Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-05 / 23. szám
23. szám.1 ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. ményt bevezeti a dolgozószobában felfektetett törzskönyvbe, amelynek alapján az év végén megállapíthatjuk, hogy minden egyes tojó az egész évben mennyi tojást rakott le. Ha most már tapasztalnánk, hogy a tojók egyike vagy másikának termelése alul marad azon a minimális mennyiségen, amelyet még megengedhetünk, akkor ezt kiselejtezzük. Célszerű, különösen az átörökítés szempontjából, minden egyes tojásnak a súlyát is feljegyezni, a mit legkönnyebben úgy eszközölhetünk, hogy a tojásnaplóban a megfelelő napi rovatba a letojást jelző vonás helyett a tojás grammsulyát feltüntető számot írjuk be. a törzskönyvbe pedig a havi tojás mennyiségnek átlagos súlyát. Törzs-könyv. 1928. év. A tenyésztőknél többféle rendszerű csapófészek van használatban, azonban mindegyiknek ugyanaz : 40 cm. magas, 40 cm. széles, 40 cm. mély fészekláda, melynek homlokzati részén olyan szerkezetű ajtó van, hogy amikor a tojó a fészekbe lép, a felpeckelt ajtót hátával önkéntelenül befelé huzza, mire az ajtó saját súlyánál fogva leesik és bezáródik a tojó mögött. A tyuk ily módon ön magát lezárta s nem jöhet ki a fészekből addig, mig a tojást letojva, onnan ki nem vesszük. Ha valaki csak egyszer is látott ilyen csapófészket, azt egész könnyedén házilag is elkészítheti, de magát a csapófészek keretet az önműködő ajtóval készen is meg lehet venni, melyet az általunk készített tojófészekre csak rá kell szögelni. Általában 4—6 drb. tojó részére számítunk egy csapószéket. Ezeket az ól méretezése szerint 2—3 sorban egymás fölé helyezzük, emeletes alakban, rendesen egybeépítve. A csapószékkel való ellenőrzés minden bizonnyal sok időveszteséggel és kezeléssel jár, amennyiben a fészekben fogva lévő tojóknak sokszor utána kell nézni és azokat, melyek már megtojtak, kibocsátani, hogy hosszabb ideig bezárva ne maradjanak s más tojni akaró tyúkok is használhassák azt. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy milyen nagy szolgálatot tesznek a tenyésztőnek az által, hogy segítségükkel kiselejtezhetek azok a tojók, melyek meg nem felelő tojásterme- j lésük miatt nem érdemlik meg a tartásukra | fordított költséget, úgy beszerzésük a céltudatos I baromfitenyésztőnek nemcsak hogy kifizeti magát, hanem nagyobb számú tyuk tartása esetén nem is nélkülözheti azokat. Kisebb létszámú baromfiállománynál csapófészek használata nélkül is ellenőrizhetjük ugyan a naponkinti tojástermelést az u n. ujjali tojózás által, ez azonban soha nem lehet pontos eljárás, amellett a tyúkokra igen kellemetlen az örökös fogdosás, hajszolás, a kezelőre pedig határozottan fárasztó és kellemetlen munka. Azért ne sajnáljuk a csapófészek beszerzését, mert csak is ezek segítségével őrizhetjük ellen teljes bizonyossággal tojóink jó vagy rossz tojóképességét. (Folytatjuk.) Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernöné. Néhány szó a gyümölcstermesztésről és a Fusicladium gombáról. Irta: Moór Zoltán oki. kertész. Beosztva a tarcali m. kir. állami faiskolába Válaszul szántam azon gyümölcstermesztők- ! nek, kiknek meggyőződésük, hogy Tokajhegyalján | nem lehet gyümölcsöt termeszteni. * Lábgyürii v. sorsz. Lábgyürii v. sorsz. az apa az anya a kelés ideje ’5? 1 co i 15» 'o* ío ! A tojások A tenyésztésből való kivonás ideje és oka db. száma |átlag súly db. száma átlag s. db. száma játlag s. C3 E s JD T3 átlag s. db. száma átlag s. db. száma i átlag s. db száma átlag s. db. száma átlag s. db száma átlag s. db. száma átlag s. db. száma átlag s db. száma átlag s lábgyürű számao n 1 ho * II II. hó 1 111. hó IV. hó V. hó VI. hó VII. hó Vili.hó IX hó X. hó XI. hó XII. h
