Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-03-05 / 5. szám

5. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. közösen való bevásárlás. — Úgy tudjuk, hogy Zemplénmegyében is küszöbön áll ezen vidéki szerv megalakulása, amennyiben a Z. G. E. már meg­tette az előkészítő lépéseket és az adatgyűjtést már megindította. (Legközelebb módunkban lesz erről bővebben tájékoztatni olvasó közönségünket.) A gyűlés a beszámolót tudomásul vette és áttért a traktoreladásokkal kapcsolatos garancia­kérdés tárgyalására. Ezen a téren állandó súrlódá­sok vannak a vásárló gazdák és az eladó traktor­gyári képviseletek között. A szövetség épen ezért a garancia-kérdés egységes rendezésére tervezetet készített. Ehhez hozzászóltak Szávozd Richárd, Csáky Andor gróf, Gosztony Andor, Bischitz Sán­dor, Domony Miksa, továbbá a gyárak képviselői közül Erdős Jenő, Vértes Károly, Sághy Gyula és Biliege János. Megegyezés egyelőre nem jött létre. Elhatározták, hogy a bemutatott tervezet alapján márciusban tovább tárgyalnak. A szövetség ülése, miután ethatározták, hogy egyik gyűlésüket vidéken tartják, ezzel véget ért. Szőlőgazdaság! rovat. A szőlő metszéséről. Irta; Sándor Béla. (Befejező közlemény.) A szőlő cser- és csapos metszése a legjobb metszési módnak mondható. Tudjuk és az általá­nos tapasztalat is azt mutatja, hogy a szőlő na­gyobb termést hoz azon termőcsapokból, amelye­ket nem közvetlenül a tőkefejböl, hanem cser és ezen levő csapból metszük termőre. Ének oka, hogy a talajból felvett tápanyagok, valamint a szőlő levélzete által feldolgozott és a növény tes­tének felépítésére szükséges tápanyagok fölöslege a sok akadály miatt (cser, csap) nehezen áramol - hátik el a termő vesszőből, miért is ott a növényi tápanyagok torlódása miatt a tápanyagok nagy bősége áll be, ami a termést nagyban fokozza. Ezt láthatjuk nemcsak a szőlőnél, de a többi gyü­mölcsfáknál is — ha azokon pl. terméketlenség esetén, a kéreg csavarszerü bevágása áltál meg­akadályozzuk a feldolgozott táponyagok ^vissza­áramlását. így rendszerint termésre tudjuk kény­szeríteni a terméketlen fákat. Maga a cser és csapos metszés annyiból áll, hogy a csapos metszési módnál a termő csapokat eltávolítjuk, mig a cser és csapos metszésnél a kitermett termőcsapokat nem távolitjuk el hanem a termő csapot meghagyjuk és a rajta levő kiter­mett szőlővesszőket ismét termő csapoknak met­szők meg. A visszahagyott tavalyi csapot pedig nevezzük csernek. Egyébként a tőke nevelése és a csapok megr hagyása ugyanaz, mint a csapos metszésnél. Itt is fontos gondoskodnunk a megfelelő ugarhajtások­ról, hogy kitermés után a csercsapokat eltávolit- hassuk, nehogy a tőkéink szarvszerüen felugor­janak. Az ismertetett csapos, cser és csapos met­szési módon kivül még többféle metszési mód is van hazánk egyes vidékein elterjedve, de mivel ezek a metszési módok nálunk a Tokajhegyalján nem igen váltak be és ismeretlenek is, ezek is­mertetésétől eltekintek. Meg kell még azonban a metszéssel kapcso­latosan egy későbbi igen fontos szőlőmunkáról, a zöld válogatásról is emlékeznem. A zöld válogatás abból áll, hogy amint a hajtások már 10 15 cm. magasságot elértek, mindazokat a hajtásokat, ame­lyek a tőkenyakból, a tőkefej közepéből, valamint amelyekre a tőke nevelése és termés szempontjá­ból szükségünk nincsen, kitörjük. A zöld váloga­tás által mintegy tehermentesítjük tőkéinket a sok államilag álomzárolt Inhere és lucernámig, ualndi észabnemet répa­mag és egyéb fajtiszta es legmagasabb cstrahépességii veífimagyaft jutányos és előnyös feltételekkel kaphatók a SÁROSPATAKI HITELBANK R. T. termény és áruosztályánál SÁROSPATAK Telefonszám 60.

Next

/
Oldalképek
Tartalom