Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-05 / 23. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 23. szám Köztudott dolog, hogy a gyümölcsfáknak a soknál is több állati és gombabetegsége van. Melyik komoly gyümölcstermesztő és tanult, olvasott gazda ne rettegne ezen gyilkos szervezetektől ? Mindenki tudja azt, hogy sok a kártevő és a betegség. Mindenki tapasztalja a kertjében, hogy a szépen fejlődött gyümölcsei egyszer csak hullani kezdenek. Mindenki valami bajt sejt, de hiába keresi és kutatja az okot, nem találja, — mert hiányzik a hozzáértése ! Az okozatot: a gyümölcshullást, a rothadást, varas és férges gyümölcsöt mindenki észleli. Észlelése következtében iparkodik is pótolni az elmulasztottakat, de tapasztalat szerint: ez csak iparkodás marad, ha egyáltalán gondol is cselekvésre valaki! Mikor a fák kezdenek pusztulni, férges, rothadt a gyümölcsünk, akkor jólesik szidni a szom- szomszédot, ki rábeszélt a dologra s példát mutatott. Jól esik szidni a szakembert, mert ő is a szomszéd véleményét hangoztatja. Azonban különbség van a szomszédok kertje és a telepitő között. Mikor a szomszéd gyümölcs- termesztést ajánl, gondol azokra a gyümölcsnemekre és fajokra, mik a kertjében jól diszlenek. A telepitő fejében csak a „gyümölcstermesztés“ szó marad meg s kiválogat egy pár (több esetben sok pár) szép, hangzatos és kimondhatatlan nevű valamit és elülteti. Az eredmény szomorú. Az egészből csak a divatos szép nevek maradnak; mert a termésük „élvezhetetlen gubics.“ Miért? Azért mert nem erre a vidékre valók, hanem valahová Meránba, vagy Ausztráliába. Ezek a kerttulajdonosok fakadtak elkeseredésükben, ehetetlen s rothadt gyümölcseik láttán ama kijelentésre, hogy : Tokajhegyalja nem való gyümölcstermesztésre. Egy közmondás azt tartja, hogy „a tudatlanság vakmerő.“ Ez teljesen illik ezen emberekre. Fákat ültetnek teljes tudás — hiján! S mikor működésűk eredményeképen ráfizetnek a „gyümölcstermesztésre és gyümölcsöskert helyett rovartani állomás, szintenyésztett baktérium telep, továbbá speciális gombatenyészetnek tartják már maguk is telepité süket, egyszerűen levonják a konklúziót, hogy Hegyalján nem lehet gyümölcsöst létesíteni! * Egyben azonban igazuk van, hogy Hegyalja nem minden részében termelhetők egyazon gyümölcsök. Minden síknak, lankásnak, fekvésnek meg van a maga speciális gyümölcs neme. Ebből látható tehát, hogy studfum kell már ahoz is, hogy területemen milyen gyümölcsöt termelhetek. Minden hely, fekvés stb. megadja valamely gyümölcsfajnak, szükebben: fajtának azokat az optimális körülményeket, melyek közölt az a bizonyos fajta jól, sőt kiválóan diszlik. Ha ezen elvek szerint történik a telepítés, akkor azt látjuk, hogy az optimumot megkapott fa sokkal szebben diszlik, mint a neki nem megfelelő helyen s épen erőteljes fejlődéséből kifolyólag sokkal több és szebb gyümölcsöt terem és sokkal ellenállóbb lesz a különböző betegségekkel szemben. Aki gyümölcstermesztéssel akar foglalkozni, az csak komoly előtanulmányok után telepítsen gyümölcsöst. Ez az első teendő. Ezekután ha kellő körültekintéssel történt a telepítés, ne elégedjünk meg a szép fejlődéssel, hanem adjunk meg minden kezelést idejében. Gondozzuk a fa gyökerét, koronáját, törzsét, minden felkészült tudásunkkal. A trágyának, kaparónak, ollónak sohase lássa hiányát a fa. Ezután következik a védekezés. Itt kell azután komoly felkészültség ! A védekezéseknél szokták elkövetni a legtöbb hibát. A legnagyobb hiba az, hogy akkor Művész- és tanulmány olajfestéhek! Elsőrendű minőségben festővásznak, preparált festőlemezek, Vidra, nyest- és sörteecsetek. Paletták óvál és téglaalakban, fából és porcelánból. Lenolaj, Mákolaj, Terpentin, Mastixkence, Vernisage lakk! Festőszerek! — Gombfestékek! Pastellkréták ! — Rajzszerek ! SZABÓ PÁL könyv-, zenemű- és papirkereskedése Sátoraljaújhely. 34
