Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-05-20 / 10. szám
12. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal Amikor az alább ismertetett arányok szerint a mész-j-kén-f-vizet összefőzzük, megkapjuk a tu- lajdonképeni törzsoldatunkat. Ez a törzsoldat sötét vöröses barna, záptojás szagu bűzös folyadék, a mely levegőn állva hamar elbomlik és használhatatlanná válik. Ugyanez áll a permetezéshez elkészített, ill. higitott oldatára is. Pár napig eltartható, ekkor azonban olyan edénybe, hordóba kell tölte- nünk, melyet szinültig töltve légmentesen elzárhatunk. Iparkodjunk azonban mindig csak annyit főzni, amennyit egy nap alatt felhasználhatunk, annyival is inkább, mert egy óra alatt teljesen elkészíthető s igy nincs értelme az eltevésnek, mikor is előfordulhat az az eset, hogy hasznavehetetlen folyadékkal permetezünk. Permetezéskor ajánlatos vigyázni ruhára, testre, mert igen maró hatású, ép ezért helyes, ha zsákkal ruhánkat, szemüveggel szemünket védjük a reánk hulló permetlé ellen. Tudnunk kell továbbá, hogy vörösréz gép nem alkalmas permetezéséhez, mert a vörösrezet kimarja. Fehérfém, ill. vegyes fémből készült gépek (Calinax stb.) és a rövidebb használatra ki- szirozott vagy kiónozott gépeket használhatjuk csak erre a célra. Használata: úgy a téli, pihenési időszakban, mint a tavaszi vegetativ időszakban alkalmazzuk. Két téli és két tavaszi permetezés a leghatásosabb. 1- ső téli permetezés lombhullás után 2—3 héttel. 2- ík téli permetezés a rügyek duzzadása előtt 2—3 héttel szintén téli oldattal. 3- ik permetezés tavasszal, közvetlen virágzás előtt, nyári oldattal s a 4- ik permetazés közvetlen sziromhullás után, nyári oldattal. Ezen négy permetezést követi egy hét múlva V2°/o-os bordói lébe kevert arzén permetezés, melyet megismétlünk még egyszer, szükség esetén harmadszor is 1, illetve 2%-os bordói lével, melybe (ha almás termésüekről van szó), szintén arzént teszünk. Csonthéjasoknál arzénnel nem permetezünk! Megjegyzendő, hogy télen minden időben (derült, borús) permetezhetünk a mészkénlével, ha a hőmérő — C°-on felül van. A téli permetezést mindenkor lucskosan, mosásszerüen végezzük, hogy a fán levő összes gombaspóra, rovarpete stb. jól megfürödjön; mert ellenkező esetben egyes egyedek nem pusztulnak el, továbbterjesztik a bajt. Fontos a permetezés előtt a fák kérgének lekaparása, drótkefével való lesikálása, hogy a permetlé mindenütt érje a fa testét. Ha ezt nem tesszük, akkor a kéreg alatt és repedésekben meghúzódó sok pete, spóra stb.-hez nem jut a permetlé s igy meddő munkát végeztünk. Ezen hat permetezéssel, melyet az amerikai termesztők is használnak, rendben tarthatjuk fáinkat, ugyannyira, hogy teljesen megtarthatjuk az összes kötődött gyümölcsöt s ezek megnövekedve nem lesznek nyomorodott, varas, beteg gyümölcs- karikatúrák. Hogy mily óriási hordereje van a permetezésnek (nem beszélek arról, mikor bordói lével permeteznek az almamoly, ill. rágók ellen), mutatja az, hogy mig a magyar gyümölcs, különösen az alma, már karácsonykor kezd eltűnni piacainkról s ha marad is belőle továbbra is, avval sem tud a termesztő árakat elérni; addig az amerikai alma (mely egyedül permetezésüknek tudható be), már karácsony táján, januártól kezdve, tehát a főszezonban: veszedelmes versenytársa a magyar gyümölcsnek. Utána pedig egyeduralkodó (a most is 6—7 pengős áraival.) Ez a nagy versenyképesség, mely elbírja az óriási ut költségeit, egyedül a gomba és féregmentességben rejlik. Ezen bevezetés után rátérek a mészkénlé készítési módjára. Egy vasüstben (rezet a főzet megtámadja) 50 1. vizet felmelegitünk. A melegítéssel egyidejűleg az üstből vett melegvízzel 5 kg. égetett me- szet feloldunk. Ezután szintén az üstből vett meleg vízzel 10 kg. kénport sürü, tejfelszerü péppé gyűrűnk. Mikor a mészoltás és a kénpor péppé gyúrásával készen vagyunk, az oltott meszet sürü szövetű szitán a már meleg vízbe, folytonos keverés közben, az üstbe mossuk. Utána hasonlóan a kénmasszát is belekeverjük. Ettől az időtől kezdve» állandó kavarás mellett, háromnegyed óráig főzzük a kén+mész-j-viz keveréket. (A főzési időt pontosabban meghatározhatjuk, ha a forrás kezdetét figyeljük, mikor is ettől kezdve 40 percig kell főznünk állandó keverés közben a folyadékot.) A főzés közben elpárolgott folyadékot lehetőleg meleg vízzel mindig kiegészítjük az eredeti mennyiségre, miért is az üst falán, a már összekevert kén-f- mész-j-viz szintjét megjelöljük. A kellő ideig főtt folyadékot levéve a tűzről, egy úgynevezett Baumé fajsulymérővel megmérjük (a fajsulymérőt beállítjuk a folyadékba s leolvassuk a fokok számát) és felhígítjuk az észlelt fokok szerint az alábbi tabellán leolvasandó mennyiségű vízzel:
