Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-10-05 / 19. szám
19. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. Az 1929. év tavaszán fagykárt szenvedett gazdák részére olcsó kölcsönt biztosítottam s azt a károsult gazdák részére a Szövetkezet utján folyósítottam. Ezen kölcsön feltételeit és felhasználásának módját a Szövetkezethez múlt év julius hó 30-án 87355. szám alatt intézett leiratomban közöltem. A kölcsön nyújtásának egyik főfeltétele volt, hogy az legkésőbb f. évi szeptember hó 30-áig teljes egészében visszafizetendő. Tekintettel azonban azon nagy nehézségekre, amelyekkel ezidőszerint a gazdatársadalom küzd s azokra a kétségtelenül méltánylást érdemlő kérelmekre, amelyek ezen kölcsönök prolongálása tárgyában napról napra elém terjesztetnek, a pénzügyminiszter úrral egyetértöleg felhatalmazom a Szövetkezetei, hogy mindazoknak a gazdáknak, akik ebből a kölcsönből fennálló tartozásukat ezideig még nem rendezték, fennálló tartozásuk egy- harmadának az egész tartozás esedékessége napján, legkésőbben azonban f évi szeptember hó 30 áig készpénzben való lefizetése ellenében, tartozásuk fennmaradó kétharmad részének visszafiiethetése céljából az 1930. évi exporthitel feltételei mellett megfelelő kölcsönt bocsáthasson rendelkezésre. Ez utóbbi kölcsön lejárata 1931. évi május 30-án túl nem terjedhet. Mindezek alapján felkérem a t. Szövetkezetei, hogy a még fennálló kölcsönök visszafizetése tekintetében a szükséges intézkedéseket fentiek értelmében haladéktalanul megtenni szíveskedjék. Mayer sk. A mezőgazdaság terményei két év alatt 45°|o-os árveszteséget szenvedtek. A mezőgazdasági termények katasztrófális elértéktelenedését jellemzi az alább következő néhány számadat, amely három egymásután következő gazdasági év legfontosabb termelvényeinek nagykereskedelmi árát mutatja, átlagosítva, métermázsákban és pengőkben kifejezve Megjegyezzük, hogy az adatokat gondos számvetések után az OMGE számtartási üzemi osztálya bocsátotta rendelkezésünkre és igy azok megbízhatósága felől kétségek nem lehetnek. Az egymásmellé állított összehasonlító adatok itt következnek: Csök1928 1929 1930 Kenés október 1-é n 1928-1929 Búza 26.45 21.77 15.45 11.— Rozs 24.65 15.32 7.92 16.73 Árpa 2675 15.87 1250 14 25 Zab 26.12 14 37 15.42 12.80 Tengeri (szemes) 31.10 19 12 14.02 17.08 Burgonya 12 75 6 75 6.50 6.25 Cukorrépa 2 85 285 3 10 — Vágósertés kg 1.45 1.27 1.24 —.21 Tej, liter —.43 — .38 —.34 —.09 Gyapjú kg. 2 50 1.80 1.20 1.30 Még kedvezőtlenebb képét kapjuk a mezőgazdasági termelvények árleromlásának, ha az idei, 1930-iki árakkal hasonlítjuk össze. A búza ára például ma 11 pengővel olcsóbb, mint volt 1928-ban, vagyis majdnem 50 százalékos árveszteséggel állunk szemben. A rozs ára a lezajlott két ktizises esztendő alatt körülbelül egy- harmadára zsugorodott össze. Az árpa több mint a felére olcsóbbodott (26.15 pengőről 12.50 pengőre.) A zab majdnem 50 százalékos árveszteséget szenvedett. A szemes tengeri mai ára még felét sem teszi ki a két év előttinek. A burgonya ára ez idő alatt felére esett. Javulás csupán a cukorrépánál mutatkozik, ahol árveszteség helyett inkább néhány filléres áremelkedés mutatkozik. A vágósertés körülbelül 15 százalékkal olcsóbb, mint volt két év előtt. A tej olcsóbbodása 20 százalékot tesz ki. A gyapjú ára felére esett a két év előttinek. Ha a két év leforgása alatt történt összes árveszteséget átlagositjuk, úgy végeredményben kereken 45 százalékos átlagot kapunk, vagyis eszerint 1928-tól mostanig, 1930-ig a mezőgazdaság produktumai átlagosan 45 százalékkal olcsóbbodtak. Szarvasmarha törzskönyvezés dr. báró Waldbott Frigyes gazdaságában. Az országos szarvasmarha tenyésztésének minőségi fejlesztése érdekében mértékadó helyen pár évvel ezelőtt elhatározták az erre önként jelentkező birtokosok tehenészeteinek ellenőrzését, majd törzskönyvezését. Ennek célja, hogy kiválaszszák azokat az egyedeket, melyek különösen jó tejelők (vagyis, ha egy évi fejési ellenőrzés megállapítja, hogy 2000 kg-nál több tejet termelnek) és külemileg is megfelelők. A földmivelésügyi minisztériumnak azonban
