Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-04-05 / 7. szám
Sátoraljaújhely, 1927. Április 5. 7. szám. VII. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI G9ZD9 MEZŐ- ÉS SZÖLÖGAZDASAGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án. Előfizetési ár : Egy évre 4 pengő. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő; Dr báró WALDBOTT FRIGYES osztályelnök. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: 1LLÉSHÁZY ENDRE ügyvezető titkár Előfizetések nyugtázása. Március hó folyamán köszönettel vettük a következő előfizetéseket: Adriányi Kálmán, Tolcsva 1927 Állami elemi iskola, Bodrogkeresztur 1927 Bacskó József igazgatótanitó, Idatanya 1927 Gecse István ifj., Karos 1927 Görömbey Balázs tanácselnök, Saujhely 1927/1 Helm Sámuel, Tokaj 1917 Hrabéczy Kálmán gyógyszerész, Saujhely 1927 Illésházy Gábor, Budapest 1927 Jancsó Sándor állatorvos, Sárospatak 1927 Kula Pál, Tállya 1927 Kurucz Károly, Budapest 1927 Patay György, földbirt. Csobaj 1927 ’Sennyey István báró, Saujhely 1927 Szabó Ferenc, Szegi 1927 Zöldi András, Monok 1927 Egyesületi élet. Gaál Gaszton riadója. A magyar agrármozgalmak lánglelkü, puritán jellemű, bátor harcosa, Gaál Gaszton, a Magyar Gazdaszövetség március hó 25-én tartott évi rendes közgyűlésében, amelyen a magyar gazdatársadalom — nagy-, közép- és kisbirtokosok egyaránt — nagy számmal volt képviselve, nagy beszédet tartott, tömörülésre hívta fel a magyar gazdatársadalmat Rámutatott beszédében azokra a közterhekre, amelyek az elhibázott adó- és főleg a vámpolitika révén a gazdaközönségre hárulnak, amelynek kq- vetkezménye az, hogy a gazda egyenesen ráfizet a termelésre. Kijelentette beszédében, hogy a magyar mezőgazdaság jövője attól függ, ki tudja e I vinni a magyar gazdatársadalom, hogy a kőzter- i hek egyenlően és igazságosan osztassanak meg a í gazda, a kereskedő, az iparos és a társadalomnak a közterhek viselésére köteles más osztályai között. | Rámutatott arra, hogy az ország közgazdasági I politikája egyenesen gazdaellenes és hogy ennek I dacára is a gazdatársadalomban egyáltalán nincs i meg a szándék, az erély e gazdaellenes közgazda- | sági irányzattal szembe szállani. Ennek oka az összetartás hiánya s a széjjel- ' húzás. Mesterségesen emelnek válaszfalat a nagy-, i közép- és kisbirtokosok közé azok az osztályok, ; amelyeknek érdekük, hogy a gazdák együtt ne | tartsanak. Pedig ha vannak is kisebb nézeteltérések a kis- és nagybirtok érdekei között, ezek oly csekélyek, hogy messze eltörpülnek azon érdekek mögött, amelyek a kis- és nagybirtokost egybefü- zik, amely érdekek ápolása létfeltétele a kis- és nagybirtokosnak. Kötelessége ennélfogva minden gazdának, hogy támogassa azon érdekvédelmi testületeket, amelyek a gazdák érdekeit szolgálják, amelyek a gazdatársadalom törekvéseit megvalósítani képesek is. Ezek között elsőhelyen a „Magyar Gazda Szövetségiét jelöli meg, mint amely eddig tanúsított munkásságánál fogva egyenlően szolgálja a nagy- és kisgazdák éidekeit. Leírhatatlan hatást gyakoroltak az egybegyült gazdaközönség soraiban Gaál Gaszton szavai. A beszédet követő felszólalásokban momentán nyilatkozott meg a lelkesedés. A beszéd hatása alatt a nagy költő-király, a zsoltáros szavaival fordulok én is Zemplén vármegye gazdaközönségéhez, a nagy-, közép- és kisbirtokosokhoz egyaránt : „Ha ma az Ur szavát halljátok, ne keményítsétek meg sziveiteket!“ Szívlelje meg minden zemplénvármegyei g azda Gaál Gaszton szavait s keresse az utat, eamely az egyesülés birodalmába vezet.
