Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)

1929-12-05 / 23. szám

23. szára. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. sodott törpebirtokosok és a munkanélküliség előtt álló munkásosztály a közmunkáknál téli munkaalkalmakat kaphassanak. 8. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy valamely hazai gyárvállalat utján a lerongyolódott mezőgaz­dasági munkások számára nagy tömegben* olcsón téli ruházatról és téli lábbeliről gon­doskodjék. 9. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy minden intézke­désében elsősorban a földmives osztály érde­keit tartsa szem előtt. Mert lehetetlen, hogy egy országban, melynek 7 és fél millió la­kosából közel 6 millió a földmivelő, más foglalkozási ágaknak a földmives-társadalom érdekeivel ellentétes előnyöket biztosítsanak. 10. Mondja ki a gyűlés, hogy felkéri a magas kormányt arra, hogy a vásárokat nem hogy megszüntesse, de sőt szaporítsa és ez­által is tegye lehetővé azt, hogy a falu népe egyrészt terményeinek elhelyezésére piachoz jusson, másrészt szükségleteit könnyebben szerezhesse be. 11. Mondja ki a gyűlés, hogy jelen határozatát küldöttségileg fogja a magas kormány színe elé juttatni és hogy jelen határozatban körvonalazott kívánságát mind­addig napirenden fogja tartani és annak kivitelét mindaddig fogja a mindenkori ma­gas kormányzattól szorgalmazni amig csak kérelme méltányos elintézést nem nyer. 12. Mondja ki a gyűlés, hogy tizpontban foglalt jelen határozatát megküldi a csonka­ország valamennyi törvényhatóságában lévő társ Gazdasági Egyesületnek azzal a céllal^ hogy a végpusztulás előtt álló magyar me­zőgazdaság és életmegmentésére irányuló ezen mozgalmát kiterjessze az egész magyar hazára. A határozati javaslathoz Forgács Miklós, Németh András és Németh József szólották hozzá, melyek után a gyűlés a határozati javaslatot nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. A gyűlés, melyen a rendőrhatóságot Darvas László képviselte, nyugodtan, egyenesen méltósá- gosan folyt le. A szónokok szépen kidolgozott beszédben adták elő elmondani valójukat. A hall­gatóság, bár minden arcon szinte égett az elkese­redés tüze — eltekintve a szonokok kijelentéseit megszakító lelkes éljenzéstől — nyugodtan visel­kedett. i. e. Szőlőgazdasági rovat. A tokajhegyaljai szőlők rekon­strukciójáról. ii. Mielőtt hozzáfognánk a rekonstrukcióhoz, meg kell állapítanunk, mely területek azok, ame­lyek érdemesek a felújításra. Az utóbbi időkben nagyon sok oly területet telpitettek, amelyek újbóli betelepítése a tokaji bor hírnevének érdekében nem kívánatos. így az összes északkeleti és észak- nyugati fekvések, amelyek bora még jobb évjárat­ban is csak közepes asztali bor, rosszabb évjárat­ban pedig rosszabb mint a legkomiszabb homoki cankó. Úgy szintén azt látjuk, bogy a szőlők mind­jobban lehuzódnak a hegy lejtőjéről a sikabb te­rületre és azok a részek, ahol a hires asszu borok termettek, üres parlagok, mig az azelőtt búzát termő földeken most termő bor semmikép sem öregbiti a tokaji bor éppen ezért csökkenő hírnevét. Kimodhatjuk tehát, hogy csakis a jó fekvésű hegyi szőlők rekonstrukciója ajánlatos, ezeket kell minden áldozattal felújítani, mig a sik fekvésű és az északi oldalon fekvő szőlőket; — mig terem­nek, hagyjuk ugyan — de kipusztulásuk után többé nem telepitjük be szőlővel, hanem e területeken más művelési ágra (szántó, gyümölcsös) térünk át. A terület felújítása érdemességének megálla­pítása után következő teendőnk a meglevő szőlők tüzetes átvizsgálása. Ezt a legszigorúbban végez­zük és erre alkalmas a szüret utáni idő. Szüret után még mindig láthatjuk mily állapotban van­nak szőlőink. Ha azt láttuk, hogy a tőkék úgy 30%-a már nem termő, a szőlőnk is elöregedetl, itten nincs más megoldás, mint az ilyen részletet kijelölni a felújításra. Mert nehogy azzal áltassuk magunkat, hogy az ilyen pusztulóban levő hiányos szőlőt még pótlással vagy bármilyen eljárással még termővé tudjuk tenni. Az ilyen szőlőkben az öreg tőkék további pusztulása rohamosan folytatódik, az uj pótlások rendszerint nem sikerülnek, ama érthető is, mert igv egyedenként nem tudjuk azo­kat megfelelően kezelni, azokat a levegő, napfény nem éri s azokból erőteljes tőkére nem számítha­tunk, sőt egyrészük még az első években ki­pusztul. Azokban a táblákban, ahol a szőlő még nem elöregedett és a hiány nem nagy, a hiányzó tőkék helyére még a tél folyamán 60 cm. mély és 80—

Next

/
Oldalképek
Tartalom