Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-08-20 / 16. szám

16. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. szőlőbirtokosságnak nincs pénze a munkálatok be­fejezésére, a hordószíikséglet beszerzésére és a szüreti költségekre. Ezen kétségbeejtő helyzetben a következő táviratot menesztettem a miniszterelnök úr Őnagyméltóságához: „A Tokajhegyalja kétségbeejtő helyzetében, mint a szőlőbirtokosság hivatott képviselője fordu­lok Nagyméltóságodhoz, hogy ezen borvidéket a tönkremenéstől az utolsó percben még mentse meg. Az egész Tokajhegyalja segélykiáltását tolmá­csolom Nagyméltóságod előtt, soha ez a vidék vál­ságosabb helyzetben nem volt. Borai évek óta el­adatlanok, minden segélyforrása kimerült. Ezért kérem Nagyméltóságod támogatását, különösen a pinceszövetkezeti akció megerősítése érdekében, melyre vonatkozóan a részletes terv már régebben a Földmivelésügyi minisztériumban van. Nem pénzt kérünk ebben, hanem egy egész­séges terv megvalósításának az elősegítését. Az a jóindulat, melyet a Tokajhegyalja Nagy­méltóságod részéről eddig tapasztalt, jogosítja fel a gazdaközönséget arra, hogy ismételten és köz­vetlenül Nagyméltóságod támogatását kérje.“ A megoldási módozatokat emlékiratban szán­dékoztam felterjeszteni. Mivel azonban a kormány- biztos úr azon a nézeten volt, hogy nagyobb a súlya a memorandumnak, ha azt a hegyközségi tanács magáévá teszi, összehívtam a rendkívüli közgyűlést, hogy ezen ez emlékiratot letárgyaljuk. Tisztelt Közgyűlés! Igen jól tudjuk, hogy annyi pénzt, amennyi a Tokajhegyalja teljes felse­gélyezésére szükséges lenne, az állam rendelkezé­sünkre bocsátani nem tud. A lefolyt segélyezési akció pedig .nem volt egyéb, mint egy injekció, melyet a haldoklónak adtak, hogy a halál beáltát kitolják. De ha nem is várhatunk anyagi segítséget, annál inkább elvárhatjuk az erkölcsi támogatást S ilt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a szakmi­nisztériumok részéről nem mindig találtunk kellő megértést. Ezek nem ismerik a Tokajhegyalja egé­szen különleges viszonyait s ebből keletkeznek a félreértések. Tisztelt Közgyűlés 1 Tokajhe yalja csak egy van a világon ! A tokaji bor a borok királya! Mi­ről ismerték Magyarországot a háború előtt az egész világon? A tokaji borról és a Hunyadi János keserüvizről. A háború alatt megismerték a vitéz magyar katona vasöklét s a háború után a gyászos trianoni békeszerződés tett ismertté minket. Kérdem : szabad e az országnak ezen világ­hírű borvidék tönkremenését tétlenül néznie ? Azt állítom, hogy a Tokajhegyalja megmentése nemcsak a mi érdekünk, hanem az egész nemzet érdeke. Ha büszke az ország világhírű Dórunkra, úgy min­den kicsinyesség nélkül menten álljon megmenté­sünkre mellénk. Meg kell említenem, hogy a miniszterelnök úr Őnagyméltósága mindig a legnagyobb megér­téssel és jóindulattal viseltetik a Tokajhegyalja iránt. A tokaji bor értékesítése a külföldön igenis lehetséges. A kivitellel pénzügyi helyzetünkön se- gitenőnk. Ha mi mindig egyenlő minőségű, kiváló kész borokkal jelenünk meg a külföldi piacokon, úgy könnyen elhelyezhetjük ezeket. De ha nem érett, nem megbízható, nem elsőrangú borral jö­vünk, nem hogy nem nyerjük meg a piacokat, hanem a meglévőket is elveszítjük. Ez is az, amit a szakminisztérium nem akar megérteni. A külföldön annyi tokaji bort árulnak, ame­lyek nem is látták a Tokajhegyalját s annyi tokaji bort fogyasztanak, amennyit mi termeszteni sem tudunk. A múlt év tavaszán megalakult itt Ujheiy- ben a Tokaji Liga, amelynek feladata a márkavé­delem. Ezen szervnek kellene a hamisítások ellen fellépnie. Az egyenlő borok előállítására és értékesíté­sére alakult meg a Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete. Ne felejtsük el, hogy e szövet­kezet a gyermekkorát éli s igy ne várjunk tőle csodát, ne lépjünk fel vele szemben túlzott köve­telésekkel. A szövetkezet nem öncélú intézmény, hanem a szőlőbirtokosokból alakult s ezek érdekeit képviselő közösség. Ha a szövetkezetei alapos ok nélkül támadjuk s ezzel nehézségeket okozunk, bizalmatlanságot keltünk s magunknak ártunk. A Pinceszövetkezet feladata nehéz, főleg mert a szakminisztériumban nem talál kellő megértésre- Alapszabályszerü feladatához képest megszerzett még a tavasszal az Magyar-Olasz Banknál 200.000 P hitelt s ennek alapján szándékozott bevenni na­gyobb mennyiségű óbort is, hogy a borok értéke­sítését minél előbb megkezdhesse s ekkor a szak­minisztérium egy magas állású tisztviselője a köl­csön ellen foglalt állást s igy megakadályozta a kölcsön folyósítását. A Pinceszövetkezet igazgatósága önzetlen munkát végez, sőt áldozatokat hoz a köznek, mint altruista elveket valló testület semmiféle illetéket, jelenléti dijakat stb. nem fogad el, a vidéki tagok maguk viselik az utazási költségeket az igazgató- sági gyűlésekhez. Ezt az igazgatóságot támadja meg az „Uj Nemzedék* sárospataki tudósítója a lap múlt hó 23-án megjelent számában, aki — mielőtt cikkét

Next

/
Oldalképek
Tartalom