Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-12-20 / 24. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 24. szám. sokban van a méhcsaládok nagyrésze ma. Lefoj- tással szedik el a mézet még százan meg százan. Hiszem, hogyha megtudják a méhészek, hogy maguk is tudnak olcsón jó kaptárt készíteni, rá volnának vehetők arra, hogy kaptárokban méhész- kedjenek, minek aztán nemcsak azt a hasznát látnók, hogy nem fojtanának több méhcsaládot, hanem a jobb termelési eszközzel többet is tudnának termelni. Jelentős dolog azonban ez a nagyobb méhészek szempontjából is. Hiszen ma többtermelés jelszava mellett mind nagyobb fontosságot jelent az olcsón termelés jelszava is. Egy-egy modern kaptár 30—60 pengőbe kerül. Egy kifogástalan szalmakaptár előállítható keretek nélkül és belső felszerelés nélkül 6—7 pengőből. A legtöbben azt az ellenvetést teszik e kaptárral szemben, hogy sok kárt fognak benne tenni az egerek. Ez nem valószínű. Hiszen a szalmakasoknál sem látjuk gyakran, hogy az egér kívülről rágta volna be magát. Aztán még a pusztulékonyságát szokták emlegetni. Bizonyos, hogy nem fog annyi ideig tartani, mint egy deszkakaptár, de a szalmafalak esetleges elpusztulása után a faváz újra használható és megint csinálhatunk belőle — igazán pár fillér költséggel — uj kaptárt. December első napjaiban megkezdte ez a gép vándorutját. Minden községbe elküldhetjük, ahol a méhészek ilyen kaptárokat szándékoznak készíteni. A gép egy helyen 8—10 napig maradhat. A vasúttól való elszállításról és a vasúthoz való szállításról a községnek kell gondoskodnia. Az egész felszerelés súlya mintegy 50—60 kiló. A vasúti fuvarköltséget az állam fizeti. A gép használata teljesen ingyenes. Minden tanfolyamra küldünk egy kaptárhoz való faalkatrészt, hogy a méhészeknek még ehhez is meg legyen a mintájuk és hogy idejében felkészülhessenek a préseléshez és ne kelljen a faalkatrészek elkészítésére várni Kérem azokat a méhésztársakat, vagy községi elöljárókat, kik ilyen tanfolyamok rendezését községükben szükségesnek látják, szíveskedjenek ezt a méhészeti felügyelőségnél, Miskolcon bejelenteni, hogy a tanfolyamot előjegyzésbe vegyük, mert a dolog természete szerint nagyon sok helyre egy tél folyamán elmenni úgy sem tudunk, hiszen egy hónapban legfeljebb 3 ilyen tanfolyamot folytathatunk le. Az előbb bejelentetteket igyekszünk előbb megtartani r ____ Vegyesek. A Zemplénvármeeyei Gazdasági Egyesület t. tagjainak, a Zempléni Gazda t. előfizetőinek és olvasóinak boldog újévet kíván a szerkesziöség. Gazdasági válság száz évvel ezelőtt. A Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1831 október 26-án megjelent számában Rosier Kristóf hirlapiró tollából olvassuk, hogy Pesten városatya-választás volt, két napig tartott s a gróf Széchenyi István lisztája győzött. Amikor a választások voltak akkor már véget értek a szomorú napok, mert az 1831-i esztendőben volt a nagy kolera. Magyarországnak akkor 8 millió lakosa volt s ebből 465.479 betegedett meg kolerában, a halottak száma 201.021 volt. Ezek között volt Kazinczy Ferenc vármegyénk szülötte is. Haditudósitás is van ez újságban, mert akkor volt az orosz-lengyel háború, aminek a rémes járvány vetett véget. Miután pedig háború volt, tehát leszerelési tárgyalások is voltak. Londoni táviratot is közöl Rosier Kristóf, melyben elmondja, hogy bizonyos Körösi Csorna Sándor nevű magyar olyan tibeti területre jutott, ahová európai ember eddig nem tette be a lábát. Ugyancsak londoni jelentés számol be az ottani bányászsztrájkról és arról, hogy Londonban két esztendő alatt 70.000 embert tartóztattak le hamis bukás és csőd miatt. Ha már háború, sztrájk és leszerelési tárgyalás is volt, akkor természetesen gazdasági válság is volt. A búza pozsonyi mérője bécsi pénzben 1 forint 20 krajcár, a rozs 60 krajcár, a kukorica 38, a zab 31, az árpa 40 krajcár. Másnapra a pesti tőzsdén 10 százalékos esés volt, mert Amerikából jelentések érkeztek, hogy Angliában tovább folytatódnak a bankbukások. Mezőgazdasági Üzemtan. Irta: Reichenbach Béla dr., a közgazdaságtudományi kar nyilv. r. tanára. I. rész, első kötet: A mezőgazdasági termelés alapkellékei és ezek üzemszervezési vonatkozásai. Ára 10 pengő: „Pátria“ irod. váll. és nyomdai rt. kiadása, Budapest, IX. Üllői-ut 25. Aki a mai bonyolult gazdasági viszonyok közötti a sok forrásmunka fáradságos áttanulmányozása helyett egyetlen könyvből akarja megtanulni a változott viszonyokhoz való alkalmazkodás, az okszerű üzemszervezés és üzemvezetés, végeredményben a jövedelmező gazdálkodás alapvető elveit, a mező- gazdasági üzemtant, az nem nélkülözheti Reichenbach Béla dr. tudományos alapossággal és nagy gyakorlati érzékkel megirt üzemtani könyvét. Felelős kiadó: Engelberth Rezső ügyv. titkár.
