Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-05-20 / 10. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 12. szám. Ezen táblázat segítségével könnyen összeállíthatjuk magunknak a kitűzött célnak megfelelő baromfieleséget. Például álütsuk össze egy kifejlett, körülbelül 2 kg súlyú tojó tyúknak napi takarmány szükségletét, súlyt helyezve arra, hogy a takarmányozás által magas tojáshozamot akarunk elérni. A takarmánynak ez esetben közepes táparányunak kell lenni, azaz 1 :4, vagy 1 :5-höz. A napi takarmány szükséglete egy ilyen tojónak 100 — 130 gr. között váltakozik, mely takarmány mennyiségnek egy idevonatkozó kísérletek szerint a test táplálásán kivül a napi tojásképződéshez okvetlen tartalmaznia kell 13—15 gramm fehérjét, 5 gr. zsírt és 40—60 szénhidrátot. Ha tehát lágyételnek veszünk 10 gr. huslisz- tet, 20 gr. buzakorpát, 50 gr. burgonyát s ehhez még számítunk 50 gr. tengeri szemes eleséget, úgy célunkat elértük, mert a 130 gr. mennyiségű takarmány tartalmaz összesen 137 gr. fehérjét, 4 0 gr. zsírt és 505 gr. szénhidrátot. Az ismertetett képlet szerint pedig-------—™-------— 4-4 azaz a taparany 1 :4'44-hez. Minthogy a takarmányozás módja összefügg egyrészt a tenyésztés céljával, hogy t. i. tojás- vagy hustermelés-e a célunk, másrészt függ az állatok életkorától, az évszaktól, az időjárási viszonyoktól stb., tehát idönkint más és más összetételű eleséget kell etetnünk, azért a szakírók a baromfitenyésztők munkája megkönnyítése végett úgyszólván minden egyes esetre összeállították a használandó takarmány mennyiségét és minőségét, mely összeállítások minden szakkönyvben megtalálhatók. (Folytatjuk.) Keresek venöimneli megvételre Zemplén Vármegyében 400 hold szántóföldet, 800 hold földet és 3000 holdas birtokot, lehet benne rét és erdő. Bővebbet BRETZ GUSZTÁV forgalmi irodájában SÁTORALJAÚJHELY, FŐ UCCA 20. 38 fi „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért Hirdessünk a „Zempléni Gazdádban Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernöné. Meszes kénfőzet. Irta : Moór Zoltán oki. kertész, beosztva a tarcali m. kír. Allaaai Faiskolában. A meszes kénfőzet (mészkénlé) helytelenül kaliforniai lé (kaliforniai lé akkor áll elő, ha a mész- kénlébe hl-ként 1-3 kg. konyhasót teszünk; ez azonban a hatást nem erősiti), ép oly nagyfontos- ságu védekező szer, mint a szőlésznek a bordói lé, avval a különbséggel, hogy a mészkénlé soksok rovar és gomba kártevő ellen használható, ellentétben a bordói lével, melynek hatása úgy a szőlőben, mint a gyümölcsösben csak egyes gombákra szorítkozik. A mészkénlé hatásának demonstrálására szó szerint idézem Kern Hermann — a növénykórtani tudomány egyik büszkeségének — kísérleti eredményeit, ki a következő gombák és rovarkártevők ellen ajánlja a mészkénlé használatát: 1. A gyümölcsfák Monilia, Fusicladium és lisztharmat betegsége ellen. 2. Kajszin, őszibarack Exoascus és lisztharmat betegsége ellen. 3. Rózsák rozsdája ellen. 4. Az ugorka és dinnye állisztharmatja ellen. 5. A gyümölcsfák San-José paizstetvei ellen. 6. A körtefa levelének körteatkája ellen. 7. Különféle más paizs és levéltetveknek és a körtefa levélbolhájának téli petéi ellen. 8. Maguk ellen a levéltetvek, thripsek és cikádák ellen. 9. Vértetü ellen. Ezen csodálatos sokoldalúság mellett a fákon levő mohák, zuzmók ellen is sikerrel használható. Amint a névből is kitűnik, mész-}-kén összegzéséből áll. Hatóanyagai a Kalcium-szulfidok (Ca S4 és Ca S5), melyek erősen lúgos voltuknál fogva fejtik ki a széleskörű hatást.
