Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-08-20 / 16. szám
16. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal pontos lakcíméről, a tanács elnöke és titkára nevének feltüntetése mellett — annak iedején — hozzám, úgyszintén az Országos Mezőgazdasági Kamarához jelentést tegyenek. Budapest, 1929. évi junius hó 19 én. Mayer János s. k. m. kir. földmivetésügyi miniszter. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. Hogyan tegyünk el télire tojásokat? Úgy a baromfitenyésztő, mint a fogyasztóközönség érdeke, hogy a téli időszakban minél több tojás felett rendelkezzenek. A legjobb tojótyúk is ugyanis a legtöbb tojást a nyári időszakban rakja le, mikor legolcsóbbak a tojások, a tenyésztőre nézve tehát nagyon is kívánatos, hogy a kevésbé jól értékesíthető tojásokat eltegye és abban az időpontban értékesítse, amikor azok jóáron kelnek el, tudniillik a téli időszakban. Viszont a fogyasztó közönségre nézve az a fontos, hogy az őszi-téli időszakban szükségelt tojásmennyiséget még a nyár folyamán olcsón szerezze be s arra az időre tegye el, mikor azok csakis a legmagasabb áron volnának beszerezhetők. A tojás megőrzésének, helyesebben konzerválásának több módja ismeretes. A régebbi eljárásoknak nagy része kevésbé tökéletes, nem olyan értelemben, mintha az ezen utón konzervált tojások tápereje csekélyebb értékű lenne, mint a friss tojásoké, hanem kevésbé tökéletesek ezen régebbi konzerválási módok annyiban, hogy az ily módon kezelt tojások bizonyos mel- lékizt kapnak, úgy, hogy az ilyen tojások csakis főzési célokra használhatók fel, nyersen vagy főve mellékizük miatt nem élvezhetők. Mindegyik konzerválási eljárásnak a lényege az, hogy általa a rothadási baktériák behatolását a tojás belsejébe megakadályozzuk. A tojás héjára ugyanis 0 001—0.002 milliméter nagyságú mikroorganizmusok kerülnek, melyek behatolnak a tojáshéj pórusain a tojás belsejébe, ott mérges gázokat fejlesztenek s megindítják a bomlási pro- cessust. Azzal azonban, hogy a tojásokat bacillusölő folyadékba bemártjuk s igy a héjon lévő baktériákat megöljük, még nem óvtuk meg a tojást a további rothadástól. Kémiai változást indít meg ugyanis a tojáshéj áthatóságán alapuló gázcsere is, ami tulajdonképen nem más, mint a tojás lélegzése. A konzerválási eljárásnak lényeges részét képezi tehát az is, hogy általa a tojáshéj pórusai betömődjenek, hogy igy a levegő és más káros anyagok behatolását megakadályozzuk, másrészről pedig a tojás víztartalmának elpárolgását hátráltassuk. Ilyen szemponthói általánosan ismert eljárás vizüveggel és a mésztejjel való konzerválás. A megőrzendő tojásokat kőedénybe rakjuk s azokat leöntjük vagy egy liter vizüveg és 4 liter forralt tej keverékével, vagy 1 kg. mész -j- 472 liter viz keverékével úgy, hogy minden tojás be legyen takarva a folyadékkal. Az igy konzervált tojások tápértéke teljesen azonos a friss tojások tápértékével, azonban csak főzésre használhatók, mert bizonyos utóizt kapnak s igy nyersen vagy főve nem élvezhetők. Újabban nagyon elterjedt s valóságos ideá lisnak mondható konzerválási szer a .Cellonlakk“, mely kemény, üvegszerü kéreggel vonja be a tojást, a levegőt és nedvességet se ki, se be nem engedi, emellett teljesen steril, azaz rossz talaj a baktériumok számára Minthogy a lakk átengedi ultraviolett-sugarakat, tehát a közvetlenül alatta fekvő tojáshéjon sem keletkezhet bacillus. A cellonlakkal való konzerválás úgy történik, hogy miután a tojásokat kefével jól lemostuk és megszáritottuk, dróthurok segítségével a lakkba mártjuk és dróthálón megszáritjuk. Szárítás után célszerű a tojásokat még egyszer bemártani, hogy a lakk ott is bevonja, ahol a dróthurok, vagy drótháló érte. A megszáradt tojásokat aztán száraz, szellős helyre raktározzuk. Hauszner nemrég megjelent „Jövedelmező baromfitenyésztés“ c. könyvében nagyon ajánlja házi használatra a „Garantol“ konzerváló szert, mely 200 db. tojásra való adagokban poralakban vásárolható. Előnye úgy a „Garantol“-nak, mint a „Cel- lonlakk“-nak, hogy a tojások nem kapnak semmiféle mellékizt, tehát nemcsak tápértékük változatlan, hanem élvezhetők is. Minthogy a megtermékenyített tojás hamarább megy át kémiailag változáson, mint a terméketlen — hiszen a termékenység által olyan csira képződött a tojásban, mely alkalmas körülmények között tovább fejlődhetik — azért konzerváláshoz csak terméketlen tojásokat használjunk.