Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-05-05 / 9. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 9. s-zárn. A szőlőorbánc fertőzése 10—12 nappal megelőzi a peronosporát, ha fejlődésére akkor az időjárás kedvező, vagyis esős és elég meleg. És igy a szőlőorbánc fertőz már május elején, amikor a levelek éppen csak hogy kibontakoznak a rügyeikből, tehát az első permetezést ajánlatos mindjárt május első hetében megkezdeni. Mindenesetre e korai permetezés a peronospora ellen is használ. Mindkét szőlőbetegség ellen — ha idejében alkalmazzuk — a bordói lé (réz-mészlé) teljes védekezést nyújt, mert a réztartalmu védekező szerek ezerszeresen higitott oldata is már elpusztitja a gomba spóráit s igy a fertőzést megakadályozza. Permetezhetünk azonban a bordói lé helyett egyéb réztartalmu védekező szerekkel is (Tutokil, Nos- presan stb.), amelyek szintén teljesen beváltak. Az áruk ugyan valamivel drágább, mint a rézgá- licé, de annyiban előnyösebb, hogy a permetezéshez való előkészítésük nagyon egyszerű Az első permetezést lfa, vagy legfeljebb3/4%- os bordói lével, mig a további permetezéseket 1 — 172%-os oldattal végezzük. A többi réztartalmu védekező szerekből pedig annyit vegyünk, ameny- nyinek hatóanyaga megfelel a rézgálicénak. Az első permetezésnél 'fa vagy 3Ae/o-osnál erősebb bordói levet nem ajánlatos használni, mert erősebb oldattal sem érünK el jobb eredményt és az erősebb permetlé könnyen perzselhet is. A második permetezést az első után 12—14 nap múlva, a harmadikat ismét vagy két hét múlva végezzük, hogy minden fejlődő levelet idejében permetezzünk meg, mert a fertőzés veszélye mindig j a fejlődő fiatal leveleken a legnagyobb. A további j permetezéseket az időjárástól tehetjük függővé. Minden permetezésnél nagyon fontos, hogy a lombozatnak ne csak a felső része kapjon per- metlevet, hanem az alsó is, szóval a levél úgy alól, mint felől, valamint a fürt tökéletesen be legyen permetezve. Mert a permetezést, ha nem j gondosan végeztük, úgy nem sokat érünk el, mert a permetezetlen levelek kész melegágyai lesznek a betegségnek, ahonnan kedvező idő esetén a nyári spórák milliói rajzanak ki és megfertőzik úgy a fürtöket, mint a fejlődő leveleket. A permetezésre használt bordói lé készítése nagyon egyszerű és eddig úgy készítették, hogy i egy hordóban először feloldották a megfelelő meny- nyiségü rézgálicot, ehez kb. kétszerannyi meszet vettek, hogy közömbösitsék a rézgálic perzselő hatását. A meszet igen ritkán mérték le és inkább csak találomra öntötték hozzá s amikor a permetlé szép égkék volt, permeteztek vele. Az igy elkészített permedének a hibája az, hogy nagyon hamar üllepedik és egy-két napos állás után — éppen a gyors üllepedése miatt — permetezésre alkalmatlanná válik. Újabb tapasztalatok és kísérletek szerint ezt a hibát kiküszöbölhetjük, ha a permetlevet az eddigi eljárás megfordításával készítjük el Az l°/o*os rézmészlevet ezen előírás szerint a következőleg készítjük el: 1 kg. rézgálicot 50 liter vízben feloldunk. Majd lemérünk 80 dkg. frissen égettet meszet — az oltott szalonnás mészből a dupláját vesszük —, ezt lassan megoldjuk és mésztejjé hi- gitjuk. A híg mésztejet átöntjük egy sürü szitán vagy zsákvásznon a permetleves edénybe és felhígítjuk 50 literre. Ezután a már feloldott rézgálicos levet lassan sugárban, folytonos kevergetés közben, hozzáöntjük a meszes léhez. Az igy elkészített permetlevet vörös lakmuszpapírral megvizsgáljuk és ha a permedébe belemártott vörös lakmuszpapír megkékül, úgy a permetlé alkalmas a permetezésre és nem perzsel, mig ha a belemártott vörös lakmuszpapír továbbra is vörös marad, úgy annyi mésztejet öntünk hozzá, hogy a lakmuszpapír meg- kéküljön és a következő hordó permetlé készítésé nél pedig annyival több meszet mérünk le. Lakmuszpapírt minden gyógyszertárban pár fillérért kaphatunk és akár a régi eljárással készítjük a permetlevel, akár az ujjal, mindig vörös lakmuszpapírral állapítsuk meg a permetlé alkalmasságát, mert ha a szükségesnél több meszet adunk a rézgálicos léhez, az erősen befolyásolja a bordói lé jóságut és kevésbé alkalmas a betegségek elleni védekezésre, mintha csak annyi meszet használunk, ami közömbösíti a rézgálic perzselő hatását. Ezen eljárással készített permetlé az eredeti bordói lével szemben sokkal lassabban üllepedik, jobb a tapadása és nagyobb védőhatást fejt ki. Az elkészítése ugyan valamivel több munkával jár, mert a meszet mindenkor, ép úgy mint a rézgálicot, le kell mérni, de az elért jobb védőhatás, valamint hogy a lé még 2—3 napi állás után is alkalmas a permetezésre, sokszorosan kárpótol a valamivel több munkáért. Fontos továbbá ezen uj eljárású rézmészlé készítésénél, hogy csak jó, romlatlan meszet használjunk, mert a fent megadott mennyiség csak jó mészre vonatkozik, mivel az állott és köves mészből többet kell venni, hogy a közömbösítés tökéletes legyen ami ismét újabb lemérés- sel és kísérletezésekkel jár. Tudnivaló dolog, hogy ha erősebb vagy gyengébb permetlevet akarunk készíteni, akkor arányosan kevesebb vagy több rézgálicot veszünk
