Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-08-20 / 16. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 16. szám. Másik fontos szabály, kogy a konzerválandó j tojások frissek legyenek. Amely tojásba ugyanis a rothadási baktériák már betelepedtek s működésűket ott megkezdték, nincs a világon az a konzerváló szer, amely a már megindult bomlási pro- cessust meggátolná, vagy azt visszacsinálná. A tenyésztőnek e tekintetben könnyű a helyzete, mert ő mindig az aznapi tojásokat veheti keze lésbe, ellenben akik a piaci árura szorulnak, azoknak a konzerválás megkezdése előtt bizonyságot kell szerezniök a tojások frisseségéről. Ezen bizonyság szerzés történhetik átlámpá- zással, vagy pedig a tojások fajsulyának figyelembe vételével. Amely tojás az átlámpázásnál teljesen tiszta, áttetsző, foltmentes szint mutat s a tompa végen lévő légüres tér 1 — 1 és fél cm. nél nagyobb, egész bizonyosan jó és friss. Amint ugyanis a tojás belseje romlani kezd, vészit áttetszőségéből, kezdetben vöröses szint mutat, majd pedig egészen elsötétül, átlátszatlanná válik. Mig a lámpázási vizsgálathoz némi gyakorlatra van szükség, addig a fajsuly szerinti eljárással még a kezdők is egész pontosan megállapíthatják, hogy melyik a friss, melyik a régi tojás. Egy magasabb edényben 1 liter vízben oldjunk fel 125 gramm konyhasót. Ez oldatba helyezzük bele a vizsgálandó tojásokat. A friss tojások azonnal alámerülnek s az edény fenekén vízszintes síkban helyezkednek el. A régebbi tojások nem ülnek le le a fenékre, hanem az oldatban úsznak, illetve lebegő helyzetben maradnak. A négy hetesnél régibb, vagy romlott tojások pedig az oldal felszínén maradnak. A friss tojásokat, bárminő eljárással akarjuk is azokat konzerválni, föltétien mossuk kefével tisztára, szárítsuk meg s csak úgy tegyük bele a konzerváló szerbe. Az igy elkészített tojásokat azután száraz, szellős helyre tegyük. Az igy kezelt tojások 5—6 hónapig, sőt tovább is elállnak. Tegyünk próbát! Legkitűnőbb minőségű, 29 nemesitett magból utántermelt Buza-vetőmag 10% os felárral kapható Kossuth Lajos gazdaságában SZÉPHALOM u. p. Sátoraljaújhely, fiókbérlő öyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. Miképen pótolhatjuk a kaliforniai és ujzeelandi almát piacainkon? *) Irta: Buday József. Április elején és májusban, mikor legszegényebb gyümölcsben a piacunk, vagy igazabban mondva, semmi gyümölcs nincs a piacon, évről- évre megjelenik a kirakatokban az ujzeelandi és kaliforniai alma. Csábitó szép nagy példányok, egyforma nagyságban, féregmentesen. A közönség vásárolja, mert a gyümölcsöt nem nélkülözheti. Két pengő 60 fillérért vesztegetik kilóját és mégis van vevője. A hozzánk vándorolt alma részben Jonathán, részben egy sárga kúpos ismeretlen alma, mely nagyon hasonlít az Entz rozmarinjához, de annál izletesebb. A Jonathán ize azonban mögötte marad a magyar Jonathánnak. S ugyanakkor, mikor a külföldi Jonathánért 2 P 60 fillért adunk, a búza métermázsáját 26 P- ért vesztegetjük Tehát 10 kiló almát egy métermázsa búzánk árával vásárolunk meg (!) Külkereskedelmi mérlegünk félelmesen romlik. Koldusodik, akár az egyén, akár az ország, ha többet ád ki,, mint amennyi a bevétele. Érjük be, amit hazánk földje ád, ne vásároljunk banánt, kaliforniai almát. Elbújhat a mi Jonathánunk mellett az izében másodrendű Kalifornia Jonathánja. Ha nincs az idegennel versenyző késő téli almánk, hát teremtsünk. Szerezzünk be késő téli fajokat, azok virágait keresztezzük egymással s az igy nyert magvakból neveljünk uj, késő téli fajokat. Olyanokat, melyek a hazaföld szülöttei s mint ilyenek jobban alkalmazóknak a mi talaji és éghajlati viszonyainkhoz, mint azok, melyek a mienktől eltérő világból ide szakadtak. Addig is, mig ezt megtehetjük (hosszabb időt igénylő munka) s amelyik ezek közül minden tekintetben beválik, kezdjük nagyban szaporítani. Rendeljünk ezekből vesszőt tavaszi oltáshoz minél többen s oltsuk át (fajfára) fiatal termőfák vékony ágaira. Pár év múlva beigazolják, hogy mit érnek nálunk, de csak ekkor kezdjük el a beváltak nagyban való szaporítását. Van azonban már igen sok kipróbált késő *) A „Kertészet“ cimü lapból.
