesz- tett edényekben) inni való vizük mindig legyen, különösen az etetésekkor. A tavaszi esőzések vagy nyári zivatarok alkalmával boldogan engedik magukra hullani az Isten áldását s eső után örömmel legelésznek a lucskos fűben. Legelő-hajlamuk nagy lévén, füves kifutó nélkül alig nevelhetők eredménnyel, úgyszintén ételükbe mindig keverjünk minél több apróra szecskázott zöldet: csalánt, lucernát, ezek hiányában fü, káposztalevél, hullott gyümölcs, zöldségféle, dinnyehéj is megteszi. Mageleségnek legjobb beáztatott árpát és kukoricadarát 8 as liszttel, csekély hús- vagy halliszttel vagy futorral keverni, ezt az apróra vágott zölddel összekeverni s annyira megvizezni (mosogatóié), hogy a keverék morzsalékos legyen. Nyáron reggel 6, télen 8—9 óra előtt ne eresszük ki kacsáinkat az ólból, mert a tojók a reggeli órákban tojják le tojásaikat. Csapófészekbe szoktatni állatainkat — félős voltuk miatt — nem sikerült. Már hallottam, hogy külföldön a csapófészkek használtatnak. Ezek hiányában törzsenként (1-3) kell vezetni a tojójegyzéket. A puhán almozott hálóhelyeken törzsenkint két bejáratú (búvóhelyeken) középen elválasztott faládákat alkalmazunk tojófészekül ; ezekbe tojnak a tojók s tojásaikat gondosan betakargatják az alom anyagával. Az ólak tökéletes szellőzéséről az alom gyakori kiszedésével is gondoskodnunk kell; savanyu szagnak az ólban nem szabad lenni. Állatainknak nagy falkákban való tartása csak a növendékkorban engedhető meg; a párzási ösztön feléledésével legjobb a törzsenkénti elkülönítés. Jól tartott fiatal tojók 5 —572 hónapos korukban feltétlenül letojnak. Keltető tojásnak 65 gramm körüli tojásokat használjunk; a termékenységi és kelési százalék legjobb március és április hónapokban, gyengül májusban s később már nagyon gyengék az eredmények. Gépkeltetésnél túlfűtés igen veszedelmes, na- pontai permetezés kívánatos; a megzápult tojások színükről s bűzös voltukról felismerhetők. Olvasunk, hallunk 300 as, vagy ennél is nagyobb tojásátlagról. Magam ilyen eredményt el nem értem, de nem egy tojómnak évi haszna elérte a 250 drbot. Ezek a bámulatos eredmények azt bizonyítják, hogy a Khaki Cambell kacsával olyan fajta lett közkinccsé, amely tojáshozamával a legjobban tojó tyukfajták mellé kerül s igy ezen kacsák haszonvétele nemcsak húsúkban s tollúkban, hanem tojáshozamukban is megnyilvánul. Nemcsak nagybani tenyésztésre ajánlhatók, hanem kiválóan alkalmasak arra, hogy törzsenként tartva, bőven ellásák eltartó családjaikat egész éven keresztül Ízletes tojással. Méhészeti rovat. A szalmakaptár. Irta: Eberlein Antal méhészeti felügyelő. 4—5 éve annak, hogy Zoller Antal propagálni kezdte a szalmából préselt kaptárokat. Ezeknek az előállításához konstruált is egy gépet. A gépet később mások tökéletesítették. A kaptárké- szitésnek ez a módja olyan nagy érdeklődést keltett országszerte, hogy a földmivelésügyi minisztériumnak is foglalkozni kellett a kérdéssel. Készíttetett is a minisztérium ilyen préseket Fényi Géza gépe nyomán, melyekből egyet-egyet minden méhészeti kerületnek rendelkezésére bocsátott azzal, hogy a prések küldessenek el a falvakba és adassék a méhészeknek alkalom, hogy maguk készítsék el olcsón kaptáraikat A miskolci méhészeti felügyelőség is kapott ilyen gépet és az első kaptárkészitő tanfolyamot már meg is kezdte Miskolcon. Akit a dolog érdekel, megláthatja minden nap a gépet és az elkészített mintakaptárt a Kun József-utcai áll. el. iskolában. A szalmakaptár legfőbb előnye olcsósága volna. Egynéhány könnyebben előállítható deszkaalkatrész kell hozzá és minden kaptárhoz körülbelül 1 kéve zsupszalma. Előnye, hogy a gép olyan határozott modell, mellyel hibás méretű kaptárt nem lehet készíteni. A méhész maga csinálhat meg úgyszólván mindent és igy nem kell pénzt kiadnia. Megcsinálhatja télen, mikor ideje van iá. A rendelkezésre álló géppel azonban csak egyfajta kaptárt tudunk készíteni, nevezetesen az úgynevezett Hunort, melynek keretmérete 40-szer 25 cm. Rakodó rendszerben készítjük ezt. Hogy miért választotta ki a földmivelésügyi minisztérium éppen ezt a kaptárt, annak oka, hogy ezt a méretet állapította meg a méhészek nagy része terjesztésre alkalmas méretnek és ezt fogadta el az országos magyar méhészeti egyesület nagykeretes rendszerének. Óriási jelentőséget tulajdonítok különösen vidékünkön ennek a kaptártipusnak! Itt még ka
