Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
14 szám. ZEMPLÉNI ÜAZDA 9 oldal a méreg keverésére vagy permetezésére csak megbízható munkást használjon és hogy azt a méreg veszedelmes voltáról felvilágosítsa. Permetezéskor a munkás úgy álljon, hogy a szálló permet a fára hulljon és ne rája. A legcélszerűbb védekezés az, ha a permetező munkás a permetezés alatt száját kendővel, vagy pedig arra való száj- és orrvédővel beköti. Szél ellenében sohasem szabad permetezni. A permetezés után, úgyszintén evés előtt a munkás kezét melegvízzel és szappannal alaposan mossa meg. Ha pedig permetezés közben rosszul érezné magát, azonnal orvoshoz kell küldeni. Nyári érésű gyümölcsöt az éredés ideje előtt legalább három héttel szabad arzénnel utoljára megpermetezni. Az arzénnal megpermetezett fák alatt csak olyan konyhakerti növényeket szabad termeszteni, amelyeknek földfeletti részét csak hámozva, földalatti részét pedig csak jól megmosva szokás fogyasztani. (Kalarábé, burgonya, céklarépa ) Arzéntartalmu szerekkel az őszibarack- és mandulafákat egyáltalán nem szabad permetezni, mert arzén mérgezésbe esnek és igy nagy kárt teszünk bennük. Ha a gyümölcsös földje füves, gyepes kaszáló, kora tavasszal a fák bátran megpermetez- hetők, mert ilyenkor a fü még olyan kicsi, hogy ami a méregből kaszálásig rajta marad, az már nem jelent veszedelmet a jószágra. Ha későbbi permetezések idején a fü már magas, akkor szükséges, hogy a fa alatt és a körülötte termett füvet, ameddig t. i. a permet hullhat és a szél elviheti, permetezés előtt levágassuk és olyan helyen szárítsuk meg, ahová a méregtartalmu permet el nem juthat. Az arzénnel permetezett kertben az állatok legeltetése szigorúan tilos. Ezeket a szabályokat az is köteles követni, aki gyümölcsösében valamely mesterséges takarmányt termeszt. fi „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért Hirdessünk a „Zempléni Gazdádban Vegyesek. Szőlők állása Tokajhegyalján. A beérkezett jelentések szerint a szőlők általában szépek, bár a virágzás egyes helyeken nem volt teljesen kielégítő és sok furmint tőke elrúgta termését. A beállott nagy szárazság a fellépő fürt és levélpe- ronoszporát megállította, újabb szőlőbetegség nem lépett fel. Miután a virágzás nem úgy sikerült, mint ahogy ezt vártuk, csakis közepes termésre lehet kilátásunk. A borforgalom igen lanyha, a meglévő készletek csekélyek, kereslet nincs. Svájci bika- és tehénbehozatal a tenyésztés felfrissítésére. A főldmivelésügyi kormányzat az ország nyugati fajtájú szarvasmarhatenyésztésének vérfelfrissitése és minőségbeli feljavítása céljából augusztus hó második felében szimentáli tenyészbikákat, valamint tenyészüsző- ket, illetőleg fiatal hasasteheneket fog Svájcból közvetlenül a legjobb tenyésztőktől bevásárolni és behozni. A behozatalból úgy a községek, mint magántenyésztők is részesülhetnek. E behozatal alkalmával méltányos esetben különféle fizetési kedvezményeket is nyújt a főldmivelésügyi kormányzat. Felvilágosítást a mezőgazdasági kamarák adnak. Kőtelezővé kell tenni a szarvasmarhaveszettség elleni oltást. Zemplénvármegye köz- igazgatási bizottságának legutóbbi ülésén egy olyan gazdasági szempontból fontos bejelentés történt, melyre fel kell hívni úgy a gazdálkodóknak, mint főleg a főldmivelésügyi minisztériumnak a figyelmét. E közgyűlésen ugyanis a vármegye főállatorvosa azt jelentette, hogy MonoK községben a marhaállományban veszettség tört ki, amelynek folytán pedig tizenhét szarvasmarha esett áldozatul. Az első bejelentés után a főállatorvos kiszállott a községbe és mert szükségesnek találta a szarvasmarhaállomány azonnali beoltását, azt végre akarta hajtani, de ez ellen a monoki gazdák tiltakoztak. A főállatorvos a minisztériumba tett jelentést, honnan telefonutasitást kapott, hogy igyekezzen mindenképen odahatni, hogy az állatok beoltása megtörténjen. Ez nem sikerült, mert a monoki gazdák csak az esetben voltak hajlandók az oltást megengedni, „ha a főállatorvos garanciát vállal arra, hogy az oltás után egy állat sem hull el.“ A főorvos, természetesen, ezt a garanciát nem vállalhatta, annál is inkább nem, mert ha az állat a veszettség bacillusait már magában hordja, akkor az oltás nem segít. Az oltásra a gazdákat kénysze-
