Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-09-20 / 18. szám
18. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3 oldal. megtörtek s erjedésnek indultak s ezen felül a sűrített musttal való borjavitás alkalmával a borban a kelleténél több sav gyülemlik össze. Felhívja az Osztály az elnökséget, hogy ilyen értelemben tegyen jelentést a Nagymél- tóságu Földmivelésügyi miniszter urnák. Elnök bejelenti, hogy a gyűlési meghívó kibocsátása óta több ügydarab érkezett be, melyeknek tárgyalását kívánatosnak és halaszthatatlannak tartja, ennélfogva napirendre tűzi. 5. Elnök ismerteti az aug. 30-án tartott osztályülésnek a 2,200 000 P szölőkölcsön szétosztására vonatkozó 299/1928 Sz. O. sz. határozatát, mely határozat megkűldetett Bethlen István gróf miniszterelnök, Mayer János földmivelésügyi miniszter és Széli József főispán uraknak. Bejelenti, hogy e határozatra Széli József főispán úrtól átirat érkezett. 320/1928. Sz. O. A Szőlészeti Osztály az átírat fölött napirendre tér. 6. Olvastatott a Tiszajobbparti Mg. Kamara és a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának 9724/1928. számú megkeresése a Miskolcon nov. hó 3—11-én tartandó Magyar Hét alkalmával rendezendő borvásár tárgyában. 316/1928. Sz. O. A Zemplénvárm. Gazd. Egy. Szőlészeti és Borászati Osztálya kívánatosnak tartja bár a Magyar Hél alkalmából a borvásár rendezését; s dacára az elmúlt 3 kedvezőtlen évjáratnak, készletek is állnának rendelkezésre; de az akciót részben az idő rövidsége, részben az előttünk álló szüret miatt ezidén elkésettnek tartja Felkéri az Osztály ennélfogva a Mezőgazdasági Kamarát, hogy ez akciót a jövő évben legalább aug. első felében indítsa meg. 7. Előadó bejelenti, hogy az utóbbi hetekben egyes lapokban közlemények jelentek meg, amelyek azon tévhit felkeltésére alkalmasak, mintha a Tokajhegyalja szőlőbirtokosai a borok szeszezé- sének engedélyezését kívánnák törvénybe iktatni. Ilyen közlemény látott napvilágot a Pesti Hírlap egyik augusztusi számában, de alkalmas e tévhit felkeltésére a Borászati Lapok szeptember 8-iki számában dr. Baross Endre tollából „A tokaji borok szeszezése“ cim alatt megjelent közlemény is. Felolvassa a cikket. A Szőlészeti Osztály egyhangúlag a következő határozatot hozta: 324/1928. Sz. O. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Szőlészeti és Borászat Osztálya, minden oly közlemény ellen, amely alkalmas azon tévhit terjesztésére s megerősítésére, mintha a Tokajhegyalja közönsége a borok mesterséges édesitésének s a borok szeszezésének engedélyezését kívánná s követelné, tiltakozik. A borok szeszezését az 1908. évi Darányiról nevezett 47., t.-c. tiltotta el. A Tokajhegyalja szőlőbirtokossága a Darányiról nevezett 1908. évi 47. bortörvényt, melynek megalkotásában az Osztály tevékeny részt vett, tökéletes műként fogadta, mindenkor annak tartotta s szemben az 1924. IX. bortörvénnyel, ma is ennek tartja. A Darányiféle bortörvény tiltotta el a borok mesterséges kikészítését és a bornak oly célból való szeszezését, hogy a bornak szesztartalma emeltessék. E törvény 3. §-a csak annyit engedett meg, hogy a pincekezelésnél (edények, dugók mosására, derítő szerek feloldására, betegségre hajlamos borok gyógyítására) legalább 95 fokos raffinált (tehát rozs, burgonya, tengeriből készült) szesz, vagy borpárlat legyen használható, úgy azonban, hogy a bor szesztartalma legfeljebb egy fokkal emelkedhessék. Nem a Tokajhegyalja szőlőbirtokossága kezdeményezésére, hanem más borvidékek kérelmére terjesztette be a Földmivelésügyi minisztérium a Darányi-féle törvényt hatályon kívül helyező 1924. évi IX. törvénytervezetét, amely — szemben a Darányi-féle törvénnyel — a bornak legszélesebb mederben való szeszezését engedélyezi. A Tokajhegyalja szőlőbirtokossága a leghevesebb harcot vívta e törvénytervezet ellen. Sajnos küzdelme meddő maradt, sőt a síkvidéki érdekeltségnek a miniszteri szakértekezleten elhangzott kérésére, szemben a törvénytervezettel, a borok szeszezésére kizárólag a 70%-os borpárlat használata engedélyeztetett. Ez a Tokajhegyalja sérelme, mert köztudomású, hogy a 70 fokos borpárlat használata, magas ára mellett is, a tokaji borokra egyenesen veszedelmes, a 95 fokos borszesz pedig, bár az hogy használható, kipróbálva nincs, annyira drága, hogy azt a bor el nem bírja. A Tokajhegyalja szőlőbirtokossága egyáltalán nem követel a szeszezés terén többet( mint amennyit az 1924. évi IX. t.-c. megen-
