Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-02-20 / 4. szám
4 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 4. szám //. Anyagárak. 100 q trágya kiszállítva á 80 f. 80.— Pótláshoz 200 drb. gyökeres amerikai á 6 f. 12.— Karó évi 400 drb. kiszállítva á 15 f. 60.— Rézgálic 25 kg. á 76 f. 19.Raffia 8 kg. á 2 60 20.80 Mész 45 kg. á 8 f. 3.60 Szerszámpótlás, illetve javítás 10.— Anyagárak összesen 205.40 III. Egyéb kiadások. Vincellér-bér 70.— Egyenes és közs. pótadó, hegyrend. dijak 26.— Egyéb kiadások összesen 96 — IV. Szüreti kiadások. Szüreti előkészületek és anyagok 10.— 10 hl. must termés esetén szedés, taposás, a must pincébe szállítása, hordó nélkül 50.— Szüreti kiadások összesen 60.— Összesítés. I. Munkabérek 414.60 II. Anyagárab 205.40 III. Egyéb kiadások 96 — IV. Szüreti kiadások 60.— Kiadások összesen 776.— Azon esetekben, ahol kénporoznak, ahol a permetezéshez szükséges viz nincs helyben, oly esetekben, ahol kerítéseket és borházakat is rendben kell tartani, ezen kiadások külön felszámi- tandók. Ez utóbb említett kiadásokat és a munkálta- tási költség kamatait is figyelembe véve, egész nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a Tokajhegyalján az 1928. évben egy kát. hold szőlő munkáltatási költsége átlagban 800 pengőt tett ki. Felkérem a Tokajhegyalja szőlőbirtokosait, szőlőkezelőit, emeljék fel szavukat és nyilatkozzanak: 1. Lehet-e az egyes munkákat kevesebb számú munkaerővel elvégezni? 2. Lehet-e a kimutatásban feltüntetett napszámbéreket leszállítani? 3. Lehet e a tokajhegyaljai szőlőktől, ha azokat termőképes állapotban fenntartani akarjuk, a kimutatásban felsorolt anyagokat elvonni? Egyáltalán tulzott-e a felszámítás, a levegőből vannak-e véve a kiszámításban felvett adatok. Kérem a választ. A Tokajhegyalja szőlőbirtokosainak ugyanis talpra kell állni s fei kell világosítani az itteni viszonyokról azon köröket, akik a Tokajhegyalja sorsára befolyással vannak, de — sajnos — nagyon kevéssé ismerik a Tokajhegyalja termelési és borértékesitési viszonyait. i e. Hegyközségi járulékok elleni fellebbezés.* A hegyközségi (1929: XVII.) törvénycikk 30. §-a a járulékok fellebbezése tekintetében úgy intézkedik, hogy a közgyűlés határozatai ellen, mely többi között a járulékok felett is dönt, a vármegyei hegyközségi tanács véleményének meghallgatásával elsőfokon a közigazgatási bizottsághoz lehet fellebbezni. Kötelességünk a hegyközségi tagokat arra figyelmeztetni, hogy a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1929: XXX. te. 52. §-a szerint a köz- igazgatási bizottság elsőfokú hatósági jogköre megszűnt és mindazon ügyben, amelyben valamely jogszabály elsőfokú hatóságként a közigazgatási bizottságot jelöli meg, elsőfokon a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) jár el. Tehát a költségvetések elleni felebbezések az alispán, polgármester jogköre és az ő hivatalukhoz kell beadni. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. Hogyan készíthetünk házilag olcsó műanyát? Irta: Bedő Árpád mérnök, Szeged. A géppel eszközölt keltetésnek nélkülözhetetlen segédeszköze a csibenevelőgép vagy másképen műanya, mely lehetővé teszi a kikelt csibéknek kotló nélkül való felnevelését. A nevelőgép azonban nagyon használható ott is, ahol kotlóval keltetnek, mert mig 4—5 kotlóalja csibének egyszerre való felnevelése rendkívül sok bajjal és fáradsággal jár, addig a nevelőgép segítségével a konyha 1—2 négyzetméternyi elkerített területén akár 10 kotlóalja csibét is felnevelhetünk egyszerre minden különösebb nehézség nélkül s ily módon époly élénk, eleven, életrevaló apróságokat nevelhetünk, mint az anyai szeretet hatása alatt, föltéve, ha nem hiányzik a szakavatott etetés és gondozás munkája. A csibenevelő gépeknek ma már nagyon sok* A Borászati Lapokból közöljük e nagyon aktuális közleményt.
