Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-10-05 / 19. szám

2. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 19' szaru Mindezeknek a bajoknak orvoslására a kö­vetkezők volnának a teendőink: 1. Hogy a nagyobb és gazdagabb mezőgaz­dasági országokkal felvehessük a versenyt, egyön­tetű és egyforma minőségű termelvényeket minél nagyobb mennyiségben produkáljunk. 2. Világgazdasági kérdésekben teljesen poli­tikamentes kooperációt kell létesítenünk közös irányelvek szerint, feltételezve, hogy a szerződő feleket a kölcsönös megértés és engedékenység vezesse. 3. A kormány adjon mezőgazdasági prog- rammot, csökkentse a mezőgazdasági terheket (adót és adóssági kamatokat) és csak produktiv dolgokra adjon ki pénzt s oldja meg a hitelkérdést. Azonban az ország lakosságának is arra kell törekednie, hogy belső zavarok, tüntetések, a bankok egymásközti civakodása a nagyobb arányú részesedésért ne rontsa le a külföld előtt hitelünket. Osztatlan helyesléssel és tetszésnyilvánítással, az illusztris elnök személye iránti mély tisztelettel fogadta mindenki a tartalmas megnyitó beszédet, melynek megvalósulása lényegesen javítana a me­zőgazdaság helyzetén. Enesei Dorner Béla kincstári főigazgató a hússertés tenyésztésről tartott ezután előadást, rá­mutatva azokra a körülményekre, melyek szem előtt tartandók a York-shire sertés tenyésztésénél. A hússertés tenyésztéssel kapcsolatosan megemlítette azon számottevő jelenséget, mely az általános hús­fogyasztásnál észlelhető. Ugyanis az emberek ízlése megváltozott s mindenki a sovány húst keresi, az áthizott mangalica húsát — mivel az a sütéskor nagyon összeesik — nem szívesen vásárolják. Bertl Ferenc g. felügyelő Szabolcs vármegye szarvasmarhatenyésztéséről tartott igen értékes előadást. Majd utána Meisner Károly kamarai titkár a vármegye lótenyésztésével foglalkozott s mindenkit lebilincselő, tartalmas, a helyi viszonyok teljes ismeretéről tanúskodó, megnyerő előadásával a gyűlés elismerését váltotta ki. Reméljük, hogy ko­moly tanulmányait még többször lesz alkalmunk élvezettel hallgatni. Következett Halász Miklós debreceni akadé­miai tanár indítványa, melynek alapján és gróf Somssich László OMGE elnök hozzászólása után elhatározta a vándorgyűlés, hogy feliratban kéri a földmivelésügyi minisztériumot, a debreceni aka­démián létesítsen egy bakteorológiai intézetet, mely a gazdáknak nagy járványok közepette rendelke­zésükre álljon. Végül Konkoly-Thege Sándor dr., a látottak­ból levonva a tanulságokat, megállapította, hogy a szabolcsvármegyei gazdálkodást belterjesebbé kellene tenni, a nagy mennyiségben termelt bur­gonyát és rozsot a szarvasmarha hizlalásánál job­ban lehetne értékesíteni. Figyelemre méltó haladás volna, ha a vármegye gazdaközönsége az előbb említett hizlaláshoz szükséges tinókat maga tenyész­tené és nevelné fel jóminőségü legelőin. Ezzel a gyűlés tárgysorozatának vége volt, gróf Somssich László elnök a rendezőségnek a vándorgyűlés közönsége nevében köszönetét mon­dott s megállapította, hogy a vármegye a legjobb tudásával segítette elő a gyűlés sikerét. A fagykár kölcsön törlesztési idejét meghosszabitotta a föld­mivelésügyi miniszter. A földmivelésügyi miniszter — belátva a kére­lem jogosságát — honorálta az elé terjesztett kí­vánságokat s az itt másolatban közölt rendeleteket bocsátotta ki: M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter. Szám: 75283/1930. 11.-1 Tudomásul és az érdekletekkel leendő közlés végett megküldöm azzal, hogy az Or­szágos Központi Hitelszövetkezethez intézett leiratomban a kölcsön visszafizetésére nyúj­tott kedvezmények kizárólag az 1929. év tava­szán fagykárt szenvedett gazdáknak s ezek­nek kizárólag az Országos Központi Hitel- szövetkezet utján nyújtott, vagy pedig régeb­ben keletkezett, de az Országos Központi Hitelszövetkezet által ezen fagykárkölcsönre konvertált és még vissza nem fizetett hátrá- lékokra vonatkoznak. Minden egyéb régebbi időben keletkezett fagy, jég, aszály, árviz, egérkár, rozsdakár, vagy bármi más elemi kár folytán megindított vetőmagakciókra folyósí­tott s az Országos Központi Hitelszövetke­zetnél a fent említett fagykárkölcsönből nem konvertált még fennálló hátralék, lejárati ide­jére visszafizetendő. A miniszter rendeletéből: Barcza sk. h. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a folyó évi szeptember hó 25-én 75.283/1930. II.—1. sz. alatt kelt és az Országos Központi Hitelszövetke­zethez Budapestre intézett rendeletének másolata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom