Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-04-20 / 8. szám

2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 8. szaiii TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Hussertéstenyésztés Irta: Szourál Lajos urad. intéző, Tállya. A tavaszi tenyészállatvásáron a hussertéste- nyésztőket nagyon kellemesen lepte meg az óriási haladás, ami nemcsak a hússertések minőségében, hanem azok kelendőségében is észlelhető volt. Az „egyesülésben az erő“ jelszó itt hamar példát sta­tuált. A Hussertéstenyésztők Egyesületének egy évi önzetlen munkája minden egyes kiállítási példányra rásütötte bélyegét és megmutatta, hogy minden külső segítség nélkül, fáradságot nem ismerő mun­kával és szakszerű szelekcióval egy rövid év alatt is milyen eredményeket lehet elérni. A budapesti kiállítás, amely igazolta a hus- sertéstenyésztőket és a sok ellenvetésekkel szemben bebizonyította, hogy kiimánk az angol sertés te nyésztésére teljesen megfelel, egyúttal kitűzte azt az irányt is, amelyen a jövőben haladni kell. Ha­zánk hussertéstenyésztésének központja a yorkshire, éspedig a középtestű yorkshire lett. A hosszúlábú, hosszuorru yorkshire válfaj nem annyira kedvelt cikk, ma e téren a piacot a rövid láb, rövid, de egyenes orr, egyenes hát, mély test uralja. Ma a legnehezebb kérdés a hussertéstenyész tésnél a takarmányozás, és ez az, amitől gazdáink úgy félnek. Bizonyos, hogy a yorkshiret legelőn taitani nem lehet, annak magtár kell, nagyon sok gazdának pedig nincs szive ahoz, hogy a magtár- ját a kondással ürittesse ki. Az csak másodrendű kérdés, hogy a yorkshire intenzív takarmányozást igényel, mig a mangalica a „legelőn“ is megél, hanem az a fontos, hogy melyik értékesíti jobban a kapott takarmányt. Az az angol koca, amely évente kétszer ma- 'acozik és vet egy alkalommal átlag 8—10 mala­cot, az a süldő, amely 8 hónapos korában mint sonkamalac 80—100 kg.-ot nyom, az minden ta­karmányt megérdemel. Ma már az is túlhaladott álláspont, hogy a yorkshiret csak tejjel lehet ne­velni. Voltak a kiállításon gyönyörű, dijat nyert példányok, amelyek tengeri darán nőttek fel. A választási malacok, az igaz, fehérje dús takarmányt igényelnek, de ezt nem kell okvetlenül szedett tej alakjában nyújtani, hanem azt lehet borsódarában vagy lucerna legelőben is adni, emellett a főabrak­takarmány az árpadara legyen. A legelőt épen olyan jól szeretik, mint a mangalicák és épen úgy lehet télen-nyáron legelőn tartani, mint a manga­lica kondákat, anélkül, hogy a nyári forróság, vagy a téli hideg a legkisebb ártalmukra lenne. Természetesen minden állat jobban szereti a nyári rekkenő hőségben az árnyékot és a csupasz york- shirek is jobban fogják magukat ilyenkor vízben, vagy árnyékos helyen érezni, télen pedig jobban szeretik a déli napsütést, mint a reggeli dermesztő hideget. A legideálisabb legelőjük a lucerna legelő, annyira kedvelt eledelük a lucerna, hogy télen a száraz lucernát szecskázva is kitünően eszik. Sül­dőktől és szoptatós kocától ne sajnáljuk az abrak takarmányt és arra ügyeljünk, hogy ezeknél a tengeridara mindig kevesebb legyen mint az árpadara. A hussiildők és hízók takarmányozása ettől csak annyiban tér el, hogy azoknál már 5 hónapos kortól kezdve áttérhetünk a tengeri etetésre és az eddigi tapasztalataim azt bizonyítják, hogy intenziv takarmányozással a kistestü yorkshirekben el lehet érni 8 — 10 hónapos korra 90 — 130 kg.-ot, 14 hó­napra pedig 170—200 kg.-ot tiszta súlyban. Az összegyűjtött tapasztalataim alapján a kö­vetkező vágási adatokat közölhetem: vágási vesztesség 13.2—14.3% átlag 13.6% hús, (fejjel, lábbal) 34 8-39.7% „ 36.1% fehéráru 46.7—52.6% „ 50.3% vagyis a fehéráru 50 3% élősúlyra és 57.9% a vágott súlyra vonatkoztatva. Tekintettel arra, hogy ezen adatok 9 darab 9 — 15 hónapos korban leölt, tehát a legnagyobb fejlődésben lévő és nem telje­sen kihizlalt állatokra vonatkoznak és mégis arány­lag ilyen magas °/°-u fehérárut tüntetnek fel, kitű­nőknek mondhatók. Nem állhat meg tehát az az ellenvetés sem, hogy hússertést nem tarthat az, akinek zsirra van szüksége, mert minden gazda meg lehet elégedve, ha a konyháján felnevelkedett kis angol malacka 10—11 hónapos korában 60 liter zsírral lepi meg a gazdasszonyát, tehát annyi zsírt ad, mint egy kétszer olyan idős mangalica. Hogy azonkívül hús is van bőven és gyönyörű nagy sonkák, kiváló ízletes karmonádlik, afelett azt hiszem igazán sen­ki sem fog bosszankodni. A Hussertéstenyésztők Országos Egyesületé­nek ügyvezetője, Kenessey Béla által készített tér­képen az egyes hussertéstelepeket jelző színes gombocskák világitó lámpái sertéstenyésztésünknek, melyek mutatják azt az utat, amelyen haladnunk kell. A hussertéstenyésztők sikerei hatásának lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom