Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-02-20 / 4. szám
4. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. volna ereje. A tuberkulózis pusztításának, a gyermekhalandóság mérhetetlen veszteségének gátat vethetne, a falu kulturnivóját emelné. Németországban a Bayerischer Bauerbund főiskolát tart fenn saját erejéből. Itt is lehetne, ha nem is főiskolát, de szerényebb és hasznos kultúrintézményeket létesíteni. Tehát ne a kormánytól egyedül várjunk segítséget. Tudatára kell ébredni annak, hogy a segítség önmagunkban rejlik Ha a magyar gazdák egyszer egymásra találnának és összefognának, ebből uj erőtényező válnék, hogy az általános világkrizisben is megtalálnák azt az utat, mely egy szebb jövőbe vezet és amely megmutatná kifelé is, hogy itt egy élni akaró, boldogulni tudó nemzet küzdi fel magát a megbecsültetés helyére, amely nemcsak a külföld kegyétől várja megváltását, hanem itt benn, szívós munkával, szervezett akarattal gyűjti magában azt az expanzív erőt, amely egykor (reméljük mielőbb) szétfeszíti a trianoni gazdasági és földrajzi halálabroncsokat Szőlőgazdasági rovat. Termeljünk olcsóbban, Ezer a bajunk. Borunk alig termett. Átlag termése a Tokajhegyaljának 3 hecto must. Akik szerencsések voltak — vajmi e keveseknek a száma —■ jó, ha eladták a mustot 50 fillérjével. A Pince- szövetkezet átvette 70—90 fillérrel, adott rá 50 százalék előleget: 35 — 45 fillért. A munkás alig várja a rügy fakadását, hogy ennivalója legyen. Ruhára ki gondol ma?! A munkaadó retteg az idő tavaszrafordulásától, mert ma még elgondolni sem tudja, honnan kerít pénzt a szőlő munkáltatására. S ily viszonyok között azt a tanácsot kapjuk a legilletékesebb helyről : termeljünk olcsóbban, termeljünk akként, hogy 50 filléres mustár mellett a szőlőmunkáltatás költségei is fedezve legyenek s a birtokos is meg tudjon élni. Hát mindenesetre jó tanács, megszívlelendő tanácsi Csak az a kérdés, ha a gyakorlatban ki- vihető-e a jóindulatból eredő, jóhiszemű tanács? Én sajnos, hosszú időkön át szerzett tapasztalataim után azt állítom, hogy nem ismerik ott a tokajhegyaljai viszonyokat, ahonnan ezt a tanácsot kaptuk. Tizenöt év óta az a megtisztelő feladat jutott osztályrészemül, hogy állítsam össze évről-évre azon normális kiadásokat, amelyek a tokajhegyaljai szőlők munkáltatásánál elkerülhetetlenül szükségesek. A Gazdasági Egyesület Szőlészeti és Borászati Osztálya kezdetben bizottságilag készíttette el a kiszámításokat, az utóbbi években már csak felülvizsgálta a kiszámításokat. A múltakra nem akarok rátérni: valutánk kiszámithatlan ingadozása, koronánk teljes lezüllése évről-évre oly változásokat mutatott, hogy ha a múltra tekintenék vissza, egyenesen hihetetleneknek tűnnének fel a számoszlopok. Izleltetőül csak az 1918 — 1923. évi munkáltatást költségeket sorolom fel: 1918-ban 5000, 1919 ben 12.000, 1920-ban 21.960, 1921-ben 27.000, 1922-ben 86.000 és 1923 ban 886 500 koronába került egy kát. hold szőlő munkáltatási költsége — szüret nélkül — a Tokajhegyalján. Nem kalandozok tehát a múltakba vissza, maradok a jelennél és leközlöin itt az 1928. év szőlőmunkáltatási költségeit, amelyet több szőlőbirtokostársam által nyújtott adatok s a magam tapasztalata alapján állítottam össze s leadtam a „Zempléni Gazda“ 1928. évi 24. számában. A tokajhegyaljai szőlők munkáltatási költsége az 1928. évben : /. Munkabérek. Trágyázás; istállótrágya alá való árkolás 4 évi turnusra felosztva, 8 férfinapszám Pengő á 2 P 50 fillér 20.— Trágya behordása 30 női napszám á 1.30 39.— Trágya bevágása 4 férfinapszám á 2.50 10.— Nyitás 8 férfinapszám á 2.50 20.— Metszés 8 „ á 2.50 20.— Tőkefejtisztogatás, harmatgyökerezés 6 férfinapszám á 2.50 15.— Venyigekihordás 2 női napszám á 1.30 2.60 Karóigazitás 2 férfinapszám á 2 80 5.60 Első kapálás, kétáguzás 18 férfinapsz. á 2.80 50.40 Második kapálás 12 férfinapszám á 3.— 36.— Harmadik kapálás és tányérozás 16 férfinapszám á 3.— 48.— Permetezés négyszer 20 férfinapsz. á 3.50 70.— Kötözés négyszer 22 nőinapsz. á 1.50 33.— Pótlás: zöldojtás, kezelés, homlitás 10 férfinapszám á 3.— 30.— Fedés 6 férfinapszám á 2.50 15.— Munkabérek összesen 414.60
