Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-05-20 / 10. szám

12. szám. ZEMPÉN1 GAZDA 5. oldal. Kérdezősködöm e válaszra olyan különös arcot mutatott, mellyel elárulta, hogy szavaimból mit sem értett, tehát az okszerű takarmányozás alapismereteivel sincs tisztában s önkéntelenül is arra gondoltam, hogyan is tojnának közmegelége­désre az ő drága pénzen vásárolt tyúkjai, ha helyesen takarmányozni nem tudja azokat. Fenti szavaimat kimagyaráztam. Papírt, ce­ruzát kért, hogy mind azt, amit hallott, leírja és hasznosítsa. Megnyugtattam hogy az elmondottak leírásával ne töltse a drága időt, mindazokat meg­találhatja akármelyik szakkönyvben, különben is én majd összefoglalom röviden az idevonatkozó ismereteket a Zempléni Gazdában, hiszem, hogy a mélyen tisztelt Szerkesztőség helyt ad a cikknek, már csak azért Is, hogy mások is, kiknek nincs ide­jűk a kérdés elméleti tanulmányozására, valamit tanuljanak belőle. Gazdasági haszonállataink okszerű takarmá­nyozása sok évtizeden át végzett tudományos vizs­gálatok folytán már szilárd alapokon nyugszik s az itt megállapított általános tételek a baromfi- eleség összeállításánál is felhasználhatók. A takarmányozásnak kettős célja van: a test felépítése, illetve fentartása, továbbá a teljesítőké­pesség (hozam) fokozása. Mindkét cél elérésére szolgáló tápanyagok a fehérje, a zsír és szénhid­rátok, valamint néhány szervetlen anyag, melyek a csontváz felépítéséhez és a tojáshéj képződésé­hez szükségesek, mint a foszforsav és mész. Minthogy ezen különféle fontos tápanyagok egyazon takarmányban ritkán, vagy legalább is nem megfelelő arányban és mennyiségben talál­hatók, azért az eleséget különböző takarmányfé­leségekből kell összeállítanunk, hogy úgy a szer­vezet fölépítésére és fentartására, valamint a telje­sítőképesség fokozására szükséges tápanyagok kellő mennyiségben álljanak az állati szervezet rendelkezésére. Az egyes takarmányok értékét az úgyneve­zett táparány fejezi ki s ennek megfelelően be­szélni szoktak szűk, közepes és tág arányú takar­mányokról. A táparány mindig azt juttatja kifejezésre, hogy valamely takarmányban egy rész fehérjére mennyi nemfehérje rész, azaz mennyi zsir és szén­hidrát esik. Kiválasztása úgy történik, hogy a ta­karmányban levő zsirértéket a szénhidrát értéké­vel összeadjuk, ez összeget elosztjuk a fehérje értékkel s igy megkapjuk a táparány értéket. Mint­hogy azonban a zsir a szénhidrátoknál 2‘5-szer értékesebb, azért a zsir értékét 2-5-szer nagyob- bitva vesszük. ... zsirérték X 2'5 + szénh. érték Képlc,: ----------fehérje iriék-----------= Pl. a zabban van 8% fehérje, 4‘3% zsir, 44‘7% szénhidrát, tehát 4 3 X 2-5 + 44 7 8 táparány 6 9 vagyis a zab táp­aránya 1 : 69, ami azt jelenti, hogy a zabban egy rész fehérjére 6 9 rész nemfehérje, vagyis zsir és szénhidrát esik. Amikor tehát kérdezősködőmnek ilyen vá­laszt adtam : a fejlődésben lévő növendékállatokat 1 :3-hoz arányban etetem, ezzel azt juttattam ki­fejezésre, hogy a növendékállatokat olyan takar­mányon tartom, melyben sok a fehérje és kevés a zsir stb. tartalom (szűk táparány), minthogy a fejlődésben lévő állatok sok fehérjét igényelnek. Ellenben az orpingtonok hizlalására használt ta­karmányom táparánya 1 : 10-hez, vagyis olyan ta­karmány, melyben a csekély fehérje tartalom mel­lett sok a zsírtartalom (tág táparány), aminthogy a hizlalásnál elsősorban a zsir gyarapítására törek­szünk. A tojó tyúkok etetéséhez legcélszerűbb közepes táparányu takarmányt használni, melynek táparánya 1 : 4-hez, vagy 1 : 5 höz. Itt jegyzem meg, hogy ha valamely takar­mányban egy rész fehérjére négynél kevesebb nemfehérje rész esik, az a takarmány sziiktápará- nyu, ha négynél több, de nyolcnál kevesebb, kö­zepes táparányu, ha nyolcnál több, akkor tág- arányu. A vegyészek pontosan elemezték az egyes takarmányok tápértékét és azokról táblázatos ki­mutatást készítettek. Néhány takarmányféleségről szóló elemzést mi is közöltünk, már csak azért is, hogy azok az érdeklődők, akik szeretnek min­dent észszerűen végezni, a fent megadott képlet szerint a táparány kiszámításában gyakorolhassák magukat. Takarmány fehérje zsir szénhidrát Búza 11-7 T2 64-3 Rozs 99 T6 65-4 Árpa 80 17 58-9 Zab 80 4-3 44-7 Tengeri 80 4-0 68 6 Fü 2-0 04 130 Lucerna 32 03 31 Burgonya 21 02 10-6 Répa 1*2 01 7-4 Buzakorpa 12-8 2-6 39 Husliszt 67-5 12 8 0-5 Halliszt 44 1 1 Sátora^ T6 01

Next

/
Oldalképek
Tartalom