Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)

1929-08-20 / 16. szám

6. oldal.

ZEMPLÉNI GAZDA

16. szám.

az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsba ki- küld és a terület szerint illetékes Mezőgazdasági Kamarához az általa közgyűlésen kijelölt ügyvezető titkár megválasztása iránt javaslatot tesz, amely javaslat tudomásul a Budapesten székelő Országos Mezőgazdasági Kamarának is megküldendő. Az ügyvezető titkárokat az illetékes mezőgazdasági Kamarák, a tanács kijelölése után azonnal alkalmazni kötelesek. Az ügyvezető titkárok szolgálati és fegyelmi ügyeire nézve a mezőgazdasági kamarai szolgálati szabályok az irányadók, a törvény 43. §-ából folyó tanácsi működésűkre nézve azonban az illetékes vármegyei hegyközségi tanács és annak elöljárósága hatósága alatt állanak. Az ügyvezető titkárok a hegyközségi tanácsi rendelkezéseket végrehajtani tartoznak. Az ügyvezető titkár a hegyközségi tanácsi irodának főnöke.

19. §.

A vármegyei hegyközségi tanács hivatali helyiségéről a megalakulást követő első évben, az a vármegye tartozik gondoskodni, amelynek területén a vármegyei hegyközségi tanács székhelye fekszik (42. §. 3. bekezdés).

A törvényhatóság első tisztviselője úgy a tanács megalakítására, mint annak elhelyezésére vonatkozólag a tanács székhelye szerint illetékes Mezőgazdasági Kamarával egyetértőleg tartozik eljárni.

20. §.

A vármegyei hegyközségi tanácsok területét és azok székhelyét a törvény 42. §-a értelmében a következőleg állapítom meg:

1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felső hegyközségi tanácsa, melyhez terület szerint tartoznak : az abonyi, aisódabasi, aszódi, biai, gödöllői, gyömrői, központi, monori, nagykátai, pomázi, ráckevei és a váci járások, Budapest székesfőváros, továbbá Budafok, Cegléd, Kispest, Nagykőrös, Pesterzsébet, Rákospalota, Szentendre, Újpest és Vác r. t. városok 52.305 kát. hold szőlővel, Budapest székhellyel;

3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alsó hegyközségi tanácsa, melyhez tartoznak: a dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházai és kunszent- miklósi járások, Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város, továbbá Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas r. t. városok 57.298 kát. hold szőlővel, Kecskemét székhellyel;

3. Fejér, Komárom és Esztergom vármegyék egyesitett hegyközségi tanácsa 23.703 kát. hold szőlővel, Székesfehérvár székhellyel;

4.. Sopron, Veszprém, Vas, Győr, Moson és

Pozsony vármegyék egyesített hegyközségi tanácsa 13.363 kát. hold szőlővel, Győr székhellyel;

5. Zala vármegye hegyközségi tanácsa 30.331 kát. hold szőlővel, Zalaegerszeg székhellyel;

6. Somogy vármegya hegyközségi tanácsa 22.600 kát. hold szőlővel, Kaposvár székhellyel;

7. Tolna vármegye hegyközségi tanácsa 26.491 kát. hold szőlővel, Szekszárd székhellyel;

8. Baranya vármegye hegyközségi tanácsa 21.653 kát. hold szőlővel, Pécs székhellyel;

9. Bács-Bodrog vármegye hegyközségi tanácsa 19.678 kát. hold szőlővel, Baja székhellyel;

10. Csongrád, Csanád, Arad és Torontál vármegyék egyesitett hegyközségi tanácsa 20.681 kát. hold szőlővel, Szeged székhellyel;

11. Jász-Nagykun-Szolnok, Bihar és Békés vármegyék egyesitett hegyközségi tanácsa 21.163 kát. hold szőlővel, Szolnok székhellyel;

12. Heves, Nógrád, Hont, Borsod, Gömör és Kishont vármegyék egyesitett hegyközségi tanácsa 42.419 kát. hold szőlővel, Eger székhellyel;

13. Zemplén és Abauj-Torna vármegyék egyesített hegyközségi tanácsa 10.688 kát. hold szőlővel, Sátoraljaújhely székhellyel;

14. Hajdú, Szabolcs, Ung, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék egyesitett hegyközségi tanácsa 23.345 kát. hold szőlővel, Nyíregyháza székhellyel.

Végül felkérem a törvényhatóságot, hogy a hegyközségek megalakítására kitűzött határidő elteltével, az elsőfokú közigazgatási hatóságoktól beszerzendő hiteles adatok alapján, a hatósága területén levő hegyközségekről pontos kimutatást készítsen, melyben közigazgatási járásonként csoportosítva, sorszám szerint külön-külön feltüntetendők a megalakított hegyközségek helye (neve), azok szőlővel betelepített és egész hegyközségi, területe kát. holdakban, a hegyközségi elnök és a vármegyei hegyközségi tanácsba kiküldött neve, végül annak megjegyzése, hogy az illető hegyközség a most kiadott törvény életbelépte után alakittatott-e meg, vagy pedig ezelőtt még az 1894. évi törvénycikk alapján.

Ezen kimutatások egy egy példánya részemre, egy-egy példánya pedig a Budapesten székelő Országos Mezőgazdasági Kamarának és a terület szerint illetékes mezőgazdasági kamarának megküldendő.

Azon törvényhatóságokat, amelyek területén a vármegyei hegyközségi tanácsok székhelyei vannak, külön felkérem, hogy ezen vármegyei hegyközségi tanácsok megalakulásáról hivatalos helyiségük/