Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
4 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 18. szám ged, sőt nem idegenkedik a szeszezést illetőleg a Darányi-féle törvény visszaállításától sem. Méltatlan eljárás tehát a Tokajhegyalja szőlőbirtokosságáról azt állítani, mintha a Tokajhegyalja szőlőbirtokosságának lennének a borszeszezés körül különleges kívánságai, azon az egyen kívül, hogy a borpárlaton kívül, a törvény keretén belül, az illetőnek tetszése szerint, finomított szeszt is használhasson. Ebben nincs semmi lehetetlenség, ez nem borhamisítás, mert hisz bizonyos esetekben benne volt a drákói Darányi-féle bortörvényben (1908:47. t.-c. 3. §.), de eredetileg benne volt az 1924. évi IX. t.-c. törvénytervezetében is és csak a síkvidéki érdekeltség érdekében hagyták ki a törvényjavaslatból, illetve törvényből, azon okból, mert — amint ezt a síkvidéki érdekeltség a miniszteri értekezleten nyíltan is hangoztatta — 500.000 hektóliter bort reméltek a finomított szesz tilalmazása által elhelyezhetni. A tárgysorozat ezzel kimerhetvén, elnök az ülést berekeszti. Hitelesitette: Thuránszky László osztályelnök, a gyűlés elnöke IHezőgazdasági rovat Rovatvezető : dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Rentábiiisabbá tehetjük a termelést céltudatos összefogással Irta: Jeszenszky Ödön báró dr. a „Mezőgazd. Tanácsadók Orsz. Szöv.“ aleinöke. A „Zempléni Gazda“ aug. hó 20.-i számában vázlatos ismertetést közölt a közelmúltban megalakult „Mezőgazdasági Tanácsadók Országos Szövetsége“ céljáról és működési irányáról és közölte az eddigi tagok névsorát. Miután a Szövetség megyénkinti országos szervezkedése most van folyatban, aktuálisnak vélem, hogy Zemplénvárme- gye gazdatársadalma előtt a vármegye ezen illusztris szaklapjának hasábjain röviden utaljak azokra az inditóokokra, melyek a Szövetséget éleire hozták. Közismertek azok a nehézségek, melyek ma a mezőgazdálkodás rentábilis lehetőségét akadályozzák. Földmivelésügyi kormányunk és meglevő gazdasági szervezeteink elismerésreméltó buzgalmat és munkálkodást fejtenek ki ezen nehézségek elhárítására. Mégis mit látunk? Törekvésük, erőfeszítésük megtörik a gazd. prosperitást béklyóba záró bel- és külpolitikai nehézségekkel emelt akadályokon és bár bizonyos kétségtelen eredményeket el is érték, ezen eredmények még mindig nem akaszthatták, meg azt az elszegényedési folyamatot, mely a gazdák prosperálását fokról-fokra mind nehezebbé, úgyszólván kétségessé teszik. Minden éremnek két oldala van. Ez esetben tehát ha azt tapasztaljuk, hogy ezidőszerint gyengéknek bizonyulunk a mostoha viszonyok megváltoztatására. akkor figyelmünket fordítsuk az érem másik oldala felé is: próbáljunk beleilleszkedni ezek közzé a mostoha viszonyok közé. Folytassuk tehát egyrészt a küzdelmet az akadályok áttörésére, de másrészt, — hogy ezalatt el ne vérezzünk — rendezkedjünk be otthon gazdaságainkban úgy, hogy összeroppanás nélkül tudjunk áttengődni a jobb gazd. viszonyok megteremtése előtti időszakaszon. Ezt úgy érthetjük el, ha a mai viszonyoknak meg- felelőleg szervezzük át gazd. üzemünket és az üzem speciális üzemágait, mindig a lehető legmagasabb tisztajövedelem elérhetésének célkitűzésével. Ma még a legtöbb hazai gazdaság a régi
