Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
10. oldal. zemplénigazda 14. szám riteni nem lehetett, mert veszettség elleni kötelező oltásra nincs rendelet. Az oltás csak lépfene és sertésorbánc esetén kötelező, de ez utóbbinál is csak úgy, ha a legelők ezzel a betegségekkel fér tőzöttek. Tény ugyan, hogy a szarvasmarha veszettség ellen teljesen biztos szerünk még nem igen van. Azonban Aujeszky Aladár tanár, bakteo- rológiai igazgatónak kísérletei e téren már is szép eredményre mutatnak, mert Aujeszky tanár szérumai csaknem minden esetben biztos hatásuaknak bizonyultak. Ezeket a szérumokat jelenleg csak akkor adják ki az intézetből, ha azt az állatorvos direkte kéri A gazdatársadalom érdeke is úgy kívánja, hogy a veszettség elleni oltás kötelezővé tétessék, azonban mig a szérumok nem százszázalékosan biztos hatásúak, addig főleg kísérletezések folynak, már pedig a kísérletezéseket, illetve a szérumot nem feltétlenül a gazdákkal kell megfizettetni. Hosszúlejáratú dollárkölcsön. A kisbirtokosok Országos Földhitelintézete (Budapest V., Géza ucca 2.) megkezdette a hosszulejáralu tör- lesztéses dollarkölcsönök folyósítását. A dollárkölcsön két tipusu. Először a 93-as árfolyamú, ahol a kölcsönt felvevő 100 dollár kölcsönből 93 dollár készpénzt kap. Ebben az esetben a tőketörlesztés, kamat s kezelési költség egy évre (35 éven át) 8.34 százalék. A másik tipusu, ahol a kölcsönt felvevő 100 dollárért 100 dollár készpénzt kap, ez esetben a tőketörlesztés, kamat és kezelési költség 8.94 százalék. A kölcsön csak szántóra, kaszálóra és legelőre folyósittatik. A kölcsönt felvenni óhajtók forduljanak egyenesen az intézethez. Állami hozzájárulás vetőmagtisztitó gégek vásárlásánál. A földmivelésügyi minisztérium oly célból, hogy vetőmagul feltétlenül tiszta, gyommentes vetőmag használható legyen, elhatározta, hogy szövetkezetek, illetve alkalmi alakulatok által e célra vásárolt vetögépek vételéhez a vételár 3373 százalékával hozzájárul. A földmivelésügyi miniszter a Hoffherr— Schrantz—Clayton—Schuttlewort cég gyárában készült „Selektor“ (ára 5950 P) és az ugyanott gyártott „Puritor“ (ára 4270 P), továbbá az Első Magyar Gazdasági Gépgyár által forgalomba hozott „Gazdasági“ (ára 5290 P) vetőmagtisztitó gépet ajánlja, illetve ezen gépek beszerzése esetében vállalja a 33Va százalék hozzájárulást. Az alkalmi társulatok, illetve szövetkezetek vételi szándékukat jelentsék be az illetékes Kerületi Mezőgazdasági Kamaránál. Csontmagvak vetése Sokan panaszkodnak, hogy a meggy, cseresznye és különösen a szilva magvetések nem sikerülnek, a mag tavaszra sok esetben ki sem kelt, dacára, hogy már ősszel elvetették vagy szabályszerűen rétegezték és tavasz- szal vetették el. Tény, hogy ezek a magvak nehezen csíráznak és sokszor két évig is elfekszenek a földben, ami aztán már nagy veszteség a termesztőre nézve. A tapasztalat azt mutatja, hogy a begyűjtött magot nyomban azután, hogy gyümölcs- húsából kimostuk, el kell vetni, vagy rétegezni és akkor az eredmény a legbiztosabb lesz. Vagyis, hogy a mag időközben meg ne száradjon, hanem beszáradás nélkül azonnal a nyirkos földbe, illetve a nyirkos rétegező homokba kerüljön, ha nem volna reá mód, hogy elvessük. A magot künn a szabad természetben a fák alatt is rétegezhetjük, úgyhogy 30—40 cm. mély medret ásunk, a magot lazza földdel, homokkal rétegezve ide rakjuk, mésztejes vízzel megfecskendezzük, tenyérnyi földdel takarjuk és betapossuk. Tavaszra a mag csírázásnak indul. Vigyázni kell arra, hogy az egerek tanyát ne verjenek a vermelt magban. A legszebb és legnemesebb rózsafajtákat ismerteti a „Növényvédelem“ és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl a trágya- léöntözésről, a szőlő és a rózsa lisztharmatáról, a gyümölcsfák nyári oltásáról, a diófák metszéséről, a szőlő sárgulásáról, a verébirtásról, a cukrozott gyümölcs készítéséről, a víznek a védekezőszerekre való hatásáról stb. A dúsan illusztrált szaklapokból egy alkalommal a „Növényvédelem" kiadóhivatala (Budapest, V. Földmivelésügyi minisztérium) e lapra való hivatkozással készséggel küld mutatványszámot. A vakondok hasznáról igen tiszta képet nyújt az a kísérlet, amelyet a németországi Neu- markban végeztek. Egy fahordót megtöltöttek földdel és 30 drb. cserebogárcsimaszt, 30 drb. nagy földgilisztát és 2 cserebogarat tettek beléje. A hordóba végül betettek egy vakondokot s a hordó tetejét dróthálóval befedték. Az eredmény meglepő volt. 24 óra elteltével a hordót kiürítették, a vakondokot megtalálták a hordó alján, azonban a férgeknek irmagja sem maradt. 24 óra alatt a vakond mind felkutatta és megette a hordóba betett 62 férget. Cseresznyét ne oltsunk meggyre, mert a meggy törzse laasabban fejlődik, mint a cseresznyekorona és az alany sem táplálni nem tudja kellően, sem megtartani, mert a gyenge törzs a korona nagy súlya alatt elhajlik. Felelős kiadó: lllésházy En^re ügyv. titkár.
