Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-03-05 / 5. szám
4 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 5. szám. fölösleges vesszők felnevelésétől s igy a tőke többi meghagyott hajtásait, amelyek a biztositó és ugar csapokból fakadtak ki, megerősítjük, valamint a termés tökéletes kifejlődését is elősegítjük és ezzel tőkéinket megerősítjük. A zöld válogatás helyes keresztülvitele a következő évek termésére is nagy fontossággal bir és a zöld válogatást nem szőlőkötöző gyermekekkel végeztessük, hanem lehetőleg azon metsző- munkásokkal, akik a metszést végezték. Ezek meg tudják bírálni, melyek azok a hajtások, amelyeket el kell távolítani. Ha ilyen munkásaink nem lennének, akkor inkább hagyjuk el a zöld válogatáat, mert annak helytelen keresztülvitele oly nagy kárt okoz tőkéinkben, amit csak évek alatt pótolhatunk. Egyes helyeken szokásos még zöld válogatás helyett, a zöld válogatásnál már felemlített eltávo- litándó hajtásokat nem várni meg mig kihajtanak hanem miudjárt a rügyfakadáskor kicsipkedni. Ez nagyon körülményes dolog, mert igaz ugyan, hogy igy kevesebb tápanyág megy veszendőbe, mint amikor a rügyek már kihajtanak, de még igy a rügyekből nagyon nehéz megválogatni melyik rügyből fog fölösleges hajtás kifejlődni és termőrügyet is könnyen kitörhetünk. Hátránya még a rügy kitörésnek, hogy vele tökéletes munkát nem végezhetünk, mert a rejtett rügyekből mégis csak kihajthatnak olyan hajtások, amelyekre a tőkének nincsen semmi szüksége és újból csak kell zölden válogatnunk. Hanem ajánlatos rügyezni a pótlásra kiültetett fiatal tőkéken három-négy évig, miáltal a gyengén fejlődő hajfások erőteljes fejlődését elősegítjük, hogy a fiatal tőkén csak a tőke neveié sére szükséges rügyeket hagyjuk meg, a többi fölösleges rügyet meg kicsipjük Erre a munkára külön kell egy ügyesebb munkást betanítani. ELADÓ bár»i Walilbott Kelemen toleavai uradat iu:i ha ii 8 darab 6 hónapos és 2 drb. 2 éves mangalica tenyészkan, Érdeklődőknek közelebbi felvilágosítással szolgál Tamás János uradalmi erdőtanácsos, Tolcsva. 22 A Tokaj hegyalja válsága. A Tokajhegyalja gazdaközönsége érthető megdöbbenéssel vette tudomásul azt a htrt, hogy a kormány illetékes tagjai még fogadni sem hajlandók azt a küldöttséget, amely a sokszor megígért segély kieszközlése végett készült fel Budapestre. Annál meglepőbb és annál konsternálóbb ez a hir, mert a Tokajhegyalja megmentésének a szándéka a kormánytól eredt, az Ígérgetés és biztatás onnan jött, a gazdák ebben bíztak, erre számítottak s most aztán, mikor a segélynyújtásnak a tizenkettedik órája ütött, teljes kétségbeeséssel kell megállapitaniok, hogy nincs segítség és még csak szóba sem állanak a gazdaközönséggel! Mikor a kormány azt mondotta, hogy a külföldi kötelezettségek miatt nincs módjában jótállást vállalni a bankok által a Hegyalja részére nyújtandó kölcsönért, akkor a hegyaljai bankok elég ötletesen megfordították a kérdést és azt mondották : nyújtson a kormány, vagy a Pénzintézeti Központ két millió pengő rendkívüli hitelt a hegyaljai bankoknak azzal, hogy ebből lássák el a Hegyalja művelési hitelszükségletét, mely összegért a bankok vállalnának egyetemlegesen felelősséget a kormánnyal szemben és igy biztosítják azt, hogy ebből a kölcsönből a kormánynak egyetlen fillérje sem vész el. Ha a kormány ezt az ajánlatot elutasítja (mint ahogy az eddigi jelek szerint el is utasítja), akkor ez, a gazdák felfogása szerint egyet jelent azzal, hogy a kormánynak nincs is szándékában semmiféle formában a Hegyaljának segítséget nyújtani, hogy az eddigi, hivatalos helyről jött biztatásoknak és Ígérgetéseknek komoly alapja nem volt és hogy sorsára bízzák ennek a nagy vidéknek egész szerencsétlen gazdaközönségét. Mert azt csak nem lehet komolyan állítani, hogy erre a célra nincsen 2 millió pengő, kamat ellenében, a visszafizetés teljes biztosítása mellett! A Hegyalja közönsége igen jól tudja, mint ahogy tudja mindenki, akinek nyitva van a szeme, hogy a kormánynak nem két millió pengő, de sokkal nagyobb összegek is rendelkezésre állottak olyan célokra, olyan kiadásokra, amelyeknek fontossága és szükségszerűsége talán távolról sem közelíti meg azt az érdeket, amely a nagy és híres borvidék gazdaközönségének és ezzel kapcsolatosan a nyomorgó munkásságnak a megélhetéséhez fűződik. A tokaji borvidéknek egy jelentékeny része Sátoraljaújhely határában van. Ez a város tiz éve
